2019. január 10., csütörtök

A három tiszta fogadalom

A három tiszta fogadalmat, amit gyakran a ‘három gyökér fogadalomnak’ is neveznek, jó néhány mahájána iskolában gyakorolják, és a buddhista erkölcsiség alapjainak tartják. (a fogadalmakról, úgy általában, ITT írtam)
Tensin Reb Anderson

A három tiszta fogadalom egyszerűnek hangzik:
-- Nem cselekedni rosszat
-- Jót tenni
-- Megmenteni minden lényt

Azt mondják, hogy úgy fogalmazták meg őket, hogy egy három éves gyerek megértse, ugyanakkor egy nyolcvan évesnek is okozhat gondot a helyes gyakorlása. Tensin Reb Anderson, zen tanító szerint ezek a fogadalmak “leírják a megvilágosodott elme felépítését és alapvető célját.”



A három tiszta fogadalom eredete

A Dhammapada 14. részének (A Buddha- Buddha Vagga) 183. verséből származik, amelyik így hangzik Fórizs László fordításában:
(183) Elkerülni minden rosszat,
de jót tenni szüntelen,
S megtisztítani az elmét.
Ez a Buddhák örök tana.
(a Dhammapadáról ITT lehet részletesebben olvasni)

A mahájána buddhizmusban az utolsó sort átdolgozták, hogy kifejezze a bódhiszattva esküt, mely azt mondja, hogy igyekeznünk kell az összes lényt megszabadítani.

Többféle értelmezés

A három tiszta fogadalomnak többféle értelmezése létezik.

John Daido Loori: The Heart of Being: Moral and Ethical Teaching of Zen Buddhism című könyvében ezt írja:
-- Nem létrehozni a rosszat
-- Gyakorolni a jót
-- Megvalósítani a jót mások számára

Josho Pat Phelan, zen tanító ezt a változatot vallja:
-- Fogadom, hogy tartózkodom minden tettől, ami kötődést/függést alakít ki
-- Fogadom, hogy megteszek mindent, hogy a megvilágosodásban éljek
-- Fogadom, hogy úgy élek, hogy segítségére legyek minden lénynek

Szuzuki Sunrjú a San Francisco Zen Központ alapítója, ezt a fordítást kedvelte:
-- A szív tisztaságával fogadom, hogy tartózkodom a tudatlanságtól
-- A szív tisztaságával fogadom, hogy feltárom a kezdő elméjét
-- A szív tisztaságával fogadom, hogy minden lény javára élek, és leszek életben

Ezek a fordítások különbözőnek tűnnek, de ha végignézzük a fogadalmakat, akkor láthatjuk, hogy mennyire hasonlítanak egymáshoz.

Az első tiszta fogadalom: nem cselekedni rosszat

Buddhista szempontból nézve nagyon fontos, hogy ne úgy gondoljunk a rosszra, mint egy helytelen cselekvést okozó erőre vagy egy tulajdonságra. A rossz valami olyasmi, amit mi hozunk létre saját gondolatainkkal, szavainkkal, tetteinkkel, és amelyek a három méregből fakadnak – kapzsiság/sóvárság, harag, tudatlanság. (a három méregről ITT írtam)

Ezt a három mérget a létezés kerekének (bhavacsakra) közepén három állat jeleníti meg. Sok ábrázoláson a disznó/vaddisznó – a tudatlanság jelképe – vezeti vagy hajtja a másik két lényt. Ez a tudatlanságunk, amely a létezés természetével kapcsolatos, enged utat a kapzsiságnak/sóvárságnak és haragnak.

A tudatlanság a kötődés/függés gyökere is. Tudnunk kell, hogy a buddhizmus nem ellenzi a kötődést a személyes kapcsolatban. Buddhista értelemben vett kötődés/függés két dolgot igényel – a függőt és azt a ‘tárgyat’, amihez a függő kötődik. És hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a függésünk ‘tárgyára’, mint állandó, meg nem változó dologra, vagy magunkra, mint olyanra, akinek folyamatosan szüksége van erre a ‘tárgyra’ – ezáltal sóvárgás vagy harag keletkezhet bennünk.

Tehát nem cselekedni rossz dolgot, óvakodni azoktól a tettektől, amelyek függést okoznak és óvakodni a tudatlanságtól – ezek mindegyike ugyanahhoz a bölcsességhez vezető különböző utak.
Felmerülhet az emberben, hogy hogyan tudjuk betartani ezt a fogadalmat mielőtt elérnénk a megvilágosodást. Daido róshi azt mondja, “’jót cselekedni’ nem erkölcsi parancs, hanem maga a ráébredés.”

A második tiszta fogadalom: jót tenni

Kuszala – ezt a páli szót úgy szokták fordítani, hogy “jó”. Kuszala jelent még “ügyes”-et is. Az akuszala ennek ellentéte, “ügyetlen”, és gyakran fordítják “rossz”-nak, “ártó”-nak. Talán többet segít a megértésben, ha a “jót” és “rosszat” úgy értelmezzük, mint “ügyes”-et és “ügyetlen”-t, mert kihangsúlyozza azt, hogy a jó és rossz nem valamilyen dolog vagy tulajdonság. Daido róshi azt mondja: “A jó sem nem létezik, sem nem nem létezik. Ez csupán gyakorlás.”

Ugyanúgy, mint a gondolatainkban, szavainkban, tetteinkben megnyilvánuló rosszat a három méreg okozza, a gondolatainkban, szavainkban, tetteinkben megnyilvánuló jó oka a három méregtől való megszabadulás. Ez visszautal a Dhammapada eredeti soraira, amelyik úgy szól, hogy tisztítsuk meg az elmét.

Tensin róshi azt mondja, hogy ‘megtisztítani az elmét’ az “jóindulatú és finom ösztönzés arra, hogy engedjünk el minden kettős, önző motivációt a rossztól való tartózkodás és a jó dolgok cselekvésének gyakorlásában.”

A harmadik tiszta fogadalom: megmenteni minden lényt

A bódhicsitta – a megvilágosodásra irányuló akarat, amelyben minden érző lény megsegítését óhajtjuk – a mahájána buddhizmus lényege. A bódhicsittán keresztül a megvilágosodás elérésének vágya meghaladja az egyén csekély érdekeit.

Tensin róshi szerint a harmadik tiszta fogadalom az első kettő természetes megvalósulása: “Az önzetlen megszabadulás hasznában való feloldódás spontán folyik át minden lény ápolásába és fejlődésének segítésébe.”
Hakuin zendzsi, 18. századi zen mester ezekkel a szavakkal fogalmaz: “Engedd, hogy a könnyedség tengeréből kiragyogjon a nagyszerű ok nélküli könyörületesség.”

Ezt a fogadalmat többféleképpen fejezik ki – “ölelj át és tarts életben minden lényt”; “valósítsd meg a jót másokért”; “élj az összes lény hasznára”; “légy életben az összes lény hasznára”. Ez az utolsó kifejezés mutat rá a könnyedségre, erőlködésmentességre – a felszabadított elme természetesen és spontán lehetőséget ad a nagylelkűség keletkezésére, míg az önző, tudatlan, függő elméből ennek ellenkezője fakad.

Dógen zendzsi, a 13. századi japán mester, aki a szótó zent Japánba vitte, ezt mondta, “nincs megvilágosodás erkölcs nélkül és nincs erkölcs megvilágosodás nélkül.” A buddhizmus összes erkölcsi tanítását elmagyarázza a három tiszta fogadalom. 


Forrás: A három tiszta fogadalom (angol nyelven)