2019. május 9., csütörtök

Buddhizmus és a mentális betegségek

Az utóbbi időben ismét megugrott az érdeklődés a buddhizmus iránt. Míg az elmúlt évtizedekben ennek a vallásnak elsősorban az újszerűsége, mássága, egzotikussága vonzotta az embereket, mostanában nagyon sok esetben pszichológiai és pszichiátriai problémákkal küszködők menedékévé vált.
Az amerikai The Atlantic nevű internetes oldalon ez év márciusában jelent meg egy cikk arról, hogy az Egyesült Államokban is egyre növekvő számban fordulnak a buddhizmus felé stressz és mentális betegségek kezelése céljából. Sokan a pszichoterápia és pszichiátriai gyógyszerek olcsó alternatívájaként tekintenek a buddhizmusra. A cikk idéz egy 2018-as felmérésből is, mely szerint az Egyesült Államokban tíz emberből négy állítja magáról, hogy legalább hetente egyszer meditál. Nem mellesleg ez meglehetősen jó üzlet, mivel a buddhista meditáció, amelynek pozitív hatását egyre több tudományos kutatási eredménnyel támasztják alá, 1.2 billió amerikai dollárt jövedelmezett 2017-ben.


Azonban az igazi buddhista tanítók és a pszichiáterek/pszichológusok úgy vélik, hogy semmilyen buddhista gyakorlat nem helyettesítheti a pszichoterápiát vagy gyógyszeres kezelést. Félrevezető, de akár komoly veszélyeket is hordoz, ha a buddhizmust a mentális egészségügyi kezelés alternatívájaként látják vagy láttatják.

Debra Flics, pszichoterapeuta azt írta: “Sok nyugati ember a pszichológiai problémáira keres gyógyírt, amikor a dharma gyakorlását végzi – de a meditációt nem erre tervezték.”

Meditációs közösségekben általános vélemény, hogy a meditáció meg tud – vagy meg kellene tudnia – oldani minden mentális egészségügyi problémát. Miután 2017-ben Michael Stone, meditációs tanító és jóga oktató kábítószer túladagolásban meghalt, a felesége, Carina a Lion’s Roar internetes buddhista oldalon írt Michael küzdelméről, amit bipoláris hangulatzavarával vívott:

“[Michael] távol akarta magát tartani a “bipoláris” címkétől addig, ameddig csak lehetett, de ez hátráltatta a kezelését. Abban reménykedett, hogy gyakorlással meggyógyíthatja magát. Ez nagyon általános nézet a jóga és a dharma világában: ha elég mélyen gyakorolsz, meggyógyulsz, és ha nem gyógyulsz meg, akkor a gyakorlásoddal vagy veled van gond. De a meditáció nem csodaszer, és akár ellenjavallt is lehet olyan emberek számára, akiknek súlyos problémái vannak. Michael gyakorlása mély volt, de ő maga kezdett megbomlani. Az amúgy is szétfolyt elméje még zavarosabbá vált a meditáció által.”

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez bárkivel megtörténhet. De vannak, akiknek tényleg nem való a meditáció, erről ITT írtam több bejegyzést is.

Jelenleg több mentális egészségügyi szakember javasolja a meditációt olyan kezelések mellé kiegészítésként, mint a pszichoterápia és antidepresszáns. Hozzáértő közreműködésükkel és irányításukkal a meditáció néha segíthet a mentális egészség megőrzésében vagy visszaszerzésében.

Sajnos, Magyarországon még ettől is rosszabb a helyzet, mert viszonylag kevés ember van tudatában annak, hogy mentális problémái vannak. Így ha azt érzi, hogy valami nincs rendben, akkor nem szakemberhez fordul, hanem vagy valamilyen nyugtató/lazító szerekhez (alkohol, drog vagy más függőséget okozó dolgok) vagy lelki megnyugvást hirdető csoportokhoz (keleti vallások, ezotéria, stb.) Azonban a legtöbb esetben ezek a szerek vagy csoportok nem tudják megoldani az eredeti problémát, sőt.

Az egyetlen kiút az volna, ha képesek lennénk objektíven felismerni mentális gondjainkat, és el mernénk menni szakemberhez. Ez az igazi tudatosság, bármi más csak menekülés, illúziók keresése és gyártása. Pedig a megvilágosodás elérése, amire minden buddhista törekszik, pontosan az illúziók felszámolásával kezdődik.

             A meditációipar (angol nyelven)
             Köszönöm, Michael (angol nyelven)