Thích Nhát Hanh és az éberség gyakorlata

Thích Nhát Hanh vietnámi buddhista szerzetes, tanító, író és békeaktivista egyik írásáról már született egy bejegyzés, A semmi az valami? címmel, amit ITT lehet olvasni.

(Thích Nhát Hanh zen buddhista szerzetes és békeaktivista. 1926-ban született Vietnámban, de az 1960-as évek végén száműzték hazájából, mert szembehelyezkedett az ott dúló háborúval. Jelenleg a dél-franciaországi Plum Village-ben lakik, ahol kolostort alapított. Békemozgalmak aktív támogatója, az erőszakmentes megoldások híve. Martin Luther King a “Béke és erőszakmentesség apostolá”-nak nevezte. Könyvei, tanításai és elvonulási központjai az egész világ számára elérhetővé tették a Tant, és mérhetetlen befolyással bír a nyugati buddhizmus fejlődésére)

Nhát Hanht (akit követői Thaj – ‘tanító’ – néven hívnak) elsődlegesen a helyes éberség iránti elkötelezettségéről ismerik. Tanításában az éberség gyakorlása egy átfogó, egymással összefüggő ösvénnyé egyesíti Buddha tanait. “Amikor a helyes éberség jelen van, akkor a négy nemes igazság és a nemes nyolcrétű ösvény másik hét tagja is jelen van.” (írja The Heart of the Buddha’s Teaching című könyvében)

Thaj a buddhista gyakorlás elemeit beleépíti az ő ‘öt éberség kialakításának gyakorlatá’-ba, amely az első öt buddhista fogadalmon alapul. Az ‘éberség kialakításának gyakorlatá’-t mély erkölcsösség jellemzi, ami miatt nem buddhisták irányelve is lehet saját testi és lelki békéjük érdekében.

1. Az élet tisztelete

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz az élet pusztulása, elkötelezett vagyok arra, hogy kifejlesztem a lények közötti belátást és könyörületességet, és megtanulom annak a módját, hogyan védelmezzem meg az emberek, állatok, növények és ásványok életét. Elhatározom, hogy nem ölök, nem engedek másokat ölni, és nem támogatatok semmiféle öléshez kapcsolódó tettet a világban sem a gondolataimban, sem az életmódomban. “ – Thích Nhát Hanh

Az első éberség gyakorlat az első fogadalmon alapul, amely az élet elvételétől való tartózkodást jelenti.

A nem-ölés iránti elköteleződés nem arról szól, hogy egy valamilyen szinten jogos keresztes háborút indítsunk, aminek az a lényege, hogy mindenkit vegánná tegyünk. Thaj azt szorgalmazza, hogy hatoljunk mélyebbre és értsük meg azt, hogy honnan jön az ölés szükségszerűsége, és segítsünk ugyanezt megértetni másokkal is.

2. Valódi boldogság

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz a kizsákmányolás, a társadalmi igazságtalanság, a lopás és az elnyomás, elkötelezett vagyok arra, hogy gyakorlom a nagylelkűséget gondolkodásban, beszédben és cselekvésben. Elhatározom, hogy nem lopok és nem birtoklok semmit, ami másoké; és megosztom az időmet, energiámat és anyagi forrásaimat azokkal, akik bajban vannak.” – Thích Nhát Hanh

A második fogadalom szó szerint azt jelenti, hogy “tartózkodom annak elvételétől, amit nem adnak”. Ezt a fogadalmat ebben az előző bejegyzésemben fejtettem ki részletesebben.

Ez a második éberség gyakorlat abban segít, hogy észrevegyük ragaszkodásunkat, mohó vágyunkat és kapzsiságunkat, amelyek abból fakadnak, hogy nem ismerjük fel a valódi természetünket. A nagylelkűség gyakorlása fontos ahhoz, hogy megnyithassuk szívünket a könyörületesség felé.

3. Valódi szeretet/szerelem

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz a helytelen szexuális viselkedés, elkötelezett vagyok arra, hogy kifejlesztem a felelősséget és megtanulom annak a módját, hogyan védelmezzem meg az egyének, párok, családok és a társadalom biztonságát és sértetlenségét. Tudván, hogy a szexuális vágy nem szerelem vagy szeretet, és hogy a szexuális tevékenység, amelyet a mohó vágyakozás motivál, mindig ártalmas számomra éppen úgy, mint mások számára, elhatározom, hogy nem bonyolódok bele szexuális kapcsolatba valódi szerelem és olyan mély, hosszabb távú elköteleződés nélkül, amelyet felvállalhatok a családom és barátaim előtt” – Thích Nhát Hanh

A harmadik fogadalmat általában úgy fordítják, hogy “tartózkodom a helytelen szexuális viselkedéstől”. A buddhista kolostoriak nagy többsége cölibátusban él, akik úgy általában is tartózkodnak a szexuális élettől. De a harmadik buddhista fogadalom arra szólítja fel a világiakat, hogy elsősorban ne ártsanak a szexuális viselkedésükben, amely ha valódi szerelemből és önzetlen együttérzésből táplálkozik, akkor valóban nem válik ártalmára egyik félnek sem. (a szex és a buddhizmus kapcsolatáról ITT írtam egy teljes bejegyzést)

4. A kedves beszéd és mély hallgatás

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz a nemtörődöm beszéd és az arra való képtelenség, hogy meghallgassunk másokat, elkötelezett vagyok arra, hogy kifejlesztem a kedves beszédet és az együtt érző hallgatást annak érdekében, hogy enyhítsem a szenvedést, és elősegítsem a kibékülést és békét magamban, és más emberek, etnikumok és vallási csoportok és népek között.”- Thích Nhát Hanh

A negyedik buddhista fogadalom a “tartózkodom a helytelen beszédtől”. Ezt sokszor lerövidítik a “ne csapj be senkit” vagy “gyakorold a szavahihetőséget” kifejezésekre.

Thaj több könyvében írt a mély vagy együtt érző hallgatásról. A mély hallgatás azzal kezdődik, hogy félreteszem a saját dolgaimat, programomat, érzéseimet, gondolataimat, szükségleteimet, és csak hallgatom, hogy a másik mit mond. A mély hallgatás szétolvasztja az én és mások közti határokat. Ezután már a másik mondandójára való válaszom együttérzésből fog eredni, így sokkal hasznosíthatóbb lesz. (a negyedik fogadalomról ITT írtam)

5. Táplálék és gyógyulás

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz a figyelmetlen/nemtörődöm fogyasztás, elkötelezett vagyok arra, hogy kifejlesztem a jó testi és lelki egészséget, mind magam, a családom és a társadalmam számára azáltal, hogy gyakorlom a tudatos étkezést, ivást és fogyasztást. Gyakorolni fogom annak mélyre ható tanulmányozását, hogy hogyan fogyasszam a négyféle tápanyagot, nevezetesen az ehető ételeket, érzékszervi benyomásokat, szándékot és tudatosságot.” – Thích Nhát Hanh

Az ötödik buddhista fogadalom azt javasolja, hogy tartsuk elménket tisztán és tartózkodjunk a részegítő dolgoktól. Thaj kibővíti ezt a fogadalmat a tudatos étkezés, ivás és fogyasztás gyakorlásával. Arra tanít, hogy a tudatos fogyasztás azoknak a dolgoknak a bevételét jelenti, amelyek békét, egészséget és jó érzést okoznak a testnek. A meggondolatlan fogyasztás nem csupán az egészségünket fenyegető veszély, hanem a felmenőkkel, szülőkkel, a társadalommal és a jövő generációjával szembeni egyfajta árulás is. (az ötödik fogadalomról ITT lehet olvasni egy bejegyzést)

Forrás: Thích Nhát Hanh öt éberség gyakorlata (angol nyelven)

Öt tárgy az elmélkedéshez

Az öt tárgy az elmélkedéshez az az öt igazság, amin elmélkednünk kell és amit mindannyian el kell fogadnunk. A történelmi Buddha tanítása szerint, ha ezeken elmélkedünk – legyünk nők, férfiak, világiak vagy kolostoriak  –, megalapozzuk a nemes nyolcrétű ösvényt. Az ösvényen járva pedig a béklyók eloldódnak és a sóvárgás, megszállottság elmúlik.

Ezt az öt tárgyat az AN 5.57 szutta sorolja fel (magyarul a Buddha Ujján ITT lehet olvasni Csikós Henriett fordításában).

A Tiszteletreméltó Thích Nhát Hanh sokszor tanít ezekről. Az általa alapított Plum Village-ben az öt tárgy egyik változata része a kántáló szertartásnak. (Thích Nhát Hanh-ról és gyerekek kérdéseire adott válaszairól ITT olvasható egy bejegyzés)

Az öt tárgy

1. Ki vagyok téve az öregedésnek. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem az öregedést.

2. Ki vagyok téve a betegségnek. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem a betegséget.

3. Meg fogok halni. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem a halált.

4. Mindenki és minden, akit és amit szeretek, megváltozik, és el kell válnom tőlük.

5. Felelős vagyok a tetteimért, és nem szökhetek el a következményeik elől.

Első olvasatra ezek a gondolatok lehangolónak tűnnek. Thích Nhát Hanh azonban Understandig Our Mind (Parallax Press, 2006) című könyvében azt írta, hogy nem szabad elnyomnunk felismeréseinket a gyarlóságunkról és állandótlanságunkról. Ezek olyan félelmek, amelyek a tudatunk mélyén lapulnak, és ezen félelmektől való megszabaduláshoz fel kell hagynunk azzal, hogy ellenségként tekintünk rájuk. Ehhez viszont hívjuk segítségül az öt tárgyat.

Öregség, betegség és halál

A nyugati társadalmakban e három tényező figyelmen kívül hagyása elterjedt jelenség. A 21. századi kultúránkban mindenfelől zúdulnak ránk a tanácsok, ötletek, hogy hogyan maradjunk egészségesek egész életünkre, feltéve, ha képesek vagyunk megvalósítani azokat.

Ez a magyarázata sok étkezési divathóbortnak – nyerskoszt diéta, lúgosító étrend, “tisztító” kúrák, “paleo”-diéta, vércsoport szerinti étrend, stb.

Emellett virágoznak a különböző plasztikai sebészetek, szépségklinikák, amelyek – szintén egész életünkre - vonzó és fiatalos külsőt ígérnek, feltéve, ha van elég pénzünk rá.

Természetesen nagyon helyes, ha odafigyelünk magunkra, de a betegségektől semmilyen különleges étrend nem fog teljesen megvédeni. Ugyanígy, ha elég hosszan élünk, az öregedés is mindannyiunkat elér – plasztikai beavatkozás ide vagy oda. Ezt nehéz elhinni, amíg az ember fiatal és egészséges, de a fiatalság és egészség csak átmeneti állapot.

Napjainkban a haláltól való elhatárolódás a legerőteljesebb. A haldoklás jobbára kórházi elfekvő osztályokon zajlik, így ezzel a legtöbbünknek nem kell szembesülnie. Ennek ellenére minden élőlény meg fog halni – még mi magunk is.

Elveszíteni azokat, akiket és amiket szeretünk 

Ácsán Cshá

Egy tanítvány elbeszélése szerint egyszer Ácsán Cshá, théraváda buddhista tanító így szólt a körötte lévő hallgatósághoz:

“- Látjátok ezt a poharat? – kérdezte tőlünk –  Szeretem ezt a poharat. Csodálatosan néz ki, amikor víz van benne. Ha a nap megcsillan rajta, gyönyörűen visszatükrözi. Ha megkocogtatom, kellemesen megcsendül. Mégis, számomra ez a pohár már törött. Mert amikor a szél feldönti vagy a könyökömmel leborítom a polcról és leesik a földre és eltörik, azt mondom, ‘Ez természetes’. Ha elfogadom, hogy ez a pohár már törött, minden perc, amit vele töltök, értékes.”

Ez az elmélkedéshez való negyedik tárgy azt próbálja megértetni velünk, hogy ne ragaszkodjunk olyan dolgokhoz, ami nem állandó. De ez a ‘ne ragaszkodjunk’ nem jelenti azt, hogy nem szerethetünk és nem értékelhetünk embereket és dolgokat. Csak annyit jelent, hogy ne függjünk tőlük. Sőt, ha tisztában vagyunk valakinek vagy valaminek az állandótlanságával, akkor jobban tudjuk értékelni, mint ahogyan azt Ácsán Cshá világosan kifejtette az előbbi történetben.

Thích Nhát Hanh

Tetteink birtoklása

Thích Nhát Hanh ezt írta egy másik könyvében erről az utolsó tárgyról:

“A tetteim az egyetlen valódi dolgaim. Nem szökhetek el tetteim következményei elől. A tetteim az a talaj, amin állok.”

(The Heart of the Buddha’s Teaching, page 124)

Ez a karma találó megfogalmazása. El kell fogadnunk saját karmánkat, és nem másokat hibáztatni problémáink miatt. Ez elengedhetetlen lépés a szellemi érettség felé.

A szenvedés magjainak átalakítása

Thích Nhát Hanh a belátás kifejlesztését javasolja azért, hogy felismerjük a félelmeinket és tudomásul vegyük őket. “Szenvedéseinket, nem előrevivő mentális képződményeinket el kell fogadni, mielőtt átalakítjuk őket.”- írta - “Minél jobban harcolunk velük, annál erősebbek lesznek.”

Amikor elmélkedünk az öt tárgyon, ezeket az elnyomott félelmeinket hívjuk felszínre.

“Amikor a belátás fényével megvilágítjuk őket, a félelmeink csökkennek és egy napon teljesen átalakulnak”- mondja Thích Nhát Hanh.

Forrás: Öt tárgy elmélkedéshez (angol nyelven)

            Hamis Buddha-idézetek (angol nyelven)

            Thích Nhát Hanh: Understanding Our Mind: Easyread Comfort Edition (angol nyelven)

A semmi az valami?

Ezt a mostani bejegyzést Robinak köszönhetjük. Ő fordította a "Hét dolog, amit Buddha sosem mondott" című bejegyzést is, ami nagy olvasottságra tett szert, eddig több, mint 1000 megtekintést kapott.

Thích Nhát Hanh válaszol gyerekek kérdéseire

(Thích Nhát Hanh zen buddhista szerzetes és békeaktivista. 1926-ban született Vietnámban, de az 1960-as évek végén száműzték hazájából, mert szembehelyezkedett az ott dúló háborúval. Jelenleg a dél-franciaországi Plum Village-ben lakik, ahol kolostort alapított. Békemozgalmak aktív támogatója, az erőszakmentes megoldások híve. Martin Luther King a “Béke és erőszakmentesség apostolá”-nak nevezte)

A gyerekek különleges helyzetben vannak Thích Nhát Hanh buddhista tanító Plum Village-i hagyományában, ahol kifejezetten gyerekek és kamaszok számára kialakított gyakorlatok, fogadalmak és programok is szerepelnek. Thích Nhát Hanh tanítóbeszédei első részét gyakran rájuk gondolva alakítja ki. A gyerekek rendszeresen kérdeznek tőle olyanokat, amikkel általában a felnőttek is azonosulni tudnak. Lehet, hogy a gyerekek kisebbek és fiatalabbak, és lehet, hogy viccesen fogalmaznak, de a kérdéseik, akár a felnőtteké, jellegzetes emberi gondolatokról és problémákról árulkodnak.

A Semmi az valami? című új illusztrált könyvből következzék most a gyerekek hét nagyon találó kérdése és Thích Nhát Hanh rájuk adott bölcs válasza. 

“Mindig megpróbálom a tőlem telhető legjobb választ adni” - mondja Thích Nhát Hanh. “Jóval idősebb vagyok a kérdező gyerekeknél, de amikor együtt ülünk és együtt lélegzünk, egyformának tűnünk.”

 Mi az éberség?

Az éberség energia. Ez az energia segít abban, hogy élvezzük azt, ami épp most történik. Az éber energia sok örömöt adhat számunkra. Segít abban, hogy kevesebbet szenvedjünk és tanuljunk a szenvedésünkből. Úgy tudunk a legkönnyebben némi éber energiára szert tenni, ha becsukjuk a szemünket és könnyedén lélegzünk. Csak a légzésre figyeljünk. Ha képesek vagyunk arra, hogy élvezzük a be-és kilégzést, akkor éber energiát teremtünk.

Mit kell tenned, ha valaki rosszul érzi magát és fel akarod vidítani az illetőt, és azt akarod, hogy jobban érezze magát?

Az egyik legegyszerűbb és legkedvesebb dolog, amit tehetsz valakiért, aki rosszul érzi magát, ha egyszerűen csak vele vagy és együtt lélegzel vele. Mondhatod azt is: “Itt vagyok Neked!”. Felajánlod neki a jelenléted, ami a legcsodálatosabb ajándék, amit egy másik embernek adhatsz.

Mit csinálsz, ha megrémülsz?

Általában, amikor megijedünk, megpróbálunk elmenekülni attól, ami megrémített. Amikor én megrémülök, elkezdek mélyen lélegezni és megnyugtatom magam. Megpróbálok nem gondolkodni, csak lélegezni. Ez mindig segít rajtam. Ha elrontom a gyomrom, rendszerint megtöltök egy palackot forró vízzel, és a gyomromra teszem. Öt perc elteltével sokkal jobban érzem magam. Az éber légzés olyan az elmémnek, mint a forró vízzel telt palack. Minden alkalommal, amikor az éber légzést használom a félelmemre, megnyugszom.

A semmi az valami?

Igen. A semmi az valami. Van egy elképzelés a fejedben a semmiről. Van egy elképzelés a fejedben a valamiről, Mindkettő olyan dolog, ami egyaránt képes szenvedést vagy boldogságot teremteni.

Miért érzem néha azt, hogy magányos vagyok és hogy nem szeret senki?

Néha a körülötted lévő emberek figyelme elterelődik, és esetleg elfelejtik kifejezni a szeretetüket. De ha úgy érzed, hogy senki sem szeret, még mindig fordulhatsz a természet világa felé. Látod odakint azt a fát? Az a fa szeret téged. Felajánlja neked a szépségét és a frissességét, és oxigénnel lát el, hogy lélegezni tudj. A Föld szeret téged, friss vizet és ízletes gyümölcsöt kínál, hogy megehesd. A világ sokféleképpen fejezi ki szeretetét, nem csupán szavakkal.

Hogyan tudok szeretni valakit, aki más dolgokat kedvel, mint én?

A szeretet felfedezés. Amikor szeretsz egy embert, akkor felfedezed a kellemes tulajdonságait. De élvezheted a különbségeket is, mert elég unalmas volna, ha mindenki ugyanolyan lenne. Ha valakinek olyan tulajdonságai vannak, amik miatt nem tűnik szerethetőnek, te még akkor is gyakorolhatod annak az embernek a szeretetét, aki olyan amilyen, nem pedig olyan, amilyennek te szeretnéd, hogy legyen.

Hogy maradhatok nyugodt, amikor annyi rossz dolgot látok a világban?

Ha erőszakot vagy kegyetlenséget látok, az engem is feldühít. Mindannyian mérgesek leszünk néha. De meg tudjuk tanulni, hogyan bánjunk a haragunkkal. Ha közelről megvizsgáljuk, észrevehetjük, hogy a kegyetlen emberek belül sokat szenvednek. Amikor belátjuk ezt, együtt érzőek leszünk, és segíthetünk a helyzeten azzal, hogy békét teremtünk, még akkor is, ha nem túl békés dolgok történnek körülöttünk. A légzésünket és az éberségünket arra használhatjuk, hogy a harag energiáját az együttérzés energiájává alakítsuk át. Amikor már rendelkezünk az együttérzés erejével, többféle dolgot tehetünk azért, hogy az emberek kevesebbet szenvedjenek.

Forrás: A semmi az valami? (angol nyelven)

Miben hisznek a buddhisták?

Amikor elkezdünk a buddhizmussal foglalkozni, előbb-utóbb valaki a környezetünkből megkérdezi tőlünk: "Miben hisznek a buddhisták?"

Ez a kérdés meghökkentő lehet. Miben hisznek a buddhisták? Senki sem mondja egy buddhizmussal foglalkozni kezdőnek, hogy hinnie kellene bármilyen dologban. Sőt, a zen buddhizmusban a megingathatatlan meggyőződést a ráébredés akadályának tartják. A buddhizmussal foglalkozni kezdőknek olyan tanításokat adnak át, mint a Négy Nemes Igazság, az Öt Khandha, a Nemes Nyolcrétű Ösvény, stb. Azt mondják, hogy értse meg a tanításokat és gyakorolja azokat. De minden kezdőt arra buzdítanak, hogy semmiképpen sem "higgye el" ezeket a tanításokat, hanem próbálja ki őket, és tapasztalja meg saját maga is azt, hogy ezek jók-e számára vagy sem?

Amit a történelmi Buddha tanított, az nem más, mint egy módszer saját magunk és a világ megismerésére.* Ő maga több beszédében is azt mondta, hogy tanai kipróbálásra valók, és csak azután fogadja el azt valaki, miután megtapasztalta azokat. A Tiszteletreméltó Thich Nhat Hanh, egy vietnami zen szerzetes mester mondja: "Ne bálványozz semmit sem, ne kötelezd el magad semmilyen tan, elmélet vagy ideológia iránt, még a buddhista tan iránt sem. A buddhista szemléletrendszerek csak irányt adóak, nem pedig abszolút igazak."

Az abszolút igazságot, amiről Thich Nhat Hanh beszél, nem lehet szavakba és fogalmakba foglalni. Ezért a kizárólag szavakban és fogalmakban való hit gyakorlás és megtapasztalás nélkül nem a buddhizmus.

Viszont azért, mert arra buzdítanak mindenkit, hogy a tanokat és tanításokat ne fogadja el pusztán hit alapján, még nem jelenti azt, hogy azok nem is fontosak. A buddhizmus számtalan tanítása olyan, mint a csónakok, amik keresztülvisznek egy folyón**. A napi meditáció vagy kántálás talán értelmetlennek tűnhet, de ha igazán őszintén gyakoroljuk, valódi hatással lesz életünkre és szemléletmódunkra.

Mindezek ellenére, természetesen vannak buddhista hitek vagy meggyőződések. Évszázadokon keresztül a buddhizmusban többféle iskola fejlődött ki, egymástól különböző és egymással néha ellentétes tanokkal. Amikor olyasmit olvasunk, hogy a "buddhisták ezt és ezt a tant hiszik", akkor valójában sokszor arról van szó, hogy az a tan mindössze egyetlen iskolára vonatkozik, nem pedig a buddhizmus egészére.

Ugyanígy, bár a történelmi Buddha nem foglalkozott istenekkel, túlvilággal, a világ keletkezésének megmagyarázásával, sőt beszédeiben kifejezetten elutasította az erre irányuló kérdéseket***, mert szerinte ezek csak zavart keltenek mindenkiben, mégis maga a buddhizmus, mint vallás, többféle félisten tiszteletét és bennük való hitet hozott létre, akárcsak a világ keletkezéséről, túlvilágról is kialakított különféle magyarázatokat.

Ennek ellenére, ha valaki igazán a történelmi Buddha tanításait akarja tanulmányozni, akkor készen kell állnia arra, hogy miután olvasott-hallott a tanításokról, ki is fogja próbálni őket. És csak a gyakorlás során, saját maga tapasztalhatja meg, hogy számára ezek jók-e, beválnak-e. Ahhoz, hogy megértsük a történelmi Buddha tanításait, tehát elsősorban nem vakhitre van szükségünk, hanem a belátásunkra.

És jusson eszünkbe a zen-mondás: "A Holdra mutató ujj nem a Hold...."

Forrás: Miben hisznek a buddhisták? (angolul)

* Lásd: AN 3.65 Káláma Szutta
** Lásd: MN 22 A kobra-hasonlat
*** Lásd: MN 63 Málunkjaputta (rövidebb beszéd)

Könyvajánlók más blogokról (is)

A Jaffa Kiadónál megjelent Thich Nhat Hanh vietnámi származású buddhista mester és Dr. Lilian Cheung táplálkozáskutató közös könyve - a hirdetésével tele vannak a metróaluljárók. A Női portál-on olvasható egy interjú a könyvről Thich Nhat Hanh-nal, a Scribd-en elérhető a könyv Bevezetése, az Ursus Libris oldalán pedig megtalálhatók TNH korábban megjelent könyvei: A béke légy te magad, Szívem, a Nap.

A BARDO Blog ajánlja a XII. Tai Situpa (Pema Tönyö Nyinje) Az alvó buddha ébresztése c. könyvét SI-LA-GI kalligráfiáival.

RandomSky blogján (az E-kultúrán is megtalálható) recenzió olvasható Ani Csöjing Drolma A szabadságért szól a hangom c. könyvéről, és meghallgatható a könyv - részben Tibetre specializálódott - kiadójával készült interjú ill. egy dal (a Nīlakantha dhāranī) az énekes írónőtől.