Démoni erők: A négy Mára 2. rész

Vissza az 1. részre

A halál Márája (mrtjumára)

A spirituális gyakorlásunkban természetesen a halál tényének gondolata okozza a legnagyobb zavarokat. Bizonytalan, hogy következő életünkben kedvező emberi újraszületésünk lesz-e, olyan lehetőségekkel, amelyek megengedik számunkra a lehető legtöbb akadálytalan gyakorlást. Még ha ez sikerül is, a spirituális ösvényen újra el kell indulnunk, gyerekként. Ezenkívül, a halál minden egyes élet végén irányíthatatlanul bekövetkezik.

Ha nem tudatosítjuk magunkban a halál tényét, akkor a következő problémák merülhetnek fel, amelyek zavarokat okoznak a spirituális tanulmányainkban és gyakorlásunkban:

- Nem ismerjük a Dharmát

- Ha ismerjük is, nem ültetjük át azt a gyakorlatba

- Ha át is ültetjük a Dharmát a gyakorlatba, nem tesszük azt olyan tisztán

- Veszítünk abból az eltökéltségünkből, hogy a gyakorlást minden alkalommal komolyan végezzük

- Romboló tetteink által képtelenek leszünk eljutni a megszabadulásig

- Mindezeket a halálunk pillanatában meg fogjuk bánni.

Jobbára azért nem gyakoroljuk a Dharmát tisztán, mert nem veszünk tudomást a halálról, és beleragadunk ennek az életnek a nyolc mulandó tényezőjébe (a nyolc világi Dharma). Az itt következő, párba állított dolgok közül az első tag hatására elégedettek vagyunk és jól érezzünk magunkat, és elégedetlenek, szomorúak vagy csalódottak a második tag miatt:

- Dicséret vagy kritika

- Jó vagy rossz dolgok hallása – beleértve az általunk szeretett illetőről való értesülés vagy annak hiánya, illetve kellemes vagy kellemetlen hang meghallása

- Nyereség vagy veszteség – ilyenek a pénz vagy egyéb tulajdontárgy

- Dolgok jól vagy rosszul állása, haladása – például, ha egészségesek és boldogok vagyunk vagy betegek és levertek

Egykedvűséget alakíthatunk ki e nyolc mulandó dologgal szemben, ha elfogadjuk a kadam hagyomány tíz drágakőszerű legbelső hozzáállását. Ezek a következők: a négy teljes bizalommal való elfogadás, a három gyémánt-erős meggyőződés, és az érett hozzáállás a kiközösítéssel, felismeréssel és megvalósulással kapcsolatban.

Az első négy teljes bizalommal való elfogadás:

- Legalapvetőbb életszemléletünk az, hogy készek vagyunk teljes bizalommal elfogadni a Dharma szabályait

- Legalapvetőbb hozzáállásunk a Dharma szabályaival kapcsolatban, hogy készek vagyunk elfogadni azokat teljes bizalommal, még olyan áron is, ha koldusokká válunk

- Legalapvetőbb hozzáállásunk a Dharma szabályaival kapcsolatban, azon túl, hogy koldussá válhatunk, hogy készek vagyunk elfogadni azokat teljes bizalommal, még akkor is, ha meg is kell halnunk

- Legalapvetőbb hozzáállásunk a Dharma szabályaival kapcsolatban, azon túl, hogy meghalunk, hogy készek vagyunk elfogadni azokat teljes bizalommal, még akkor is, ha barátok nélkül és egyedül kell meghalnunk egy üres barlangban.

A három gyémánt-erős meggyőződés:

- Habozás nélkül elkezdjük a Dharma gyakorlást, azon való töprengés nélkül, hogy mások mit gondolnak rólunk ezzel kapcsolatban

- Megtartjuk az állandó mély éberségünket és elköteleződésünket

- Folyamatosan haladunk tovább anélkül, hogy haszontalan gondolatokba gabalyodnánk bele.

Az érett hozzáállás a kiközösítéssel, felismeréssel és megvalósulással kapcsolatban:

- Készen állunk arra, hogy kiközösítenek az úgynevezett “normális” emberek

- Készen állunk arra, hogy felismerjük, sokszor kutyába se vesznek

- Teljes mértékig átadjuk magunkat annak a gondolatnak, hogy elérjük egy Buddha isteni rangját.

Természetesen mélyebb szinten a halál Máráját csak az üresség megértésével győzhetjük le, ilyen módon elnyerjük a megszabadulást és nem leszünk többé kitéve a halálnak és újraszületésnek a szamszárában.

A zavaró érzelmek és viselkedés Márája (klesamára)

Zavaró érzelmek és viselkedés, szennyeződések (klésa/kilésza) kialakításával óriási problémákat okozunk a spirituális tanulmányainkban és gyakorlásunkban. Ezek közül a főbbek a sóvárgó vágy vagy kötődés, rosszindulat vagy harag, hiszékenység, büszkeség, zavaró ingadozás és áltató életszemlélet a mulandó dolgokkal kapcsolatban.

Amikor ezen szennyeződések közül bármelyik jelenlétét erősnek érezzük magunkban, gyakorolhatjuk a tonglen-t (tibeti nyelven gtong-len, küldés és elfogadás). Ezt a meditációs technikát úgy is végezhetjük, hogy azokra gondolunk, akiknek szintén ugyanilyen jellegű szennyeződéseik vannak, és tudatosítjuk magunkban, hogy nem csupán nekik és nekünk okoz ez problémát, hanem mindenki másnak is. Ez a fajta gondolkodás ésszerű és indokolt, hiszen minden szamszárában lévő lénynek hasonló gondjai vannak, és mi csupán egyek vagyunk ezen lények közül. Ezért kell általánosnak és mindenki számára érvényesnek tekinteni a problémánkat.

Az öt halmaz Márája (szkhandamára)

Az öt halmaz Márája a szennyezett halmazokra (szkandha/khandha) utal, amelyek a szamszárában megtalálható, mindent átható és érintő szenvedéseknek okai. A páli szuttákban Sákjamuní Buddha az összes halmazban megtalálható lényként azonosította Márát.

A testünket és elménket azért tekinthetjük az öt halmaz Márájának, mert ha azonosítjuk magunkat bármelyik halmazzal vagy sajátunknak tekintjük bármelyiket, azzal a hamis tudattal, hogy azok a mi “én”-ünk, akkor szenvedést okoznak. Ezek a szenvedések pedig akadályoznak bennünket a megvilágosodáshoz vezető úton, és elpusztíthatják a megszabadulás esélyét. (az öt halmazról ITT írtam bejegyzést)

Mára, az istenek fia (devaputramára)

Eredetileg a “Mára, az istenek fia” kifejezés visszautal arra a hindu mítoszra, mely szerint Mára, mint Káma, megpróbálta mély meditációjában megzavarni Sivát. Átvitt értelemben véve pedig ezzel a megzavarással és az éberség elterelésével képtelenné tehet bennünket arra, hogy legyőzzük magunkban az első három Márát. Ezen kívül szimbolizálja még a gyönyörök, élvezetek, kényelem utáni sóvárgást.

Vonatkozhat még a nem-buddhisták hamis nézeteire is, mint például arra a 62 helytelen nézetre, amelyet a 18 nem-buddhista irányzat (tírthika/titthija) állított.

Továbbá Maitreya, a A Filigree of Realizations (szanszkrit nyelven Abhisamayalamkara) írásában 46 olyan hibát sorol fel, ami a bódhiszattváknál zavart okoz a bölcsesség kifejlesztésében. Ezeket a hibákat szintén Márának, az istenek fiának művének tulajdonítják.

 Forrás: Dr. Alexander Berzin: Démoni erők: A négy Mára (angol nyelven)

             Négy Mára (angol nyelven)

Démoni erők: A négy Mára 1. rész

Káma, a szerelem istene

Mára a hindu mitológiában

A hindu mitológiában Mára megegyezik Kámával, a szerelem istenével. Ezt az azonosságot a buddhizmus is átvette.

A hindu istenek azt kérték Kámától, hogy térítse magához Sivát mély meditációjából, aki ezek után minden bizonnyal érdeklődni kezd felesége, Párvatí iránt, aki majd megszüli Kárttikéya nevű gyermeküket. Erről a gyermekről azt jövendölték, hogy hét napos korában meg fogja ölni Táraka démont.

Hogy felriassza Sivát, Káma öt nyilat lőtt ki íjából. Ezek a nyilak

- elragadtatást keltenek,

- vágyakozást keltenek,

- elkábítanak, ami talán azt sugallja, hogy valakit szórakozottá tesznek,

- lefogyasztanak és kiszárítanak, ami ebben a szövegkörnyezetben megviselt, éhes és szomjas állapotot jelenthet, és amely miatt a meditáló feladja gyakorlását. Más szövegkörnyezetben talán Márának arra a művére utalhat, hogy kiszáradttá válunk és a könyörületesség nedve elfogy belőlünk.

- megölnek, ami – ebben a környezetben – talán Sivában aggodalmat kelt, hogy meghal, mialatt meditál, és ettől való félelmében abbahagyja a meditációt.

Ezt az ötöt hívják az öt problémának, ami Mára műve.

Siva bosszús lett, hogy megzavarják, és a harmadik szeme tüzével hamuvá égette Kámát. Ezután Káma feleségének, Ratínak kérésére – Párvatí közbenjárására - Siva beleegyezett, hogy Káma Pradjumnaként szülessen újra, immáron Krisna isten és Rukminí fiaként. Amikor Pradjumna hat éves lett, Sambara démon ellopta őt és bedobta a tengerbe, mivel egy jóslat szerint Pradjumna felnőve megöli Sambarát. Pradjumnát lenyelte egy hal, amit aztán kifogtak, és a gyomrában talált fiút odaadták egy Sambara házában dolgozó nőnek, aki felnevelte őt, és aki nem volt más, mint Ratí reinkarnációja, Májávatí. A felnőtt Pradjumna megölte Sambarát, majd feleségül vette Májávatít.

Ezért Márát isteni lénynek lehet tekinteni. A buddhista kozmológiában a vágyak világában, az istenek (dévák) birodalmának legmagasabb pontján, a Meru-hegy tetején lakik. (a vágyak világának hat birodalmáról ITT írtam bejegyzést)

Mára a buddhista mitológiában

A buddhizmusban Mára a helytelen nem-buddhista nézeteket személyesíti meg. Ezek voltak a legutolsók azon nézetek közül, amiket Buddhának le kellett győznie a bölcsesség harmadik szemével. Ez hasonlatos ahhoz a hindu mitológiai leíráshoz, amely szerint Káma megpróbálta megzavarni Sivát, és Siva elpusztította őt a harmadik szemének tüzével.

Különböző szuttákban bukkan fel Mára, hogy megkísértse akár Buddhát, akár tanítványait, de mindig alulmarad.

(Márának a buddhizmusban betöltött szerepéről két bejegyzést is írtam, ITT és ITT)

A négy Mára

A mára kifejezés a szanszkrit mr szótőből származik, ami ‘gyilkos’-t jelent. Ezért átvitt értelemben úgy is vehetjük, hogy Mára az, aki “meggyilkol” bennünket, korlátolt lényeket, zavart, feszültséget kelt bennünk és azokban az építő tetteinkben, amelyek a három spirituális célhoz vezetnek: jobb újraszületéshez, megszabaduláshoz és megvilágosodáshoz. Mára jelentheti még azt is, hogy ‘ami véget vet’ (szanszkrit nyelven antaka) – azaz ami véget vet a szellemi gyakorlásnak.

A Mára négy típusa:

- Mára, a Halál Ura (szanszkrit nyelven: mrtjumára)

- A zavaró érzelmek, szennyeződések Márája (klesamára)

- Az öt halmaz Márája (szkhandamára)

- Mára, az istenek fia (devaputramára)

(2. rész)

Forrás: Dr. Alexander Berzin: Démoni erők: A négy Mára (angol nyelven)

            Négy Mára (angol nyelven)

Öt tárgy az elmélkedéshez

Az öt tárgy az elmélkedéshez az az öt igazság, amin elmélkednünk kell és amit mindannyian el kell fogadnunk. A történelmi Buddha tanítása szerint, ha ezeken elmélkedünk – legyünk nők, férfiak, világiak vagy kolostoriak  –, megalapozzuk a nemes nyolcrétű ösvényt. Az ösvényen járva pedig a béklyók eloldódnak és a sóvárgás, megszállottság elmúlik.

Ezt az öt tárgyat az AN 5.57 szutta sorolja fel (magyarul a Buddha Ujján ITT lehet olvasni Csikós Henriett fordításában).

A Tiszteletreméltó Thích Nhát Hanh sokszor tanít ezekről. Az általa alapított Plum Village-ben az öt tárgy egyik változata része a kántáló szertartásnak. (Thích Nhát Hanh-ról és gyerekek kérdéseire adott válaszairól ITT olvasható egy bejegyzés)

Az öt tárgy

1. Ki vagyok téve az öregedésnek. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem az öregedést.

2. Ki vagyok téve a betegségnek. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem a betegséget.

3. Meg fogok halni. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem a halált.

4. Mindenki és minden, akit és amit szeretek, megváltozik, és el kell válnom tőlük.

5. Felelős vagyok a tetteimért, és nem szökhetek el a következményeik elől.

Első olvasatra ezek a gondolatok lehangolónak tűnnek. Thích Nhát Hanh azonban Understandig Our Mind (Parallax Press, 2006) című könyvében azt írta, hogy nem szabad elnyomnunk felismeréseinket a gyarlóságunkról és állandótlanságunkról. Ezek olyan félelmek, amelyek a tudatunk mélyén lapulnak, és ezen félelmektől való megszabaduláshoz fel kell hagynunk azzal, hogy ellenségként tekintünk rájuk. Ehhez viszont hívjuk segítségül az öt tárgyat.

Öregség, betegség és halál

A nyugati társadalmakban e három tényező figyelmen kívül hagyása elterjedt jelenség. A 21. századi kultúránkban mindenfelől zúdulnak ránk a tanácsok, ötletek, hogy hogyan maradjunk egészségesek egész életünkre, feltéve, ha képesek vagyunk megvalósítani azokat.

Ez a magyarázata sok étkezési divathóbortnak – nyerskoszt diéta, lúgosító étrend, “tisztító” kúrák, “paleo”-diéta, vércsoport szerinti étrend, stb.

Emellett virágoznak a különböző plasztikai sebészetek, szépségklinikák, amelyek – szintén egész életünkre - vonzó és fiatalos külsőt ígérnek, feltéve, ha van elég pénzünk rá.

Természetesen nagyon helyes, ha odafigyelünk magunkra, de a betegségektől semmilyen különleges étrend nem fog teljesen megvédeni. Ugyanígy, ha elég hosszan élünk, az öregedés is mindannyiunkat elér – plasztikai beavatkozás ide vagy oda. Ezt nehéz elhinni, amíg az ember fiatal és egészséges, de a fiatalság és egészség csak átmeneti állapot.

Napjainkban a haláltól való elhatárolódás a legerőteljesebb. A haldoklás jobbára kórházi elfekvő osztályokon zajlik, így ezzel a legtöbbünknek nem kell szembesülnie. Ennek ellenére minden élőlény meg fog halni – még mi magunk is.

Elveszíteni azokat, akiket és amiket szeretünk 

Ácsán Cshá

Egy tanítvány elbeszélése szerint egyszer Ácsán Cshá, théraváda buddhista tanító így szólt a körötte lévő hallgatósághoz:

“- Látjátok ezt a poharat? – kérdezte tőlünk –  Szeretem ezt a poharat. Csodálatosan néz ki, amikor víz van benne. Ha a nap megcsillan rajta, gyönyörűen visszatükrözi. Ha megkocogtatom, kellemesen megcsendül. Mégis, számomra ez a pohár már törött. Mert amikor a szél feldönti vagy a könyökömmel leborítom a polcról és leesik a földre és eltörik, azt mondom, ‘Ez természetes’. Ha elfogadom, hogy ez a pohár már törött, minden perc, amit vele töltök, értékes.”

Ez az elmélkedéshez való negyedik tárgy azt próbálja megértetni velünk, hogy ne ragaszkodjunk olyan dolgokhoz, ami nem állandó. De ez a ‘ne ragaszkodjunk’ nem jelenti azt, hogy nem szerethetünk és nem értékelhetünk embereket és dolgokat. Csak annyit jelent, hogy ne függjünk tőlük. Sőt, ha tisztában vagyunk valakinek vagy valaminek az állandótlanságával, akkor jobban tudjuk értékelni, mint ahogyan azt Ácsán Cshá világosan kifejtette az előbbi történetben.

Thích Nhát Hanh

Tetteink birtoklása

Thích Nhát Hanh ezt írta egy másik könyvében erről az utolsó tárgyról:

“A tetteim az egyetlen valódi dolgaim. Nem szökhetek el tetteim következményei elől. A tetteim az a talaj, amin állok.”

(The Heart of the Buddha’s Teaching, page 124)

Ez a karma találó megfogalmazása. El kell fogadnunk saját karmánkat, és nem másokat hibáztatni problémáink miatt. Ez elengedhetetlen lépés a szellemi érettség felé.

A szenvedés magjainak átalakítása

Thích Nhát Hanh a belátás kifejlesztését javasolja azért, hogy felismerjük a félelmeinket és tudomásul vegyük őket. “Szenvedéseinket, nem előrevivő mentális képződményeinket el kell fogadni, mielőtt átalakítjuk őket.”- írta - “Minél jobban harcolunk velük, annál erősebbek lesznek.”

Amikor elmélkedünk az öt tárgyon, ezeket az elnyomott félelmeinket hívjuk felszínre.

“Amikor a belátás fényével megvilágítjuk őket, a félelmeink csökkennek és egy napon teljesen átalakulnak”- mondja Thích Nhát Hanh.

Forrás: Öt tárgy elmélkedéshez (angol nyelven)

            Hamis Buddha-idézetek (angol nyelven)

            Thích Nhát Hanh: Understanding Our Mind: Easyread Comfort Edition (angol nyelven)