2012. május 21., hétfő

Théraváda buddhista iratok

A történelmi Buddha halála után a tan, amelyet tanított, tovább terjedt India-szerte, és az eredeti tanításoknak különféle értelmezései keletkeztek. Ezek aztán szakadásokhoz vezettek a Szanghában (buddhista közösségben), és a buddhizmusnak legalább tizennyolc jól megkülönböztethető irányzata alakult ki. Ezen iskolák egyike végül teret engedett egy megújító mozgalomnak, amely magát mahájána (‘nagyobb/nagyszerűbb szekér' néven nevezte, lekicsinylően utalva ezzel a többi iskolára: hínajána, azaz ‘kisebb/hitványabb szekér’ néven hívva őket. Tehát, amit ma théravádának hívunk, az az egyedüli túlélője a korai, nem-mahájána iskoláknak.

A théraváda irányzat iratait a Tipitaka (páli nyelven) vagy Tripitaka (szanszkrit nyelven) néven ismert műben gyűjtötték össze. A Tipitaka páli szó jelentése "három kosár". Ez jelzi, hogy a Tipitaka három részből áll, és minden rész több műből tevődik össze.

I. Vinaja-pitaka: A szerzetesi fegyelem kosara - a szerzetesek és apácák szabályzata található benne, de néhány fontos életrajzi adat is szerepel benne a történelmi Buddháról.

II. Szutta-pitaka: Beszédek kosara - tartalmazza a történelmi Buddha és főbb tanítványai tényleges és állítólagos beszédeit, öt különböző csoportra osztva, pl. Hosszú beszédek gyűjteménye, Közepesen hosszú beszédek gyűjteménye, Tárgy szerint csoportosított beszédek gyűjteménye. Ezeken a szuttákon kívül egyéb, későbbi keletkezésű írásművet is tartalmaz, Szerzetesek verseit, Apácák verseit, Tan verseit (Dhammapada), Születés-történetek (Dzsátakák), amely Buddha előző életeinek történeteit örökíti meg.

III. Abhidhamma-pitaka: A Legfelsőbb Tan foglalata - ez a filozófiai - elemző mű a későbbi időkből származik.

A Tipitaka legteljesebb és legismertebb változata páli nyelven íródott. Ezért szokták Páli Kánon-nak is nevezni, és ez a théraváda buddhizmus szent irata.

A szutták jó része kezdődik e szavakkal: "Evaṃ me sutaṃ" (Évam mé szutam) azaz "Így hallottam..." Ez abból a hagyományból származik, hogy három hónappal a történelmi Buddha halála után az Öregek tanácskozásán- zsinatán, a Tiszteletreméltó Ánanda, a Buddha unokatestvére, és állandó kísérője, mondta fel az általa hallott tanításokat, amit akár a történelmi Buddha, akár annak jelentősebb tanítványai mondtak. Ánanda sok éven keresztül volt Buddha személyes kísérője és tökéletes emlékezőtehetséggel rendelkezett. Később, az i.e. 240 körül tartott zsinaton a hitelesnek tekintett tanításokat kánonba foglalták, ekkor még csak élőszóban. Sokáig ezt a kánont, szintén élőszóban elmondva, adták tovább, és kb. i.e. 1. században jegyezték le írásban elsőként Srí Lankán.

A Tipitaka egyes részleteinek létezik egy nagyon régi, más nyelven, pl. szanszkritül írt változata is, ami megegyezik a Páli Kánonban található némely szútrával, és ezeknek a korai beszédeknek a gyűjteményét Ágamáknak nevezik.

Az Abhidhammának is vannak változatai, amelyek jelentősen különböznek a Páli Kánonban található Abhidhammától. Némelyik manapság már csak töredékeiben maradt fenn. De ezek egyike, a szarvásztiváda Abhidhamma még épen van. (A buddhizmus egyik korai szektája a szarvásztiváda, ami i.e. 3.században alakult ki.)

Forrás: Vekerdi József: Buddha beszédei - Utószó
Mi a théraváda buddhizmus?
Buddhista iratok (angolul)

A fotókon (1.) hagyományos módon, pálmalevélre írt szutták és (2.) a teljes Tipitaka könyv formátumban.

Nincsenek megjegyzések: