DharmaBurger: Prezi honlap és akciós Buddhák a Möbelixnél

Eszter találta a Möbelix bútoráruház okt. 14-ig érvényes katalógusában ezeket az akciós Buddha-szobrokat és képeket:

Ezzel a DharmaBurgerrel pedig én szembesültem ma reggel a nagyszerű, magyar prezentációs szoftverfejlesztő Prezi oldalán:

DharmaBurger: Buddha Bar Hotel Budapesten

Íme Budapest legnagyobb DharmaBurgere: a budapesti Buddha Bar Hotel, amely a jordán tulajdonban lévő Mellow Mood csoport tagja. A lounge-hangulatú, Buddha-szobros étterem- és szállodalánc első tagja Párizsban nyílt 1996-ban. Az éttermekben/hotelekben háttérzeneként használt Buddha Bar CD-k kiadása 1999-ben kezdődött, rögtön az első dupla albumon jelent meg az Anima Sound System '68 c. száma.

A budapesti hotel építészeti hátteréről nagyszerű cikk olvasható a Budapest Urbex-en: Eklektikus rétegek - Befejezés előtt a Klotild-palota, a végeredményről pedig az Indexen: Csíömlés a Klotild-palotában.

(A fotó forrása a hotel FB-albuma)

Mudrák: Buddha-ábrázolások kéztartásai

A mudrák jelentése a buddhista művészetben

A buddhákat és bódhiszattvákat gyakran ábrázolják a buddhista művészetben stilizált kéztartással, amiket mudráknak neveznek. A mudrá szanszkrit szó, 'jel'-nek vagy 'pecsét'-nek lehet fordítani és minden mudrának speciális jelentése van. Buddhisták gyakran használják ezeket a szimbolikus mozdulatokat szertartások és meditációk során.

Az általánosabb mudrák:

Abhaja-mudrá (abhaya-mudrā): Nyitott jobb kéz, tenyérrel felfelé, az ujjak felfelé mutatnak, és a kéz kb. váll magasságig emelve. A megvilágosodás elérését jelképezi. Ugyanakkor a védelem kézmozdulata is, a mudrá neve azt jelenti: félelem nélküli. (Nagyon gyakran ábrázolják buddhákat és bódhiszattvákat jobb kézzel abhaja-tartásban, és bal kézzel varada-mudrában.)

Andzsali-mudrá (añjali-mudrā): Imádkozó kéztartású mudrá, ami a buddhizmusban az 'olyanság' - tathatá - kifejeződését is jelenti, azaz minden dolog minden megkülönböztetésen túli, igazi természetét. Hívják még üdvözlő tartásnak is, namaszté-nek. 'Namasz té' azt jelenti: tisztelet neked.


Bhúmi-szparsa-mudrá (bhūmi-sparśa-mudrā): Ezt a 'föld tanúságul hívása' mudrának is nevezik. A bal kéz tenyérrel felfelé az ölben nyugszik, és a jobb kéz, tenyérrel befelé fordulva, kinyújtva a föld felé túlnyúlik a térden. A mudrá felidézi a Sákjamuni Buddha megvilágosodásnak történetét, amikor a földet kérte fel arra, hogy tanúsítsa azt, hogy ő méltó a buddhává váláshoz. (erről a történetről és Máráról, a Halál Uráról részletesebben ITT írunk) Ez a mudrá képviseli még a rendíthetetlenséget is.


Dharma-csakra-mudrá (dharma-cakra-mudrā): Ebben a mudrában a hüvelykujjak és mutatóujjak mindkét kézen érintkeznek és egy kört formálnak, és a körök egymást érintik. Mindkét kézen a másik három ujj kinyújtott. Gyakran a bal tenyér a test felé fordított, míg a jobb tenyér a testtől kifelé fordul. Tulajdonképpen egy két kezes vitarka-mudrá (lásd alább). A Dharma-csakra jelentése: a Dharma kereke. Ez a mudrá felidézi Buddha első beszédét, amit 'a Tan kerekének megforgatásá'-nak is szoktak hívni.




Dhjána-mudrá (dhyāna-mudrā): Meditációs* kéztartás. A kezek az ölben nyugszanak, tenyérrel felfelé. A két kéz ujjai kinyújtva egymáson fekszenek, a jobb kéz van felül. A két hüvelykujj hegye összeér. Az így keletkezett háromszög a Buddhát, Dharmát és Szanghát jelképezi. Néha a hüvelykujj is a többi ujj mellé simul, néha pedig a Buddha alamizsnás szilkét tart a tenyerén.


Varada-mudrá (varada-mudrā): A nyitott kéz tenyere kifelé fordulva, az ujjak lefelé mutatnak. A varada-mudrá képviseli a könyörületet, irgalmat és kegyosztást, nagylelkűséget. Ez általában a jobb kéz. Ám amikor ezt a varada-mudrát együtt használják az abhaja-mudrával, akkor a jobb kéz van abhaja-tartásban, és a bal kéz varadában.


Vitarka-mudrá (vitarka-mudrā): A jobb kéz mellmagasságba emelt, az ujjak felfelé mutatnak, a tenyér kifelé. A hüvelykujj és a mutatóujj egy kört formál. Néha a bal kéz ujjakkal lefelé mutatva, csípőmagasságban tartva, szintén kifordított tenyérrel vannak, és a hüvelykujj és mutatóujj ezen a kézen szintén kört formálnak. Ez a mudrá képviseli a vitát és Buddha tanításainak átadását.

A mudrákhoz tartozó lábtartásokról és testhelyzetekről (ászanákról) ITT írunk.


Források: Mudrák a buddhista ikonográfiában (angolul)
Buddhista mudrák magyarázatai (angolul)

További linkek a témában magyarul:
Gyakoribb mudrák - ismertető a Jé! India oldalon
Láthatóvá tett vallások: Buddhizmus - videó
Buddhista ikonográfia - Scribd dokumentum

*Az elnevezése (dhjána=meditáció) adta a csan és zen irányzatok nevét.

Buddha megjelenítése

Valamikor az i.e. 2. század és az i.u.1. század között fejlődött ki Buddha első ember formájú ábrázolása. A legkorábbi buddhista művészeti ábrázolások nem közvetlenül jelenítették meg Buddhát, hanem szimbólumokat használtak helyette. Mint például a sztúpát, a Bódhi-fát, üres trónt, a Tan-kereket vagy lábnyomokat.

A greco-buddhista művészet a hellén Greco-Baktriai királyságban (i.e.256- i.e.128, mai Afganisztán területe) alakult ki, innen áradt szét a hellén kultúra, többek között az indiai szubkontinensre is.

A Boddhiszattvákat meztelen felsőtestű, felékszerezett indiai hercegként jelenítették meg, Buddhát pedig mint görög királyokat, akik könnyű, tóga-szerű öltözéket viseltek. Ezekre a greco-buddhista jellegű ábrázolásokra - elsősorban szobrokra - az ógörög szobrászatban is megfigyelhető erősen idealizált realizmus, a pontos, de ideális testarányok és gondosan redőzött ruha, és az érzékszervekre ható megjelenítés volt a jellemző. Buddhát görög himationban (könnyű tóga-szerű hullámos köpeny, mely mindkét vállat elfedte) ábrázolták, glóriával a fején és mediterrán jellegű hullámos hajjal (lásd ITT).


Ezzel szemben a Gangesz középső vidékén, Mathurában, Buddhát inkább a hagyományos indiai díszítőművészetre jellemző életerős és valósághű stílusban ábrázolták. Az itt megjelenített Buddha- alakok valamivel kidolgozottabbak, pontosabb anatómiai arányokkal. A testtartások és arckifejezések tekintélyt és nyugalmat sugároznak, a ruhák egyszerűségről vallanak.

Később, az indiai Gupta dinasztia (i.u.320-540) idején a két stílus ötvöződéséből alakult ki az egész buddhista világban elterjedt klasszikus Buddha-kép.

Még a legkorábbi szobrok és festmények is olyan testtartásokban ábrázolják Buddhát, amelyek élete legfontosabb eseményeit idézik. Állva vagy sétálva, egyik karját a védelem jeléül felemelve, jelenítik meg. Vagy keresztbe tett lábbal ülve, elmélkedve, kezét térdén nyugtatva, tenyérrel felfelé, vagy jobb kezével megérintve a földet, vagy jobb kezét felemelve a tanítás jeleként. A harmadik ábrázolásmód fekve jeleníti meg Buddhát, mély meditációban.

Ahogy terjedt a buddhizmus kelet felé, Buddha eredeti ábrázolásai keveredtek más ázsiai országok művészeti stílusaival, és kifejlesztették saját ikonográfiájukat.


Források: Ian Harris: Buddhizmus képes enciklopédiája (megvásárolható ITT)
Greco-buddhista art (angolul)
Világvallások képes enciklopédiája
Evolution of the Buddha Image (angolul)

Ajánlás: Láthatóvá tett vallások - Buddhizmus (kb. 20 perces videó a korai Buddha-ábrázolásokról)
Buddhist art (angolul)