2012. május 27., vasárnap

Mit kell csinálni ahhoz, hogy valaki buddhista legyen?

Ez szokták kérdezni a "Miben hisznek a buddhisták?" után a leggyakrabban azoktól, akik már régebb óta tanulmányozzák a buddhizmust és Buddha tanait.

Mit is kell tehát tenni ehhez? Legelőször is, el kell gondolkodnia azon, hogy miért fordult az érdeklődése a buddhizmus és Buddha tanainak irányába? Mi az, ami megragadja őt ebben a kb. 2500 éves vallásban, életfelfogásban, gondolkodásmódban?

Ha erre választ tud adni magának, akkor jöhet a következő lépcsőfok, amelyben meg kell vizsgálnia az életét, életmódját, hogy erkölcsileg milyen szinten áll? Azaz képes-e betartani az Öt Szabályt, ami minden buddhistára, legyen az szerzetes/apáca vagy világi követő vonatkozik? Legelőször is, meg kell ismernie ezeket a szabályokat, meg kell figyelnie, hogy melyiket képes könnyedén és melyeket nehezebben betartani? Ha megszegi valaki egyik szabályt, akkor ezt be kell látnia-fel kell ismernie, és mindent el kell(ene) követnie ahhoz, hogy ez máskor ne forduljon elő többet.

Majd meg kell vizsgálnia a munkahelyét, hogy összhangban áll-e Buddha tanításaival? Hiszen elég nehéz egy hentesnek vagy kocsmárosnak, zsebtolvajnak, nyugati politikusnak hiteles buddhistává válnia.

Ezek után újra el kell gondolkodnia azon, hogy mi az, amit keres valaki a buddhizmusban, Buddha tanaiban? És mi az, amiben igazán képes volna "menedéket venni"? - így nevezik azt, amikor valaki csatlakozni szeretne egy buddhista közösséghez (szanghához) világi hívőként.

Maga a buddhista valllás sokszínűsége, misztikuma, a félistenek, bódhiszattvák, szertartások világa az, amiben fel tudna oldódni vagy inkább mellőzné ezeket, és csak Buddha tanításaiban szeretne elmélyülni, azokat szeretné tanulmányozni? Miután ezt eldöntötte valaki, azután célszerű az érdeklődési körének megfelelő tanulmányokat, könyveket, írásokat olvasgatni. A szútrák-szutták, azaz a tanbeszédek a buddhizmus és Buddha tanainak alapját képezik. Ezekkel célszerű elkezdeni az olvasást, mert ezek nélkül nem lehet megérteni azt, hogy mi is ez az egész.

Célszerű a Páli Kánon szuttáival kezdeni, erről rövid összefoglalót ITT lehet olvasni. A Páli Kánon tanbeszédeit - szuttáit igyekszünk magyarul is hozzáférhetővé tenni, A Buddha Ujja lapunk kifejezetten ezt a célt szolgálja. Itt a szutták nyelvezete jelenthet esetleg kezdetben nehézséget a megértésben, de minél többet olvassuk ezeket, annál jobban és könnyebben érthetjük meg ezeket.

A Buddha Ujján van egy "Könyvtár" rész is, amelyekben esszék, beszédek, magyarázatok segíthetik Buddha tanainak megértését, a felmerülő kérdésekre is választ kaphatunk belőlük. A meditációval foglalkozó tanulmányok pedig akár részletes útmutatással is szolgálhatnak a meditáció gyakorlásában.

Mikor már valaki ezeken túljutott, akkor célszerű egy buddhista közösséget is választani, ahol találkozhat olyanokkal, akik ugyanúgy gondolkoznak, mint ő, akikkel együtt gyakorolhat, akiknek kérdéseket feltehet. Ma már interneten meg lehet keresni azokat a csoportokat, meditációs központokat, ahol mélyebben is meg tudunk ismerkedni a leginkább az érdeklődésünknek megfelelő irányzattal és bele tudunk kapcsolódni a csoport tevékenységébe.

A "hivatalos" buddhistává váláshoz menedéket kell venni a Három Kincsben, ami nem más, mint oltalomért folyamodni a Buddhához, a Dharmához (Tanhoz), a Szanghához (buddhista közösséghez).

Ettől az elköteleződéstől kezdve lehet valakit „buddhistának” nevezni. De a menedék keresése egyben hajlandóságot is jelent arra, hogy elfogadjuk a Buddha tanításának sarokkövét, a karma törvényét. A karma törvénye általános alapelv, amelynek értelmében, ha ostobán cselekszünk és rossz erkölcsi döntéseket hozunk, akkor el kell szenvednünk ennek a következményeit; ha pedig bölcsen választunk, és a nemes ideáloknak megfelelően cselekszünk, akkor élvezzük előnyeit. Más szavakkal, a boldogságunk végső soron a döntéseink, választásaink és cselekedeteink minőségétől függ, és így egyedül csak mi magunk vagyunk felelősek a boldogságunkért. Ezért a menedék keresése utáni első cselekedetünk az kell, hogy legyen, hogy elhatározzuk az Öt Szabály betartását – az életnek azt az öt alapelvét, ami segíthet nekünk elkerülni, hogy nagyon ostoba döntéseket hozzunk. Itt kezdődik a buddhista gyakorlat.

És természetesen, ha valaha is arra a következtetésre jut valaki, hogy a Buddha tanításai nem neki szólnak, bármikor elhagyhatja ezt az utat, és megtalálhatja a maga útját. Nincs szertartás a Buddha tanításaitól való megválásra. Csak ezt nem szabad elfelejtenie: a boldogságunk a saját kezünkben van.

Forrás: Gyakori kérdések a buddhizmusról
Fontos olvasnivalók még: Vadzsramálá: Menedékvétel a buddhizmusban
Ácsán Szumédhó: Buddha Dhamma Szangha

2012. május 26., szombat

Szív Szútra, Gyémánt Szútra, Lótusz Szútra

A Szív Szútra a mahájána buddhizmus talán legismertebb szövege. A legrövidebbek közé tartozik, a fordítása kinyomtatva egy oldalra ráférne. Ennek ellenére a tanítása nagyon mély és kifinomult. Keletkezésének pontos ideje és a szerzője ismeretlen. A legkorábbi lejegyzett Szív Szútra egy Chih-ch'ien nevű szerzetes kínai fordítása (szanszkritből), i.u. 200-250 között. A 8. században egy másik olyan fordítás is előkerült, ami tartalmazott egy bevezetőt és egy zárszót is. Ezt az utóbbi, hosszabb változatot fogadták el a tibeti buddhizmusban. A zen buddhizmusban és más, Kínában keletkezett, mahájána iskolákban viszont a rövidebb változat a jóval általánosabb.

A Gyémánt Szútra is egy rövid és közismert szútra. A címe, a maga teljességében, így hangzik:A Tökéletes Bölcsesség Gyémánt Vágója/Metszője. A Gyémánt Szútra kínai változatának másolatát a Dunhuang kéziratok között, a 20. század elején találták, és i.u. 868. május 11-én nyomtatták. Ez az első dátummal ellátott, nyomtatott "könyv" a világon, ami teljesen hiánytalanul megmaradt. A Gyémánt Szútra története sem egészen ismert. Úgy gondolják, hogy az első kínai fordítást i.u. 401-ben a tisztelt és termékeny fordító, Kumáradzsíva készítette. Ezt a fordítást különösen becsben tartották évszázadokon keresztül, ez a változat jelenik meg az i.u. 868-as Dunhuang tekercsen is. Ezen kívül még számos későbbi fordítása ismeretes.

A huszonnyolc fejezetből álló Lótusz Szútra részei fokozatosan, körülbelül négy évszázadon át jöttek létre, és így több szerzőnek, vagy a szóban hagyományozódott tanítások különböző korokban élt összeállítóinak a keze nyomát viseli. Bár a szútra tartalmazza a történelmi Buddha szavait is, ennek ellenére feltételezhető, hogy a szöveg egyes részei csak az i. e. 1-2. században keletkezhettek, mások viszont később, csak az i. sz. 1-2. században.

A Lótusz Szútra eredeti szanszkrit nyelvű alapszövegei elvesztek, a legrégebbi, jelenleg is ismert kínai fordítása i.u. 255-286-ban keletkezett. Későbbi századokban több kínai fordítás is született, amik azonban egymással sem egyeztek, ezért feltételezhető, hogy az eredeti szanszkrit szövegnek már egészen korán két vagy inkább több változata volt, ami a szútrabeli tanításoknak a széles körökben, nagy területeken való elterjedtségével, népszerűségével magyarázható.

A kínai fordításokon kívül ma már számos szanszkrit nyelvű kézirat, illetve kézirat-töredék áll rendelkezésünkre. Ezekre a másolatokra Nepálban, Belső-Ázsiában és Gilgitben bukkantak rá. A szanszkrit nyelvű szövegek közül a nepáliak a legfiatalabbak, keletkezési idejüket az i. sz. 9–18. századokra teszik.

Forrás: Lótusz Szútra
Lótusz Szútra (angol nyelven)
Szív Szútra (angol nyelven)
Gyémánt Szútra (angol nyelven)

2012. május 23., szerda

Mahájána buddhista iratok

Ahogy azt már a Théraváda buddhista iratok bejegyzésben írtuk, a történelmi Buddha halála után több irányzat is keletkezett az eredetileg egységes Szanghából (szerzetesi közösségből). Ezek egyike a mahájána irányzat, amely nagyon sok iskolára oszlik. A mahájána irányzat alapvetően elfogadja a théraváda irányzat iratait, de némely saját iratát sok esetben fontosabbnak véli azoktól.

Bár mítoszok és történetek vannak arról, hogy egyes mahájána szútrák hogyan köthetőek a történelmi Buddhához, történészek állítása szerint ezek a művek főként az i.e.1.század és i.u. 5.század között íródtak, néhányuk pedig még később. A legtöbb esetben ezeknek a szövegeknek a származása és szerzője ismeretlen.

Ezen művek rejtélyes eredete megkérdőjelezi a hitelességüket. Ahogyan említettük ITT, a théraváda buddhisták teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a mahájána iratokat. A mahájána iskolák között néhány továbbra is állítja a mahájána szútrák és a történelmi Buddha közötti kapcsolatot. Más iskolák elismerik, hogy ezeket az iratokat ismeretlen szerzők írták. De mivel ezeknek a szövegeknek a mély bölcsessége és szellemi értéke teljesen nyilvánvaló, megőrizték és nagyra becsülték, mint szútrákat.

Sok mahájána szútráról vélik azt, hogy eredetileg szanszkrit nyelven írták őket. Bár a legrégibb fennmaradt változatok kínai fordítások, mivel minden bizonnyal a szanszkrit eredeti elveszett. Némely tudós ennek ellenére állítja azt, hogy az első kínai fordítások valójában az eredeti változatok.

A mahájána kánonon belül több al-kánon is létezik. Pl. a Pradnyápáramitá Szútrák - a "bölcsesség tökéletesítése", kb. negyven szútra gyűjteménye, némelyik ebből nagyon hosszú, mások nagyon rövidek. Ez a gyűjtemény valamikor i.e. 100 és i.u. 500 között keletkezett. A Szív Szútra és a Gyémánt Szútra ezek közül a két legismertebb. Ez a két rövid szöveg a legfontosabbak közé tartozik a mahájána szútrák közül, különösen a zen iskola számára. Leginkább a súnjatá (üresség) tanát fejti ki.

A legelső, i.u. 868-ban nyomtatott, épségben megmaradt, Gyémánt Szútra látható a fenti fotón. A könyvnek magyar vonatkozása is van, Stein Aurél találta meg Dunhuang-ban, azóta a British Library tulajdona.) Bővebben erről a két szútráról ebben az önálló bejegyzésben lehet olvasni.

Némelyik szútra kizárólagos bizonyos iskolák számára. Pl. létezik három "Tiszta Föld Szútra", amik a Tiszta Föld buddhizmus fő iratai, de nem igazán használatos más iskolák által. Mások, mint pl. a Lótusz Szútra, nagyra becsült számos, de nem az összes mahájána iskola által. A Lótusz Szútráról is a fentebb említett bejegyzésben írtunk.

Forrás: Buddhista iratok (angol nyelven)

2012. május 21., hétfő

Théraváda buddhista iratok

A történelmi Buddha halála után a tan, amelyet tanított, tovább terjedt India-szerte, és az eredeti tanításoknak különféle értelmezései keletkeztek. Ezek aztán szakadásokhoz vezettek a Szanghában (buddhista közösségben), és a buddhizmusnak legalább tizennyolc jól megkülönböztethető irányzata alakult ki. Ezen iskolák egyike végül teret engedett egy megújító mozgalomnak, amely magát mahájána (‘nagyobb/nagyszerűbb szekér' néven nevezte, lekicsinylően utalva ezzel a többi iskolára: hínajána, azaz ‘kisebb/hitványabb szekér’ néven hívva őket. Tehát, amit ma théravádának hívunk, az az egyedüli túlélője a korai, nem-mahájána iskoláknak.

A théraváda irányzat iratait a Tipitaka (páli nyelven) vagy Tripitaka (szanszkrit nyelven) néven ismert műben gyűjtötték össze. A Tipitaka páli szó jelentése "három kosár". Ez jelzi, hogy a Tipitaka három részből áll, és minden rész több műből tevődik össze.

I. Vinaja-pitaka: A szerzetesi fegyelem kosara - a szerzetesek és apácák szabályzata található benne, de néhány fontos életrajzi adat is szerepel benne a történelmi Buddháról.

II. Szutta-pitaka: Beszédek kosara - tartalmazza a történelmi Buddha és főbb tanítványai tényleges és állítólagos beszédeit, öt különböző csoportra osztva, pl. Hosszú beszédek gyűjteménye, Közepesen hosszú beszédek gyűjteménye, Tárgy szerint csoportosított beszédek gyűjteménye. Ezeken a szuttákon kívül egyéb, későbbi keletkezésű írásművet is tartalmaz, Szerzetesek verseit, Apácák verseit, Tan verseit (Dhammapada), Születés-történetek (Dzsátakák), amely Buddha előző életeinek történeteit örökíti meg.

III. Abhidhamma-pitaka: A Legfelsőbb Tan foglalata - ez a filozófiai - elemző mű a későbbi időkből származik.

A Tipitaka legteljesebb és legismertebb változata páli nyelven íródott. Ezért szokták Páli Kánon-nak is nevezni, és ez a théraváda buddhizmus szent irata.

A szutták jó része kezdődik e szavakkal: "Evaṃ me sutaṃ" (Évam mé szutam) azaz "Így hallottam..." Ez abból a hagyományból származik, hogy három hónappal a történelmi Buddha halála után az Öregek tanácskozásán- zsinatán, a Tiszteletreméltó Ánanda, a Buddha unokatestvére, és állandó kísérője, mondta fel az általa hallott tanításokat, amit akár a történelmi Buddha, akár annak jelentősebb tanítványai mondtak. Ánanda sok éven keresztül volt Buddha személyes kísérője és tökéletes emlékezőtehetséggel rendelkezett. Később, az i.e. 240 körül tartott zsinaton a hitelesnek tekintett tanításokat kánonba foglalták, ekkor még csak élőszóban. Sokáig ezt a kánont, szintén élőszóban elmondva, adták tovább, és kb. i.e. 1. században jegyezték le írásban elsőként Srí Lankán.

A Tipitaka egyes részleteinek létezik egy nagyon régi, más nyelven, pl. szanszkritül írt változata is, ami megegyezik a Páli Kánonban található némely szútrával, és ezeknek a korai beszédeknek a gyűjteményét Ágamáknak nevezik.

Az Abhidhammának is vannak változatai, amelyek jelentősen különböznek a Páli Kánonban található Abhidhammától. Némelyik manapság már csak töredékeiben maradt fenn. De ezek egyike, a szarvásztiváda Abhidhamma még épen van. (A buddhizmus egyik korai szektája a szarvásztiváda, ami i.e. 3.században alakult ki.)

Forrás: Vekerdi József: Buddha beszédei - Utószó
Mi a théraváda buddhizmus?
Buddhista iratok (angolul)

A fotókon (1.) hagyományos módon, pálmalevélre írt szutták és (2.) a teljes Tipitaka könyv formátumban.

2012. május 20., vasárnap

Buddhista szent iratok

Rövid összefoglaló

Létezik-e buddhista Biblia? Nem igazán. Bár nagyon nagy mennyiségű szent irat található a buddhizmusban, de ezek egyikét sem tekinti az összes buddhista irányzat az egyetlen valódinak és hitelesnek. Sőt, minden egyes buddhista irányzatnak megvan a saját képe arról, hogy mely iratok fontosak számára.

Annak, hogy miért nincs buddhista Biblia, van még egy oka. Több vallás úgy tekint az ilyen iratokra, mint az Isten vagy istenek szavainak kinyilatkoztatására. Ezzel szemben a buddhizmusban nincsen Isten vagy istenek, akinek a szavait minden buddhistának kételkedés nélkül el kellene fogadnia. Bár, természetesen, feltételezik, hogy a szent iratok a történelmi Buddha - azaz egy emberi lény - tanításai, vagy más megvilágosodott mesteré. Ezért a buddhista iratokban található tanítások inkább iránymutatások a gyakorláshoz vagy ahhoz, hogy hogyan juthat el valaki a megvilágosodáshoz, mintsem ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatások. Éppen ezért ezeket a szövegeket nem "elhinni" kell, hanem megérteni és gyakorolni.

Több irat neve a szútra (szanszkrit nyelven) vagy szutta (páli nyelven). A szútra v. szutta jelentése "fonál". A szövegek címében szereplő szútra szó jelzi, hogy a mű Buddhának vagy valamelyik fő tanítványának egy tanbeszéde. (De, természetesen, ahogy fentebb olvasható, egyetlen szútrát sem tekinthetünk kizárólagosan hivatalos tanbeszédnek, mivel szerzőjük/lejegyzőjük különböző.) Ezek a szútrák különböző hosszúságúak lehetnek. Némelyik akár egy könyv terjedelmét is elérheti, mások csupán néhány sornyi hosszúak. Azt, hogy mennyi szútra létezik, még megbecsülni sem igazán lehetséges.

A szent iratok közül nem mindegyik szútra, azaz tanbeszéd. Például a szerzetesi rendek szabályzatai, a Vinaja nevű gyűjteményben vannak rögzítve. Létezik még egy másik fajta szöveg, amit Abhidharma (szanszritül) vagy Abhidhamma (páliul) - azaz "A Felsőbb Tan foglalata" néven ismernek, és aminek több változata is van. Ez a szöveg inkább egy filozófiai-elemző mű, nem pedig tanbeszéd, ezért nem is hívják szútrának. Ez a három gyűjtemény - Vinaja, Szútra és Abhidharma - adja ki több buddhista iskola kánonját, a Tripitaka (Tipitaka) 'három kosarát'.

Már röviddel a történelmi Buddha halála után (kb. i.e.480 körül) sem volt teljes az egyetértés a szangha tagjai között több kérdésben, és nagyon hamar elkezdődött a különböző irányzatok, iskolák kialakulása, amelyek jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt több, mint két évezredben. Alapvetően mára két fő irányzatról beszélhetünk, a théraváda ("az öregek tanítása", vagy más szóhasználatban hínajána, "kis szekér"*) és a mahájána ("nagy szekér") irányzatokról. A buddhista iratok ezért egyikhez vagy másikhoz kapcsolódóan feloszthatóak théraváda és mahájána kánonokra.

A théraváda-követők nem ismerik el hitelesnek a mahájána-iratokat. A mahájána-követők alapjában véve hitelesnek vélik a théraváda kánont, de úgy gondolják, hogy saját szent irataik felülmúlják érvényességében a théraváda tanításokat.

Ezenkívül a mahájána iskoláknak is különböző nézetei vannak arról, hogy mely mahájána iratok hivatalosak és elfogadottak. Némely iskolának fontosak bizonyos mahájána iratok, de ugyanezeket más iskolák figyelmen kívül hagyják. Pl. a Lótusz Szútra az egyetlen irat, amelyet a Nicsiren iskola elfogad, egész filozófiájuk és gyakorlatuk ezen alapul.

Forrás: Buddhista iratok (angol nyelven)
A fotón a Tripitaka Koreana és a fadúcok egyike, amiről nyomtatták - Haeinsa Templom, Dél-Korea (Forrás)

* A théraváda az egyetlen máig fennmaradt hínajána-iskola, tehát a két fogalom fedi is egymást, meg nem is. A degradáló hínajána ("kis szekér", "hitvány út") megnevezést a mahájána követői használják erre az irányzatra, míg a saját követői a théraváda nevet. A hínajána és mahájána pejoratív hangzásának elkerülése érdekében ma már semlegesebb kifejezéseket használunk a buddhizmus e két fő irányzatának megkülönböztetésére. Mivel a théraváda történelmileg Dél-Ázsiában gyakorolt nagy befolyást, szokás ‘déli’ buddhizmusnak nevezni, míg a mahájána észak felé terjedt Indiából Kína, Tibet, Japán és Korea felé, ezért ‘északi’ buddhizmus néven is ismert.

2012. május 18., péntek

Beatles - buddhizmus vagy hinduizmus?

Nagyon sok helyen lehet olvasni arról, hogy a Beatles tagjai a buddhizmust követték, ezt tanulták Indiában. Ez egy tévedés, amit jó volna a helyére tenni.

A Beatles tagjai a hinduizmushoz köthető Transzcendentális Meditációt /a továbbiakban csak: TM/ tanulmányozta. Ezt a fajta meditációt az indiai Maharishi Jógi kezdte el tanítani még az 1950-es években, és ma is világszerte, köztük Magyarországon is, vannak központok, ahol ezt a meditációs technikát tanítják.
A Beatles tagjai 1968-ban látogattak el Indiába, hogy részt vegyenek egy haladó TM tanfolyamon Maharishi Manesh Jógi ashramjában. (Az ashramok* olyan helyek, ahová el lehet vonulni lelki gyakorlatokat folytatni guruk, tanítómesterek irányításával.)

A média figyelemmel kísérte ezt az elvonulást, és így a világ is tudomást szerzett erről. Mivel az együttes tagjai elfogadták Maharishit guruként, azaz tanítómesterüknek, ezzel hitelt adtak tanításainak. És mivel egy világszerte nagyon népszerű együttesről volt szó, így ez az egész jelentősen megváltoztatta a nyugati emberek hozzáállását az indiai szellemiséghez, és bátorítást adott a TM tanulmányozásához - és egyáltalán, az indiai vallásokkal való ismerkedésre is.

A Beatles 1967. augusztusában Londonban találkozott először Maharishivel és aztán részt vettek egy konferencián Bangorban, Wales-ben. Bár tíz napos előadás látogatását tervezték, rövidebb ideig maradtak menedzserük, Brian Epstein halála miatt. Mivel változatlanul érdekelte őket a TM, így kapcsolatban maradtak Maharishivel és tervezték, hogy októberben az indiai ashramban vesznek majd részt egy tanfolyamon, de egyéb elfoglaltságaik miatt ezt az utat át kellett szervezni.
Maharishi gyülekezete Indiában a Himalája lábainál, a Szentek Völgyében, Rishikesh-sel szemben volt, és több ashramnak is
otthont adott.

A Beatles 1968. februárjában érkezett ide, feleségekkel, barátnőkkel, asszisztensekkel és számos riporterrel, és csatlakoztak kb. hatvan másik TM tanulóhoz, beleértve a zenész Donovant vagy Mike Love-ot, a Beach Boys-ból.
Ez a rövid indiai tartózkodás volt a Beatles egyik legtermékenyebb időszaka. McCartney és Harrison több dalt írtak itt, Ringo Starr egyet, amelyekből 18 dal később bekerült a The Beatles (White Album)-ra, kettő dal az Abbey Roadra és szólóban is adtak ki jó párat.

Ringo Starr március 1-én utazott el innen, ő csak nagyon rövid időt maradt. Paul McCartney március közepén, egyéb elfoglaltságai miatt távozott. John Lennon és George Harrison áprilisban, hirtelen utaztak el, egy pénzügyi nézeteltérést követően, és nyilvánosan megvádolták Maharashit nem megfelelő viselkedése miatt. Harrison később bocsánatot kért azért az eljárásáért, ahogyan ő és Lennon bántak Maharishivel, és 1992-ben Harrison adott egy jótékonysági koncertet a Maharishihez kapcsolódó Természet Törvénye Párt javára. 2009-ben, McCartney és Starr összeállt egy koncertre a New York-i Radio City Hall-ban, a David Lynch Alapítvány javára, amelyik finanszírozza a TM technika tanítását iskolákban.

Forrás: A Beatles Indiában (angol nyelvű wikipédia cikk)
A Beatles Indiában - Korabeli videók

* Az 'ashram' a szanszkrit 'ásrama' (āśrama) angolos alakja, jelentése 'az aszkézis helye', remetelak.

2012. május 12., szombat

Miben hisznek a buddhisták?

Amikor elkezdünk a buddhizmussal foglalkozni, előbb-utóbb valaki a környezetünkből megkérdezi tőlünk: "Miben hisznek a buddhisták?"

Ez a kérdés meghökkentő lehet. Miben hisznek a buddhisták? Senki sem mondja egy buddhizmussal foglalkozni kezdőnek, hogy hinnie kellene bármilyen dologban. Sőt, a zen buddhizmusban a megingathatatlan meggyőződést a ráébredés akadályának tartják. A buddhizmussal foglalkozni kezdőknek olyan tanításokat adnak át, mint a Négy Nemes Igazság, az Öt Khandha, a Nemes Nyolcrétű Ösvény, stb. Azt mondják, hogy értse meg a tanításokat és gyakorolja azokat. De minden kezdőt arra buzdítanak, hogy semmiképpen sem "higgye el" ezeket a tanításokat, hanem próbálja ki őket, és tapasztalja meg saját maga is azt, hogy ezek jók-e számára vagy sem?

Amit a történelmi Buddha tanított, az nem más, mint egy módszer saját magunk és a világ megismerésére.* Ő maga több beszédében is azt mondta, hogy tanai kipróbálásra valók, és csak azután fogadja el azt valaki, miután megtapasztalta azokat. A Tiszteletreméltó Thich Nhat Hanh, egy vietnami zen szerzetes mester mondja: "Ne bálványozz semmit sem, ne kötelezd el magad semmilyen tan, elmélet vagy ideológia iránt, még a buddhista tan iránt sem. A buddhista szemléletrendszerek csak irányt adóak, nem pedig abszolút igazak."

Az abszolút igazságot, amiről Thich Nhat Hanh beszél, nem lehet szavakba és fogalmakba foglalni. Ezért a kizárólag szavakban és fogalmakban való hit gyakorlás és megtapasztalás nélkül nem a buddhizmus.

Viszont azért, mert arra buzdítanak mindenkit, hogy a tanokat és tanításokat ne fogadja el pusztán hit alapján, még nem jelenti azt, hogy azok nem is fontosak. A buddhizmus számtalan tanítása olyan, mint a csónakok, amik keresztülvisznek egy folyón**. A napi meditáció vagy kántálás talán értelmetlennek tűnhet, de ha igazán őszintén gyakoroljuk, valódi hatással lesz életünkre és szemléletmódunkra.

Mindezek ellenére, természetesen vannak buddhista hitek vagy meggyőződések. Évszázadokon keresztül a buddhizmusban többféle iskola fejlődött ki, egymástól különböző és egymással néha ellentétes tanokkal. Amikor olyasmit olvasunk, hogy a "buddhisták ezt és ezt a tant hiszik", akkor valójában sokszor arról van szó, hogy az a tan mindössze egyetlen iskolára vonatkozik, nem pedig a buddhizmus egészére.

Ugyanígy, bár a történelmi Buddha nem foglalkozott istenekkel, túlvilággal, a világ keletkezésének megmagyarázásával, sőt beszédeiben kifejezetten elutasította az erre irányuló kérdéseket***, mert szerinte ezek csak zavart keltenek mindenkiben, mégis maga a buddhizmus, mint vallás, többféle félisten tiszteletét és bennük való hitet hozott létre, akárcsak a világ keletkezéséről, túlvilágról is kialakított különféle magyarázatokat.

Ennek ellenére, ha valaki igazán a történelmi Buddha tanításait akarja tanulmányozni, akkor készen kell állnia arra, hogy miután olvasott-hallott a tanításokról, ki is fogja próbálni őket. És csak a gyakorlás során, saját maga tapasztalhatja meg, hogy számára ezek jók-e, beválnak-e. Ahhoz, hogy megértsük a történelmi Buddha tanításait, tehát elsősorban nem vakhitre van szükségünk, hanem a belátásunkra.

És jusson eszünkbe a zen-mondás: "A Holdra mutató ujj nem a Hold...."

Forrás: Miben hisznek a buddhisták? (angolul)

* Lásd: AN 3.65 Káláma Szutta
** Lásd: MN 22 A kobra-hasonlat
*** Lásd: MN 63 Málunkjaputta (rövidebb beszéd)

2012. május 9., szerda

Mudrák: Buddha-ábrázolások kéztartásai

A mudrák jelentése a buddhista művészetben

A buddhákat és bódhiszattvákat gyakran ábrázolják a buddhista művészetben stilizált kéztartással, amiket mudráknak neveznek. A mudrá szanszkrit szó, 'jel'-nek vagy 'pecsét'-nek lehet fordítani és minden mudrának speciális jelentése van. Buddhisták gyakran használják ezeket a szimbolikus mozdulatokat szertartások és meditációk során.

Az általánosabb mudrák:

Abhaja-mudrá (abhaya-mudrā): Nyitott jobb kéz, tenyérrel felfelé, az ujjak felfelé mutatnak, és a kéz kb. váll magasságig emelve. A megvilágosodás elérését jelképezi. Ugyanakkor a védelem kézmozdulata is, a mudrá neve azt jelenti: félelem nélküli. (Nagyon gyakran ábrázolják buddhákat és bódhiszattvákat jobb kézzel abhaja-tartásban, és bal kézzel varada-mudrában.)

Andzsali-mudrá (añjali-mudrā): Imádkozó kéztartású mudrá, ami a buddhizmusban az 'olyanság' - tathatá - kifejeződését is jelenti, azaz minden dolog minden megkülönböztetésen túli, igazi természetét. Hívják még üdvözlő tartásnak is, namaszté-nek. 'Namasz té' azt jelenti: tisztelet neked.


Bhúmi-szparsa-mudrá (bhūmi-sparśa-mudrā): Ezt a 'föld tanúságul hívása' mudrának is nevezik. A bal kéz tenyérrel felfelé az ölben nyugszik, és a jobb kéz, tenyérrel befelé fordulva, kinyújtva a föld felé túlnyúlik a térden. A mudrá felidézi a Sákjamuni Buddha megvilágosodásnak történetét, amikor a földet kérte fel arra, hogy tanúsítsa azt, hogy ő méltó a buddhává váláshoz. (erről a történetről és Máráról, a Halál Uráról részletesebben ITT írunk) Ez a mudrá képviseli még a rendíthetetlenséget is.


Dharma-csakra-mudrá (dharma-cakra-mudrā): Ebben a mudrában a hüvelykujjak és mutatóujjak mindkét kézen érintkeznek és egy kört formálnak, és a körök egymást érintik. Mindkét kézen a másik három ujj kinyújtott. Gyakran a bal tenyér a test felé fordított, míg a jobb tenyér a testtől kifelé fordul. Tulajdonképpen egy két kezes vitarka-mudrá (lásd alább). A Dharma-csakra jelentése: a Dharma kereke. Ez a mudrá felidézi Buddha első beszédét, amit 'a Tan kerekének megforgatásá'-nak is szoktak hívni.




Dhjána-mudrá (dhyāna-mudrā): Meditációs* kéztartás. A kezek az ölben nyugszanak, tenyérrel felfelé. A két kéz ujjai kinyújtva egymáson fekszenek, a jobb kéz van felül. A két hüvelykujj hegye összeér. Az így keletkezett háromszög a Buddhát, Dharmát és Szanghát jelképezi. Néha a hüvelykujj is a többi ujj mellé simul, néha pedig a Buddha alamizsnás szilkét tart a tenyerén.


Varada-mudrá (varada-mudrā): A nyitott kéz tenyere kifelé fordulva, az ujjak lefelé mutatnak. A varada-mudrá képviseli a könyörületet, irgalmat és kegyosztást, nagylelkűséget. Ez általában a jobb kéz. Ám amikor ezt a varada-mudrát együtt használják az abhaja-mudrával, akkor a jobb kéz van abhaja-tartásban, és a bal kéz varadában.


Vitarka-mudrá (vitarka-mudrā): A jobb kéz mellmagasságba emelt, az ujjak felfelé mutatnak, a tenyér kifelé. A hüvelykujj és a mutatóujj egy kört formál. Néha a bal kéz ujjakkal lefelé mutatva, csípőmagasságban tartva, szintén kifordított tenyérrel vannak, és a hüvelykujj és mutatóujj ezen a kézen szintén kört formálnak. Ez a mudrá képviseli a vitát és Buddha tanításainak átadását.

A mudrákhoz tartozó lábtartásokról és testhelyzetekről (ászanákról) ITT írunk.


Források: Mudrák a buddhista ikonográfiában (angolul)
Buddhista mudrák magyarázatai (angolul)

További linkek a témában magyarul:
Gyakoribb mudrák - ismertető a Jé! India oldalon
Láthatóvá tett vallások: Buddhizmus - videó
Buddhista ikonográfia - Scribd dokumentum

*Az elnevezése (dhjána=meditáció) adta a csan és zen irányzatok nevét.

2012. május 5., szombat

MCA - R.I.P.

Máj. 4-én létformát váltott MCA, azaz Adam Yauch, a Beastie Boys* alapítója és MC-je. (A BB talán legismertebb száma a Sabotage*.) Adam Yauch buddhistaként* (részben tibeti feleségének köszönhetően) szerepet vállalt a Free Tibet mozgalomban, és időnként a Beastie Boys számaiba is becsempészte a buddhista tanításokat. Tiszteletünk jeléül álljon itt a Bódhiszattva-fogadalom (Bodhisattva Vow):



Bővebben a számról: Dharma In Popular Music: Beastie Boys, Bodhisattva Vow*

* A link angol nyelvű

2012. május 2., szerda

Buddhista fotóalbum - Karikatúra


Itt muslica voltam Isztambulban, amit akkoriban, persze, Konstantinápolynak hívtak. Ez volt messze a legrövidebb életem... Ez meg királylepke koromban volt, az 1884-es vándorlás* idején... Ha jól emlékszem, egy veréb evett meg.










Buddhista fotóalbum


Forrás: FaceBook, az alkotó Scott Hilburn, a honlapja: The Argyle Sweater*

* A link angol nyelvű

2012. május 1., kedd

Buddhizmus és vegetarianizmus

Minden buddhista vegetáriánus?

Nem, nem mindegyik az. Némely buddhista vegetáriánus, de vannak, akik nem azok. A vegetarianizmushoz való hozzállás változó irányzatonként éppúgy, mint egyénenként.

Nem valószínű, hogy a történelmi Buddha vegetáriánus lett volna. A tanításainak legkorábbi feljegyzéseiben, a Tripitakában (páliul Tipitaka- Három Kosár) Buddha nem tiltotta meg határozottan a húsevést tanítványainak. Tény, ha húst adtak egy szerzetes alamizsnás tálkájába, a szerzetestől feltételezték, hogy azt megeszi. A szerzetesek hálásan fogadtak és fogyasztottak minden ételt, amit adtak nekik, beleértve a húst is.

Kivételek
Ennek ellenére létezett kivétel a hússal kapcsolatban az alamizsna elfogadásának szabályzatában. Ha a szerzetes tudta vagy gyanította, hogy egy állat kifejezetten az ő számára lett levágva., akkor visszautasította annak elfogadását. Ugyanakkor, amikor egy állatot elsősorban világi család étkezése céljára vágták le, már elfogadható volt egy szerzetes számára is.

Buddha fel is sorolt bizonyos fajta húsokat, amiket nem lehet megenni. Ilyen a ló, elefánt, kutya, tigris, kígyó, leopárd és medve. És mivel pontosan meghatározva csak ez a néhány fajta állat tiltott, így arra következtethetünk, hogy más húsok fogyasztása megengedett.

A buddhizmus első fogadalma az, hogy ne vedd el más lény életét. Buddha mondta követőinek, hogy ne öljenek, és ne is vegyenek részt ölésben vagy ne okozzák más lény életének elvételét. Vannak, akik állítják, hogy már a húsevés is ölésben való részvétel, hiszen pénzért megvesszük a mások által levágott húst. Persze, feleletként lehetne mondani, hogy ha egy állat már halott és nem kifejezetten azért vágták le, hogy megegyék, akkor az nem teljesen ugyanaz, mint magát az állatot megenni. Úgy tűnik, Buddha is valahogy így értelmezte a húsevést.

Mindezek ellenére, a történelmi Buddha és a szerzetesek, apácák, akik követték őt, otthontalan vándorok voltak, és kizárólag azon az alamizsnán éltek, amit kaptak. Akkor még nem kezdtek el építeni kolostorokat és más állandó közösségeket, csak valamikor Buddha halála után.

A kolostorban lakó buddhisták nem kizárólag alamizsnán élnek, hanem olyan élelmen, amit maguk termesztenek vagy amit adományoznak nekik vagy maguk vásárolnak. Nehéz volna vitatni azt, hogy az a hús, amit egy teljes kolostor közössége kap adományként, nem olyan állatból származik, amit kifejezetten e közösség miatt öltek le.

Ezért sok irányzata a mahájána buddhizmusnak különösen előtérbe helyezi a vegetarianizmust. Néhány mahájána szútra, mint a Lankávatára, a Szigetre lépés szútrája határozott vegetáriánus tanításokat közöl.

A buddhizmus és vegetarianizmus ma

Manapság a vegetarianizmushoz való hozzáállás irányzatról irányzatra változik, még az irányzatokon belül sem egységes. Mindent egybevetve, a théraváda buddhisták maguk nem ölnek állatot, de személyes döntésnek tekintik a vegetarianizmust. A Vadzsrajána iskolákban, amelyikbe a tibeti és a japán singon buddhizmus tartozik, bátorítják a vegetarianizmust, de nem tekintik teljes mértékben szükségesnek a buddhista gyakorláshoz. A mahájána iskolák sokkal gyakrabban vegetáriánusok, de még irányzataikon belül is vannak eltérések a gyakorlatában.

Összhangban az eredeti szabályokkal, vannak buddhisták, akik bár nem vásárolnak húst maguknak, de ha például, egy vacsorameghívás során kínálnak nekik húst, akkor azt megeszik.

Középút

A buddhizmus helyteleníti a megszállott perfekcionizmust. Buddha azt tanította követőinek, hogy találják meg a középutat a szélsőséges elvek és gyakorlatok között. Emiatt az is helyteleníthető, ha egy vegetáriánus buddhista megszállottan ragaszkodik ehhez az elvéhez.

A buddhista tudatosság egyik "érett érzelme", a metta, azaz szerető kedvesség minden élőlény iránt, önző ragaszkodás nélkül. A buddhisták leginkább azért tartózkodnak a húsevéstől, mert szerető kedvességgel tekintenek az élő állatokra, nem pedig azért, mert helytelen vagy erkölcstelen volna egy állati test fogyasztása. Más szavakkal, nem maga a hús a lényeg. És némely esetben a buddhista tudatosság másik "érett érzelme", a karuna , azaz együttérzés hatására egy buddhista megtörheti ezt a szabályt. Például, ha meglátogatod idős nagymamádat, akit már évek óta nem láttál, és megérkezvén otthonába észreveszed, hogy a nagymama a te kedvenc gyerekkori ételedet készítette, rántott sertésbordát. A nagymamád már nem sokat főzöget, mert ilyen idősen nehezen mozog a konyhában. De szívének legkedvesebb kívánsága volna az, hogy adjon neked valami különlegeset, és hogy lássa, amint ráveted magad a rántott sertésbordára, ahogy azt tetted gyerekkorodban. Ő erre készült már hetek óta. Ilyen esetekben, ha akár egy másodpercig is habozol elfogadni ezeket sertésbordákat, akkor nem vagy buddhista.

A szenvedésre való figyelem

A nagy "állatgyárak" kegyetlen helyek az állatok számára. Tenyésztett anyadisznók olyan kis ketrecekben élik le életüket, hogy még megfordulni sem tudnak benne. Tojótyúkokat olyan ketrecekben tarják, hogy még a szárnyaikat sem tudják kinyújtani. (Bár talán az utóbbi időkben az állattartás szabályai változtak valamicskét, de alapvetően még mindig meglehetősen borzasztó hely egy többezer csirkét nevelő "csirkegyár", és a vágóhídra vezető út alatt is nagyon sokat szenvednek az állatok, a kegyetlen végről meg már nem is beszélve...)

Egy buddhistának azt is figyelembe kell venni, hogy a termék, amit vásárol, szenvedés által keletkezett. Ebbe beleértjük az emberi szenvedést is éppúgy, mint az állatit. Ha például, a műbőr cipőd kizsákmányolt, embertelen körülmények között dolgozó munkások által készült, akkor mindegy, hogy bőrcipőt veszel-e vagy ilyen körülmények között gyártott műbőrt.

Az ilyen dolgok teszik a vegetáriánus kérdést igazán elgondolkodtatóvá.

Élj figyelmesen!

Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy élni annyi, mint ölni. Ez elkerülhetetlen. Hiszen a gyümölcsök, zöldségek, amiket megeszünk, maguk is élő szervezetek vagy azok részei. Termesztésükhöz elengedhetetlen sok rovar, rágcsáló és egyéb állat megölése is. Otthonainkba az elektromos áram és a fűtés olyan létesítményekből érkezhet, amely károsítja a környezetet. És az autóink által okozott károkba meg már nem is merünk belegondolni...

Mind belegabalyodtunk az ölés és pusztítás hálójába, és amíg élünk, képtelenek leszünk teljes mértékben kiszabadulni. Buddhistaként nem az a feladatunk, hogy ész nélkül kövessünk könyvekben, iratokban leírt szabályokat, hanem hogy figyeljünk oda azokra a károkra, amiket okozunk, és próbáljunk minél kevesebbet ártani önmagunknak és a világ minden lényének.

(Az étkezési szabályokról a buddhizmusban ITT lehet olvasni egy átfogóbb bejegyzést)

Forrás: Buddhizmus és vegetarianizmus (angol nyelven)
A képek forrása: Yann Arthus-Bertrand: Home/Otthonunk (videó magyar szinkronnal)