Shi Yan Zhuo, shaolin mester írása
(Shi Yan Zhuo a kínai Zhengzhou-ban található Shaolin Templom
Kulturális Központ Főmestere)
A lótuszról így ír egy régi kínai költemény:
“A levelek a zöld szár börtönét áttörve kinyújtóznak, és zöld, egyenetlen szélű tavacskává formálódnak. Ezután a virág éppen olyan méltóságteljesen emelkedik ki a víz mérhetetlen felületéből, akár egy gyönyörű nő a fürdőjéből.”
A kínaiak mindig is kedvelték a lótuszvirágot (lian-hua) ábrázoló
festményeket. Ezeket a virágokat olyan nemes személyhez hasonlították, aki annak
ellenére tiszta és egészséges, hogy szennyes a környezete. A kínai lótuszvirág a
kedvezőtlen környezet közepette is meglévő alkotóerőt és tisztaságot képviseli.
Ugyanakkor a hetedik hónapnak, a nyárnak is a szimbóluma. A kínai költők a
lótuszvirág hasonlatával buzdítják az embereket arra, hogy a nehézségek ellenére
se adják fel törekvéseiket és hogy a legjobb tulajdonságaikat mutassák a
külvilág felé, nem számít, mennyire rosszak a körülmények. Éppen úgy, mint a
lótusz virága, mi is legyünk képesek szépséget és fényt hozni a tó alján lévő
homályos sötétségből is.
.jpg)
A kínai lótuszvirágnak van egy másik szimbolikus jelentése is, ami abból a
megfigyelésből származik, hogy bár a szára könnyen hajlítható, nagyon nehéz
eltörni, mert sok erős és rugalmas rostja van. A költők a lótusznak ezzel a
tulajdonságával az olyan széttörhetetlen emberi kapcsolatokat próbálják meg
szimbolizálni, akár két szerető, akár családtagok között, amelyekben nem számít,
hogy fizikailag milyen messze élnek egymástól, lélekben azonban semmi sem
választhatja el őket egymástól.
A lótusz a buddhizmusban a hitet is szimbolizálja. A buddhista szútrákban
említett arany lótusznak két jelentése van: egyik a megvilágosodás elérésének
szimbóluma, a másik túlmutat az igazi virágon és túl a mi normális észlelésünkön
is. Képviseli még a testnek, a beszédnek és az elmének a szennyeződésektől való
teljes megtisztulását és az előrevivő cselekedetek teljes virágzását az üdvös
megszabadulásban.
A mahájána irányzatban a lótuszvirág a megújulást, a
tökéletességet, a fiatalkori virágzást és a halhatatlanságot szimbolizálja. A
buddhizmus szent virága. A zárt virágzatú lótusz a lehetőséget képviseli. A
szirmok számaitól függően, a szám szimbolizmusának megfelelően változik a lótusz
jelentése. Például a nyolc szirom egyetemes harmóniát jelent. A csan
buddhizmusban a lótusz szára, virágja és gyümölcse szimbolizálja a múltat,
jelent és a jövőt. A kék lótuszvirág (qing) a tisztaságot és
szerénységet jelenti.
A buddhista kozmológia szerint a lótusz a kozmikus világ kezdetekor a legelsőként virágzó virág. Ebben a “Bhadda Kappa” világkorszakunkban öt szent lótusz jelent meg legelőször, öt Buddha megvilágosodását megjövendölve a jelenlegi világunkban. Ez a legegyedülállóbb eseménye a buddhizmusnak. (a buddhista kozmológia szerint a jelenlegi kappa/világkorszak neve Bhadda (‘kedvező’) kappa, ebben négy megvilágosodott Buddha már feltűnt, Kakusandha, Konagamana, Kasszapa és Gótama – ez a legutolsó a történelmi Buddha. Az ötödik Buddha, Maitréja, az eljövendő korok Buddhája, még nem tűnt fel. Ezekről a Buddhákról ITT írtunk bővebben. a ford megjegyzése)
“Az összes virág közül [a Buddha] a lótusz virágát választotta ki arra,
hogy a Lótusz Szútrát szimbolizálja. Ennek oka van... Minden más szútra haszna
bizonytalan, mert azt tanítják, hogy először üdvös dolgokat kell felhalmozni és
csak ezután, egy későbbi időben válhat valakiből Buddha. De ha a Lótusz Szútrát
tekintjük, amikor ezt valakinek a keze felemeli, az a kéz azonnal eléri a
buddhaságot, és amikor ezt valakinek a szája elkántálja, az a száj maga a
Buddha...” (Nicsiren Daishonin írásai, 1099. oldal) (a Lótusz Szútráról ITT írtunk)
Forrás: Lótuszvirág (angol nyelven)
Bejegyzések
