Életének 98. évében, ma hajnalban távozott erről a világról Ácsán Mahá Bua* (Ajahn Maha Boowa), a thai erdei hagyomány* egyik legnagyobb mestere, akit sokat arahantként* tisztelnek.
Létezik egy magyar nyelvű összefoglalás Az arahant útja (Arahattamagga*) c. könyvéről Astus jóvoltából, ill. egy teljes oldal a könyveinek angol fordításaiból*. Ajahn Sujato ezt* írta róla, Rohan pedig ezt* (amiben bemutatja a Mester életét és tanításának lényegét).
Aniccsá vata szankhárá
Aniccsá vata szankhárá
Uppáda-vaja-dhamminó
Uppaddzsitvá niruddzshanti
Tészam vúpaszamó szukhó
Az összetett dolgok állandótlanok,
természetük szerint keletkeznek és elmúlnak.
Ha keletkeztek, meg is szűnnek,
teljes elnyugvásuk a boldogság.**
* angol nyelvű link/tartalom
** temetéskor használt kántálás a théraváda hagyományban
2011. január 30., vasárnap
Ácsán Mahá Bua - Aniccsá vata szankhárá...
2011. január 25., kedd
Meditáció a 21. században - Headspace
How to meditate in 10 easy steps
Overcoming potential obstacles
Mindez a brit Headspace jóvoltából, aminek tagjai: egy profi marketinges, egy meditáció iránt érdeklődő szociális munkás és egy buddhista ex-szerzetes (tibeti és théraváda vonal). Jó kombinációnak tűnik.
2011. január 24., hétfő
TAIWAN CALLING - Kortárs képzőművészet Tajvanból a Műcsarnokban és a Ludwigban
TAIWAN CALLING – A SZABADSÁG FANTOMJA
Műcsarnok,
2010. december 17 – 2011. február 13-ig
TAIWAN CALLING – HATÁRTALAN SZIGET,
Ludwig Múzeum,
2010. december 17 – 2011. március 6-ig
A kiállítókról, főképp a plakát grafikusáról (Yang Mao-Lin) bővebben a BARDO blogon olvashattok. A kiállítás kritikái az ArtPortálon és a NOL-on.
(Köszönet Gwendának az tippért!)
2011. január 19., szerda
2011. január 15., szombat
Sir Edwin Arnold: The Light of Asia (Ázsia világossága)
Sir Edwin Arnold* (1832-1904) angol költő, nyelvész és újságíró az, akinek a buddhizmus nyugati elterjedését leginkább köszönhetjük. Az 1879-ben megjelent The Light of Asia c. költeménye hatalmas siker lett Európában és az Egyesült Államokban, hatására megélénkült az érdeklődés India vallásai iránt. Bár tudtommal magyarra nem fordították le a verses eposzt, amely a Lalitavisztara* alapján meséli el a Buddha élettörténetét, a mű Magyarországon is jól ismert volt (példányai ma is feltűnnek aukciókon), címe pedig fogalommá vált, különösen az után, hogy Schmidt József 1920-as buddhista tanulmánykötetének is Ázsia világossága** lett a címe. Az eredeti költeményről így ír a Vasárnapi Ujság 1893. szept. 10-i száma:
"Arnold Edvin angol költő például egy nagy, 18 énekes epikus költeményben (Ázsia világossága, 1879) dolgozta fel ezt a tárgyat, s művének oly nagy hatása volt (egy év alatt 26 kiadást ért), hogy az amerikai theologusok veszélyesnek tartották egyházukra nézve a buddhaista hőskölteményt, sőt egy amerikai pap egy egész kötetnyi mérges kritikát írt Arnold ellen. Pedig a felindult papnak csak abban az egyben volt igaza, hogy még idáig senki sem adta elő oly szépen Buddha tanait, mint Arnold Edvin; különben
pedig az anathemát Arnold meg nem érdemelte, mert ő buzgó híve az anglikán egyháznak."
Az egyező című Schmidt-könyvön kívül más magyar vonatkozása is van a műnek: az 1932-es (majd 1934-es) philadelphiai kiadás a magyar származású Willy Pogány* illusztrációival jelent meg. A könyv 12 képe megtekinthető ezen az oldalon*, az oldal alján. Ízelítőnek az élet körforgását bemutató grafika a hozzá tartozó versrészlettel:
Only, while turns this wheel invisible
No pause, no peace, no staying-place can be
Who mounts may fall, who falls will mount the spokes
Go round unceasingly!
A teljes költemény (a szerző előszavával) elolvasható itt*, a Theosophical University Press Online* oldalán.
* A link angol nyelvű/Link in English
** Az "Ázsia világossága" egyértelmű utalás Jézusra ("a világ világossága") és így a kereszténységre. Sir Edwin Arnold célja az volt, hogy a nyugati olvasóknak bemutassa a két vallás és a két vallásalapító élete közötti párhuzamokat. Ez a megközelítés jól beleillik a teozófia hitrendszerébe, melyet a Maha Bodhi Society* egyik alapítójaként Sir Edwin Arnold is vallott.
2011. január 10., hétfő
2011. január 1., szombat
Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire - Filmajánló
Jan. 13-tól a Cirko-Gejzír műsorán a Cannes-ban legjobb külföldi filmnek választott thai Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire.
ÁPDÉT: A filmet úgy láttam, hogy előtte elolvastam ezt a kritikát, így nem sokat vártam, és annál kellemesebben csalódtam. Mint Ági találóan megjegyezte, a csehszlovák filmek hangulatát (és lassúságát) idézi a film, témája pedig (a címe ellenére) nem az újraszületés, hanem a Thaiföldön máig élő szellemhit (lásd pl. Bhikkhu Gunankaro beszámolóját). Ami leginkább tetszett: a buddhista temetési szertartás kántáló szerzetesekkel és színes izzósorokkal feldíszített, iszonyúan csicsás ravatallal. Meg az a mondat, hogy "a mennyországot túlértékelik".
Bejegyzések
