A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mudrák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mudrák. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 16., csütörtök

Tantrikus szimbólumok 2. (mudra, mandala, megszentelés, tánc)

Mudrák
Ahhoz, hogy a tantrikus megtapasztalást teljessé tehessük, át kell alakítanunk a testi, a szóbeli és az elmebéli tevékenységeinket is. A testi tevékenységek tipikus példája a mudrák gyakorlása. A kezek ilyen jellegű mozdulatai és helyzetei mély szimbolikus jelentéssel bírnak. A mudrákról és azok jelentéseiről ITT írtunk bővebben.
Mandalák – szent körök
A mandalák az univerzumot képviselik. Használhatják őket mandala felajánlási szertartásokban is, amikor szimbolikusan felajánlják az egész univerzumot. Ekkor több gyűrűt helyeznek egymás fölé, megtöltve rizzsel és értékes tárgyakkal. A felajánlás során a mandala felajánló imát recitálják. A mandala közepére a buddhista (és dzsaina) világegyetem központi tengelyének számító Meru-hegyet képzelik.

A tibeti hagyományban a mandalákat nem csupán síkban jelenítik meg, thangkák (feltekerhető festmények), falfestmények, homokrajzok formájában, hanem térben is, például fából vagy fémből készíthetik őket.
A mandalákat “olvashatjuk” vagyis úgy tanulmányozhatjuk, mint egy szöveget, de a legfontosabb, hogy tantrikus meditációra is használhatók. A mandala célja, hogy megismertesse a gyakorlót a tantrával és engedje őt, hogy azonosuljon egy istenséggel és az istenség szent környezetével a mandalában.
A kálacsakra mandalák az egész univerzumot, a bolygókat és az idő ciklusát szimbolizálják, éppen úgy, mint a testünket, elménket vagy akár a gyakorlásunkat is. A mandalán belül az istenségek és más képek képviselik például az érzékszerveket, az elemeket és elmebéli szempontokat, mindegyiket megtisztított állapotban. És minden eszköz, amivel együtt ábrázolják az egyes istenségeket, saját jelentéssel bír.
A mandalákat intenzív meditáció fókuszpontjaként is használhatják - mialatt készítik őket és mialatt lerombolják őket (például a homokmandalákat gyakran beavatás elvégzése után söprik össze) –, hogy segítségükkel a mulandóságot megértessék. Ugyanakkor a kálacsakra gyakorlatban arra törekednek, hogy vizualizálják az egész mandalát, beleértve az istenségek százait, a legkisebb mértékű részletességgel. Hagyományosan egy kb. 2 méter átmérőjű kálacsakra mandalát 16 szerzetes hat nap alatt készít el.
(a mandalákról még ITT írtunk. A kálacsakra gyakorlásról pedig ITT lehet bővebben olvasni)
Egyéb szertartások
Megszentelés
Egy templom, imamalom befejezésekor vagy egy tárgy meditációra való előkészítése után meghívják a lámákat, hogy megszentelési szertartást hajtsanak végre egy asztrológus által szerencsésnek nyilvánított napon. A megszentelési rituálé fő célja, hogy a bölcsesség-lényeket a tiszta Buddha-mezőkről meghívják a gyakorló meditációs gyakorlatának, a rituálé hatásának és a háziak áhítatának segítségével. A meghívott bölcsesség-lények beleolvadnak a megszentelt tárgyba és jelenlétüket a rituálé folyamata erősíti meg, egészen addig, amíg a tárgy meg nem sérül. Így a tárgy áldott lesz és szentté válik. Hasonló, bár ellenkező előjelű, ‘szentségfosztó vagy átalakító’ rituálét hajtanak végre akkor, amikor világi használatba adnak át valamit vagy amikor egy megszentelt dolgot meg kell javítani vagy kicserélni.

Szent táncok
Szerzetesek különféle célból végezhetnek szent táncokat: például azért is, hogy egy-egy homokmandala létrehozása előtt eltávolítsák az akadályokat (‘a hely védelmezése és megszentelése’, amiben az egymásra ható erőket felszólítják, hogy védelmezzék a mandala helyét). Vagy híres buddhista szentek életét táncolják el és jelenítik meg, vagy akár magát a táncot ajánlják fel. Több kolostor az évenkénti szent táncairól ismert.
Ennek ellenére ismeretes, hogy Őszentsége, a Dalai Láma felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a fesztiválok túl világiasak; eredetileg spirituális gyakorlásnak szánták őket, emiatt nem szabadna egyszerű szórakozássá redukálni.

(3. rész - felajánlások, istenségek)
Forrás: Tantrikus szimbólumok (angol nyelven)

2012. május 9., szerda

Mudrák: Buddha-ábrázolások kéztartásai

A mudrák jelentése a buddhista művészetben

A buddhákat és bódhiszattvákat gyakran ábrázolják a buddhista művészetben stilizált kéztartással, amiket mudráknak neveznek. A mudrá szanszkrit szó, 'jel'-nek vagy 'pecsét'-nek lehet fordítani és minden mudrának speciális jelentése van. Buddhisták gyakran használják ezeket a szimbolikus mozdulatokat szertartások és meditációk során.

Az általánosabb mudrák:

Abhaja-mudrá (abhaya-mudrā): Nyitott jobb kéz, tenyérrel felfelé, az ujjak felfelé mutatnak, és a kéz kb. váll magasságig emelve. A megvilágosodás elérését jelképezi. Ugyanakkor a védelem kézmozdulata is, a mudrá neve azt jelenti: félelem nélküli. (Nagyon gyakran ábrázolják buddhákat és bódhiszattvákat jobb kézzel abhaja-tartásban, és bal kézzel varada-mudrában.)

Andzsali-mudrá (añjali-mudrā): Imádkozó kéztartású mudrá, ami a buddhizmusban az 'olyanság' - tathatá - kifejeződését is jelenti, azaz minden dolog minden megkülönböztetésen túli, igazi természetét. Hívják még üdvözlő tartásnak is, namaszté-nek. 'Namasz té' azt jelenti: tisztelet neked.


Bhúmi-szparsa-mudrá (bhūmi-sparśa-mudrā): Ezt a 'föld tanúságul hívása' mudrának is nevezik. A bal kéz tenyérrel felfelé az ölben nyugszik, és a jobb kéz, tenyérrel befelé fordulva, kinyújtva a föld felé túlnyúlik a térden. A mudrá felidézi a Sákjamuni Buddha megvilágosodásnak történetét, amikor a földet kérte fel arra, hogy tanúsítsa azt, hogy ő méltó a buddhává váláshoz. (erről a történetről és Máráról, a Halál Uráról részletesebben ITT írunk) Ez a mudrá képviseli még a rendíthetetlenséget is.


Dharma-csakra-mudrá (dharma-cakra-mudrā): Ebben a mudrában a hüvelykujjak és mutatóujjak mindkét kézen érintkeznek és egy kört formálnak, és a körök egymást érintik. Mindkét kézen a másik három ujj kinyújtott. Gyakran a bal tenyér a test felé fordított, míg a jobb tenyér a testtől kifelé fordul. Tulajdonképpen egy két kezes vitarka-mudrá (lásd alább). A Dharma-csakra jelentése: a Dharma kereke. Ez a mudrá felidézi Buddha első beszédét, amit 'a Tan kerekének megforgatásá'-nak is szoktak hívni.




Dhjána-mudrá (dhyāna-mudrā): Meditációs* kéztartás. A kezek az ölben nyugszanak, tenyérrel felfelé. A két kéz ujjai kinyújtva egymáson fekszenek, a jobb kéz van felül. A két hüvelykujj hegye összeér. Az így keletkezett háromszög a Buddhát, Dharmát és Szanghát jelképezi. Néha a hüvelykujj is a többi ujj mellé simul, néha pedig a Buddha alamizsnás szilkét tart a tenyerén.


Varada-mudrá (varada-mudrā): A nyitott kéz tenyere kifelé fordulva, az ujjak lefelé mutatnak. A varada-mudrá képviseli a könyörületet, irgalmat és kegyosztást, nagylelkűséget. Ez általában a jobb kéz. Ám amikor ezt a varada-mudrát együtt használják az abhaja-mudrával, akkor a jobb kéz van abhaja-tartásban, és a bal kéz varadában.


Vitarka-mudrá (vitarka-mudrā): A jobb kéz mellmagasságba emelt, az ujjak felfelé mutatnak, a tenyér kifelé. A hüvelykujj és a mutatóujj egy kört formál. Néha a bal kéz ujjakkal lefelé mutatva, csípőmagasságban tartva, szintén kifordított tenyérrel vannak, és a hüvelykujj és mutatóujj ezen a kézen szintén kört formálnak. Ez a mudrá képviseli a vitát és Buddha tanításainak átadását.

A mudrákhoz tartozó lábtartásokról és testhelyzetekről (ászanákról) ITT írunk.


Források: Mudrák a buddhista ikonográfiában (angolul)
Buddhista mudrák magyarázatai (angolul)

További linkek a témában magyarul:
Gyakoribb mudrák - ismertető a Jé! India oldalon
Láthatóvá tett vallások: Buddhizmus - videó
Buddhista ikonográfia - Scribd dokumentum

*Az elnevezése (dhjána=meditáció) adta a csan és zen irányzatok nevét.