2010. február 27., szombat

Világiak lehetséges céljai nyugaton

Mély meggyőződéssel hiszem, hogy igazi buddhista áttörés egy társadalomban csak erős szerzetesi réteg megléte esetén lehetséges. Alapozom ezt arra, hogy bármely kultúra, vagy akár szakma is csak magas képzett és elkötelezett „pofik” meglétekor virágozhat. Ezen „élcsapat” viszont csak széles „laikus” rétegből tud kinőni. Márpedig ma Magyarországon elvétve akad pár szerzetes, és működő kolostort még nehezebb találni. (Kommentekben várom az infókat a szerzetesekről kolostorokról.)
Látszatra róka fogta csuka esetével állunk szemben. Nincsenek szerzetesek, akik irányt és példát adhatnának a laikusoknak, támogathatnák az erőfeszítéseiket. És az erős közösségekké össze nem álló laikusok nem tudnak „kitermelni” egy elhivatott szerzetesi réteget.
Szerintem mégsem olyan feloldhatatlan a helyzet. A világiaknak kell azt a kulturális, társadalmi alapot megteremteni, mely kiteljesedhet a későbbiekben. Ez így persze csak ködös vágy csupán. Le kell fordítani a hétköznapokra. Magyarán láthatóvá kell tenni a buddhizmust az interneten, az utcán, az oktatásban, mindenütt, hogy ne egy egzotikus és marginális kisebbség látszatát keltse, hanem épüljön be a többségi társadalom kognitív sémáiba.
Mit lehet tenni?
Három főirányt látok (persze van több is)
Internet:
Minél több hiteles információt kell megosztani a lehető legtöbb helyen. Ezért kiemelten fontos hogy:

  • A magyar Wikipédia buddhizmussal kapcsolatos cikkeit javítsuk, bővítsük. Akár annak árán is, hogy egymással vitatkozó bejegyzések kerüljenek fel. Nem az a cél, hogy kevés tökéletes bejegyzés legyen, hanem az, hogy több száz többé-kevésbé vállalható. Mert az egyszeri keresőt kell megcélozni, aki lehet hogy még nem képes elsőre „jó kérdést” feltenni, de ha azt látja, hogy van hova kutakodni, mert rengeteg anyag van fent, akkor talán beleássa magát.
  • Minél több a buddhizmussal kapcsolatos blogot kell létrehozni. Nem lehet célunk a monopóliumok erőltetése. Ezért a Buddhapestnek is inkább indikátornak és koordinátornak kell lennie, mint végső forrásnak.
  • Támogatni kell az internetes közösségek valós világbeli találkozóit, akár „konferenciák” szervezésével (Melyben néhány vezető blogger egy asztal körül boncolgat pár témát, vagy válaszol kédésekre.), akár szimpla sörözésekkel.

Buddhista közösségek:
Fontos, hogy a most szétaprózott közösségek között meginduljon a párbeszéd, hogy minden hazai buddhista lássa, több köt össze mint ami szétválaszt. Ezért párbeszédet kell kezdeményezni a különböző irányzatok között. Fel kell keresni a másik csoportot, részt kell venni az eseményein, demonstrálni kell, hogy a hazai buddhizmus egységes tud lenni.

Nyitás a külvilág felé:
Ma egy-egy közösség rendezvényén jó, ha pár százan vesznek részt, és azok is az adott irányzat elkötelezettjei. A külvilág nem is tud arról, ha épp Tibeti újév van, vagy vészakh, vagy csak a csoport alakulásának 10. évfordulója. Ezért szerintem nyitni kell a többség felé. Az eseményeket, amikor csak lehetséges jól megközelíthető, nyilvános helyeken kell tartani. Parkokban, tereken, hogy a járókelők is értesüljenek róla, itt valami történik.
Ezért „fesztiválokat” kell rendezni. Persze nem berúgós, hányós ötnaposat, de egy délutánra el lehet foglalni a Városligetet, vagy a helyi főutcát.

Szóval nincs semmi elveszve, csak mozdulni kell már.

2010. február 25., csütörtök

Buddhizmus és szex


A poszt apropója nem az, hogy szeretném fellendíteni a blog forgalmát, hanem kaptam egy mélt, hogy küldjek pár linket egy vallásszociológusnak "buddhizmus és szex" témában. A téma hatalmas :), gondoltam, először megnézem mit dob ki a gugel magyarul.

Berhidai Tamás: Szex és buddhizmus?!
Gosztonyi Miklós: Érzékek és a buddhizmus
Gerlóczy Ferenc: Milyen a buddhista párkapcsolat?

Várom a további linkeket + vitára bocsátanám a cikkek tartalmát. (Pl. A leírtak mennyire tartoznak a mainstream buddhista elképzelésekhez? Mennyire "nyugatiak"? Vannak-e bennük tévedések, félreértések, félremagyarázások?)

ÁPDÉT:
Kérdés a helytelen szexuális viselkedésről 1.
Kérdés a helytelen szexuális viselkedésről 2.
Pindóla: Buddhizmus – szerelem – szex
Lílávadzsra (Pressing Lajos): A női és a férfi, a látható és a láthatatlan...

Brad Warner: Sex, Sin, and Zen: A Buddhist Exploration of Sex from Celibacy to Polyamory. (interview, review)
Scott Edelstein: Sex & Spiritual Teacher (review, interviews)
Bhikkhu Cintita Dinsmore: Sex, Sin and Buddhism

2010. február 19., péntek

Magyar Buddhisták



Van egy nyílt csoport a Facebookon, a Magyar buddhisták, aminek jelenleg 48 tagja van. Nem hiszem, hogy ilyen kevés buddhista lenne akár csak az FB-n is, nemhogy az országban. Így, kérem szépen, tessék csatlakozni, tessék gyülekezni, tessék szocializálódni. Számomra nagyon furcsa, hogy még mindig nincs egyetlenegy tisztes magyar buddhista fórum sem, amin az emberek beszélgethetnének. Pedig elméletileg több ezer magyar buddhista van. Szóval, ideje szanghásodni!

ÁPDÉT: Azóta már létrejött a Buddhista Fórum, és egy jól működő FaceBook oldal: a Buddhizmus Hírek.

2010. február 17., szerda

Pop-buddhizmus

Zsolttal a következő linkeket találtuk érdekesnek. Vitára bocsátanám, h mit lenne érdemes kezdeni ezzel a jelenséggel (semmit, tiltakozni, elfogadni, h ez a 21. sz. buddhizmusának része, X).

Az elméleti háttér: Buddhism, pop-culture, and the homogenization of the Dharma by Scott A. Mitchel

Elmélet példákkal: Buddhism in Music

MC Happiness, a japán hip-hop szerzetes

A "Nam Myoho Renge Kyo" kalandjai a nyugati zenében:
The Music Emporium
XZIBIT
Tina Turner (interjú)

A legmenőbb kínai buddhista szerzetes és énekes, akinek a blogját is érdemes megnézni (legalább a képek miatt).



Ez egy thai csapat. És a sor még folytatható...

2010. február 8., hétfő

A filozófia buddhista értékelése

Vannak, akik úgy tartják, a buddhizmus a "filozófiák" kategóriába sorolandó. Ez legfőképp azon múlik, hogy mit értünk buddhizmus, és mit filozófia alatt. Kezdjük a filozófiával.

A saját meghatározásomban a filozófia olyan, amilyennek a nevében is mondja magát, törekvés a bölcsességre, de nem maga a tudás. Vagyis a filozófiának nem az a jelentősége, sem célja, hogy igazolt, biztos tudást adjon, hanem hogy gondolkozásra késztessen, s az elmélkedés (meditatio) következtében az ember látásmódja kitáguljon. Ez a kritikai hozzáállás, ami a módszeres vizsgálat alapja, kimozdít a bevett, megszokott látásmódból, hogy új horizontokat tárjon fel. (Lásd még: The Value of Philosophy)
A filozófiából két irányba mehetünk el. Az egyik a teológia, a másik a tudomány (scientia). A teológia a végső, míg a tudomány a véges válaszokkal operál. Így a filozófia az, ami a kérdések sorát jelenti.

Azért érdemes érintenünk ezt a három fogalmat (teológia, filozófia, tudomány) egyszerre, mert a buddhizmust mindegyikkel szokás összekapcsolni. Továbbá a teológia és a tudomány egyaránt szorosan összekapcsolódik a filozófiával, mégpedig oly módon, hogy ezek - ha úgy tetszik - a filozófia bővítményei. A teológia a filozófia alkalmazása azon feltételrendszerben, ahol fix válaszok léteznek bizonyos kérdésekre, s csak ezen válaszok mentén, azok létjogosultságát nem sértve lehetséges filozofálás. A tudomány pedig egy rögzített keretet alkalmaz, technikát bizonyos kérdések megválaszolására, aminek használatával bizonyosságra juthat egy korlátolt területen belül.

Ezen rövid definíciókból az derül ki, hogy akár mind a három igaz lehet a buddhizmusra. Teológia azért, mert van dogmatikája. Filozófia azért, mert a kötetlen vizsgálódást tanítja. Tudomány azért, mert adott módszerekkel adott kritériumok szerint mérhető eredményekre vezet. De mint látható, ez a három diszciplína lényegi pontokon zárja ki egymást. A tudományos (objektív) megfigyelhetőség feltétele nem engedi azt, hogy akár a filozófiát, akár a teológiát besorolhassuk alá. A filozófiai kötetlenség pedig ellentmond a teológiában található hittételeknek.

Kiindulva abból, hogy a buddhizmusnak vannak elidegeníthetetlen alaptanításai, amik az egésznek sarokkövei, nem sorolhatjuk be a filozófia alá, míg a tudományos jelzőnek azért nem felel meg, mert nem használja sem a kutatás nyitottságát, sem az eredmény általános bizonyíthatóságát. Marad a teológia, aminek gyakorlatilag meg is felel, amennyiben eltekintünk a szó etimológiájától.

De még a teológiai besorolásához is szükséges egy fontos kiegészítés. Ez arra az elemére vonatkozik a buddhizmusnak, amiről a gyakran idézett tutaj hasonlat szól. Vagyis a Buddha tanítása egy eszköz, amit alkalmazni kell, de amint betöltötte szerepét, nincs rá többé szükség. Ilyen értelemben pedig a buddhizmus nem végső, hanem ideiglenes válaszokat ad.

Pontosan az ideiglenessége, a feltételessége miatt olyan a buddhizmus, amit a megszokott végletes kategóriákban, úgy érződik, nem lehet elhelyezni. S ilyenkor van nagy szükségünk a filozófiára, hogy felül tudjuk vizsgálni megszokott, eddig meg nem kérdőjelezett sémáinkat.

A filozófia szellemiségében közel áll a buddhizmushoz, mert rugalmasságot, szabadságot és tisztánlátást követel meg. A filozófia a kérdező, nyitott elme birodalma, ami nem elégszik meg a bevett magyarázatokkal, hanem mindig talál egy újabb nézőpontot, ahonnan még nem vizsgálták.

Szung Szán zen mester gyakran idézte Szókratészt a következő módon:

"Ha gondolkozol, az nem a nem-tudom. A nem-tudom nem-gondolkodás. Csak a nem-tudom van. Szókratész, miközben Athénban járkált, azt szokta mondani: "Tudd, ki vagy!" Egyszer egy tanítvány megkérdezte: "Te tudod, ki vagy?" Mire Szókratész: "Nem tudom, de értem ezt a nem-tudomot." Nem-tudom, de mikor szomjas vagyok, iszom. Nem-tudom, de mikor fáradt vagyok, alszom. Csak ez."
(Don't-Know Mind in Teaching Letters, 303)

2010. február 4., csütörtök

Restart


Átalakul a blog.
Részletek később...