2020. december 1., kedd

Megújult a Buddha Ujja honlap



Az elmúlt pár napban Gambhíró Bhikkhu megújította a 12 éve, 2008 óta működő Buddha Ujja honlapot. A théraváda hagyományhoz kapcsolódó szutták (tanbeszédek) fordításai, meditációval kapcsolatos útmutatók, könyvajánlók és egyéb írások mellé most felkerültek páli és angol nyelvű szövegek és páli szótár is.

 

Bízunk abban, hogy ezentúl még többen olvassák ezeket az eredeti tanbeszédeket és az eredeti tanítók tanításait.



Kedvcsinálónak beillesztettem a honlap új változatának kezdőlapját:


NOV 29, 2020

Örömmel tesszük nyilvánossá a Buddha Ujja honlap új változatát!

A korábbi magyar fordítások mellett most már tartalmaz páli és angol nyelvű szövegeket, illetve páli szótárt is találhattok.

Az új oldalak mobilon és tableten is könnyebben olvashatóak. Vannak még hibák az új rendszerben, de remélhetőleg minden működik.

2008 januárjában kezdtük gondozni ezt az online könyvtárat, a tartalom központi részét a Buddha hagyományőrző, hígítás nélküli tanításai adják.

A belső vizsgálódás és mélyebb megértés nehéz feladat, belegabalyodunk a sok véleménybe, mint a tüskés bozótba, elveszítjük a helyes irányt, és a kétség megállítja minden erőfeszítésünket.

A bölcs tanítások olyan utat nyitnak, amit magunk aligha találtunk volna meg, de amint az útra lépünk, érezzük, ez a helyes irány. Azt a megértést tapasztaljuk, amit a tanítást gyakorlók sok generációja mindig újra, önmagának felfedezett.

A gyakorlásunk részévé válik a világban való mindennapi életünk, az örömet és nyugalmat nem kívülről várjuk, mert ezek belső forrásból fakadnak. A nehézségek az út részévé válnak – a túllépésükhöz magunkban találjuk meg a megértést, amire a tanítás vezetett minket rá.

A szutták valóban régiek, a könyvtárak és antikvár könyvesboltok polcai ehhez képest friss újdonságokat sorakoztatnak. Viszont akárcsak a könyvesboltban, a legjobb könyveket az előző generáció gondozta, hogy most újra nyomtatva mi levehessük a polcról.

A buddhista szövegek legjobb bestsellerei 2600 évesek. Mi is így kaptuk, így szeretnénk őket elérhetővé tenni a jelenben, és tovább adni a felfedezést a jövőnek.









2020. július 14., kedd

Vezetett meditáció Gambhíró Bhikkhuval



2020. július 30-án online Dhamma beszédre és vezetett meditációra lesz lehetőség Gambhíró Bhikkhuval.
Szervezők: a Győri Théraváda Buddhista Közösség és a Théraváda Buddhista Közösség Sopron

http://a-buddha-ujja.hu/online-dhamma-beszed


















2020. július 10., péntek

Ácsán Cshá: Céltalan vándor



Ácsán Cshá (1918-1992), thaiföldi théraváda buddhista tanító a thai erdei hagyomány talán egyik legismertebb képviselője. Számos kolostort alapított szerte a világban.
Ezt a rövid tanbeszédét Balassa Máté, a Győri Théraváda Buddhista Közösség gyakorlatvezetője fordította le:



Amikor nincs igazi otthonunk, olyanok vagyunk, mint az útra kelt céltalan vándor. Megyünk egy darabig erre, aztán arra, megállunk egy időre, majd ismét elindulunk. Amíg vissza nem térünk az igazi otthonunkba, bármit is teszünk, nyugtalanok vagyunk, mint aki a faluját hátrahagyva nagy útra indult. Csak akkor pihenhetünk és nyugodhatunk meg, ha újból hazaértünk.


Sehol a világon nem lelhetünk igazi nyugalomra. A világ természete már csak ilyen. Nézz inkább önmagadba, ott meg fogod találni a békét!

Amikor a Buddhára gondolunk, és a tanításaiban rejlő igazságra, akkor érezzük, hogy mennyi hódolatot és tiszteletet érdemel. Valahányszor úgy látjuk a dolgokat, ahogy valójában vannak, az ő tanítását látjuk, még akkor is, ha soha nem gyakoroltuk a Dhammát. Ugyanakkor hiába ismerjük a tanítást, hiába tanulmányoztuk és gyakoroltuk, ha nem látjuk a dolgok valódi természetét, olyanok vagyunk, mint a céltalan vándor.






Forrás: A Tree in a Forest (angol nyelven)

2020. július 4., szombat

Győri Théraváda Buddhista Közösség




Győriek és Győr környéki gyakorlók már bizonyára hallottak erről a közösségről. Aki még nem, az itt találja őket:

https://www.facebook.com/theravadagyor







2020. április 23., csütörtök

On-line théraváda előadás 2020.04.27-én


Az előadás témája: Ādittapariyāya Sutta – Tűzbeszéd [Mv I. 21. / SN 35.28]

Sabbam ādittam! Minden lángban áll! Mi gyújtotta lángra az egész világot?

A Buddha sorrendben harmadik és méltán egy legismertebb tanítóbeszéde a Tűzbeszéd. Ez a látványos szóképekben is gazdag tanítás nem csak a Magasztost követő szerzetesekre, világi tisztelőkre volt nagy hatással, hanem olyan elismert költőket is magával ragadott, mint T.S. Eliot, vagy Szabó Lőrinc.

De miről is szól ez a tanítás? Mi adja ma is e szavak erőteljes hatását? Ahhoz, hogy ezt jobban megértsük, az előadás során megismerkednünk előzménykkel is: a Buddha látogatást tesz az uruvéla mellett élő tűzimádók tanyáján, a tűzimádók szentélyében összecsap a félelmetes Nágakirállyal, majd ezer, előzőleg tűzimádó remeteként élő szerzetes kíséretében a Gajászísza hegyre vonul.
Itt hangzik el a Tűzbeszéd, melyben a Magasztos a szenvedélyeket, a haragot, a tudatlanságot jelöli meg a „lángoló világ” legfőbb forrásainak.

Párhuzamosan a Tűzbeszéd bemutatásával Szabó Lőrinc: A kurtizán prédikációja című versén keresztül láthatjuk majd, hogyan hatott a 19-20. századi emberekre a Buddha tanítása és mely alapvető elemeket vett kölcsön versébe a Dhammából a költő.

Az összehasonlítás kapcsán számos korábban tárgyalt témakör, így az öt akadály, az indulatok megsemmisítése, vagy akár a Róhitassza szutta néhány sora is feltűnhet majd előttünk.

Az előadás egy rendszeres programnak a része melynek során a buddhizmus théraváda iskolájának tanításaival és gyakorlataival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Időpont: 2020. április 27. hétfő 18:00 óra
Előadó, gyakorlatvezető: Hollósy-Gecseg András


Az élő adás linkje, amelyet csak be kell másolnod a böngésződ felső sávjába:
https://youtu.be/vronLJNIRE4

Aki szeretne már előzetesen megismerkedni a Tűzbeszéd szuttáival, illetve betekintést nyerni az ihletett irodalmi művekbe az alábbi linkeken találja a forrásokat:

SN 35.28 Tűzbeszéd - rövidebb változat (Vekerdi József fordítása)
http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-35-28-vj

SN 35.28 Ādittapariyāya Sutta - Az égés példázata (A páli fordító csoport) - teljes előzménytörténet
http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-35-28-cs1

SN 35.28 Ādittapariyāya Sutta - A tűzbeszéd (Tenigl-Takács László fordítása)
http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-35-28-tl

Szabő Lőrinc: A kurtizán prédikációja (vers és a költő írása a vers keletkezéséről)
http://krk.szabolorinc.hu/06/61.htm

T.S. Eliot: Átokföldje (a költemény két nyelven és magyar rádiós hangjáték formájában is)
https://www.magyarulbabelben.net/works/en/Eliot%2C_T._S.-1888/The_Waste_Land/hu/11281-%C3%81tokf%C3%B6ldje

2020. február 10., hétfő

A thaiföldi Tigris-templom

Thaiföld nyugati részén, a Kancsanaburi tartományban 1994-ben alapították azt az erdei théraváda buddhista templomot, amit Tigris-templomnak – Wat Pha Luang Ta Bua Yanasampanno – neveztek el. Eredeti célja az volt, hogy menedékül szolgáljon különböző vadállatok, elsősorban indokínai tigrisek számára.

A templom 1999-ben kapta meg a legelső tigriskölyköt, és 2016 januárjában a tigrisek száma meghaladta a 150-et. A látogatóktól szedett belépődíj 600 thai baht volt (kb. 19 amerikai dollár, kb. 15 angol font), amihez még hozzájöttek extra költségek, ha a turista etetni akarta az állatokat vagy a tigrisekkel közös képet csináltatni. Az évek során több tízezer turista kereste fel a templomot és rezervátumot, amelynek forgalma elérte az 5.7 millió dollárt évente. A turisták a tigrisekkel pózolva készíttettek magukról fényképeket, cumisüvegből etették a kölyköket vagy sétáltak a pórázon vezetett állatokkal. Mivel ez a túlságosan is engedelmes viselkedés teljesen természetellenesnek számít a tigriseknél, így jogosan feltételezték, hogy bedrogozták őket a szerzetesek.

Állatvédők már 2001 óta vádolták a templomot azzal, hogy pusztán haszonszerzésre használják az állatokat, amelyekkel nem bánnak megfelelően, ráadásul tiltott kereskedelmet folytatnak velük. Ennek ellenére hosszú évekig csak a huzavona ment a templom körül. 2006 decemberében az ABC News három napot töltött a  templomban, és semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy bedrogozták volna a tigriseket vagy rosszul bántak volna velük. Az ott dolgozó thaiföldiek és nyugatiak is azt nyilatkozták, hogy az állatokkal minden rendben van. A kolostor apátja azt állította, hogy az a céljuk, hogy az ott tenyésztett tigriseket később szabadon engedhessék.

2014-ben a Care for the Wild International világméretű kampányt indított a “tigris selfik” ellen. Elmondásuk szerint az a bizonyos pillanatkép, amit a turisták ilyen módon készítenek, egy életre szóló szenvedést jelent annak az állatnak.

2015 februárjában vadvédelmi szakemberek rendőrökkel és katonákkal együtt razziába kezdtek a templom területén, és ott védett vadmadarakat és tigriseket koboztak el. A madarak tartásához nem volt meg a megfelelő engedély, és a nagymacskák eredetét sem dokumentálták rendesen.

2016 januárjában és májusában kilenc évnyi nyomozás eredményét foglalták össze két riportban, amelyeket egy ausztrál szervezet adott közre. A második riportban egyértelmű bizonyítékokat szolgáltattak arra nézve, hogy a tigrisek testrészeit jobbára nemzetközi szinten eladták vagy elajándékozták. A National Geographic állítása szerint maguk a buddhista szerzetesek működtették a templomban ezt a pénzügyi alapokon nyugvó tenyésztő, értékesítő üzletet. A tigrisek tenyésztése üzleti célból tilos, és mivel veszélyeztetett fajnak számítanak, ezért Thaiföldön állami tulajdonnak minősülnek.

2016 májusának végén vadvédelmi szakemberek a rendőrséggel együtt egy újabb akcióban megkezdték az összes élő tigris eltávolítását a templomból. Ekkor több, mint 40 halott tigriskölyköt és számos egyéb állati testrészt találtak a fagyasztókban. A Nemzeti Park munkatársa szerint ezek a tigriskölykök csak röviddel a razzia előtt pusztulhattak el, ugyanakkor a templom hónapok óta nem tett jelentést egyetlen tigris születéséről sem. Ezt egyértelműen az illegális tenyésztés egyik bizonyítékának tekintették.
A templomot elhagyni igyekvő apát titkárát feltartóztatták. Átkutatása során 1000-nél több – tigrisbőr darabokat tartalmazó - amulettet találtak nála, emellett két egész tigrisbőrt és 9-10 tigrisagyarat.
Június 3-án egy konténerben újabb 30 tigriskölyök tetemet találtak angol nyelvű felirattal, ezeket feltehetően szintén eladásra szántak.

Ezek után az állam megpróbálta a templomot legális módon állatkertként üzemeltetni, immáron tigrisek nélkül. Azonban 2018-ra kiderült, hogy ez nem fog menni. Ugyanis a hatóságok által otthagyott állatok nem bizonyultak elég vonzónak a turisták szemében, így az állatkert jószerivel kongott az ürességtől. Az önkéntesek saját pénzükből fedezték az oroszlánok és a tucatnyi növényevő állat élelmezését. Száznál is több állat lakott még ott, tehenek, bivalyok, őzek, pávák, vaddisznók, bankivatyúkok, jó néhány nagyon lesoványodott állapotban. Volt, amikor a turisták adományoztak zöldséget, banánt és szénát. 

A látszat ellenére, sajnos, a tigrisek ügye is rosszabbul állt, mint valaha.

2016-ban eredetileg összesen 147 élő tigrist menekítettek ki a thaiföldi hatóságok és az állatvédők a templomból. Az állatokat két nemzeti parkban helyeztek el, mivel a vadonban feltehetőleg nagyon kis esélyük lett volna a túlélésre. Azonban 2019-re több, mint a felük, 86 állat pusztult el. A parkok munkatársai szerint a beltenyésztés különféle problémákhoz vezetett, és azt is mondták, hogy a tigrisek egy része az áthelyezés okozta stressz hatására szopornyicavírus fertőzés áldozata lett.

Ugyanakkor a Wildlife Friends Foundation Thailand (WFFT) alapítója azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a nagymacskákat ezekben az állami parkokban kicsi, szűk ketrecekben tartják, ahol könnyen terjed mindenféle betegség. A szopornyicát megfelelő étkezéssel, ellátással, tiszta vízhez való hozzáféréssel és elegendő mozgástérrel kezelni lehet, azonban a korlátozott állami keretek ezt lehetetlenné teszik.

A két állami intézményben elhelyezett állatok ilyen magas arányú elhalálozása ráirányította a figyelmet az egyre növekvő létszámú fogságban tartott tigrisek problémájára, nem csupán Thaiföldön, hanem Laoszban és Kínában is.

Thaiföld és Laosz azon ígérete ellenére, hogy csökkenti az úgynevezett “tigris farmok”-on fogságban tartott nagymacskák számát, az állatállomány folyamatosan növekszik. Thaiföldön jelenleg körülbelül 2 ezer fogságban tartott tigris van – 2007-ben még csak 600 volt  - , és ezek nagy része privát személyeknél található. Egyes magánkézben lévő állatkertek, parkok és egyéb templomok területén akár 200-400 tigrist tartanak.

A fogságban tartott tigrisek jövedelmező üzletnek számítanak, mivel különösen népszerűek a kínai turisták között, akik már közel egyharmadát adják a Thaiföldre látogatóknak. Annak ellenére, hogy ezek a nagymacskák könnyen tenyészthetőek, mégis anyagilag jobbnak tűnik az illegális orvvadászat és a csempészés. Ugyanis a kínai és vietnámi fogyasztók, akik úgy vélik, hogy a tigris pénisze és csontjai fokozza a potenciát, jobban bíznak a vadtigrisek ilyen jellegű hatásában. Ráadásul néhány baht-ért vett tölténnyel olcsóbb kilőni egy vadtigrist, mint megvenni egyet 150-200 ezerért.

A vadvédelmi aktivisták szerint a thaiföldi állami intézményeknek nagyobb hatáskörre volna szükségük ahhoz, hogy eljárást indíthassanak a magánszemélyek által tartott tigrisek tulajdonosai ellen, ugyanakkor az egész “tigris-üzletet” szigorúbban kellene szabályozni.
Sem az egykori Tigris-templom apátja, sem mások, akik felelősek volt az ott történtekért, nem kerültek bíróság elé ezidáig.

Forrás: Tigris-templom (angol nyelven)
             Buddhista szerzetesek és a Tigris-templom (angol nyelven)
             Tigris-templom állatkertként való üzemeltetése (angol nyelven)
             Thaiföldi Tigris-templom (angol nyelven)

2020. január 24., péntek

A nyolc felismerés

A buddhizmus tele van számokkal és felsorolásokkal. Ezek közül talán legismertebb a négy nemes igazság, a nemes nyolcrétű ösvény és a három ékkő/kincs (Buddha, dharma és a buddhista közösség, a szangha).

Azonban még nagyon sok ilyen lista létezik. Írtam már bejegyzést a három méregről, az öt léthalmazról vagy khandháról/szkandháról, az öt Buddha-családról, az öt fogadalomról, a hat létbirodalomról, a mahájána buddhizmusban található hat tökéletességről vagy páramitáról, a théraváda tíz tökéletességről vagy páramitáról, a helyes összpontosítás (dzshánák) nyolc szintjéről, a Buddha által ki nem fejtett tíz vagy tizennégy kérdésről. És még nagyon sok egyébről, amit itt már nagyon nehéz felsorolni is.

Ez a bejegyzés azt a nyolc felismerést sorolja fel, amelyek leginkább  a mahájána hagyományban ismertek. Célszerű rajtuk tudatosan meditálni, hogy a bódhiszattvákhoz és más megvilágosodott lényekhez hasonlósan mi is képesek legyünk őket megvalósítani.

-- A tudatlanság okozza a születés és halál véget nem érő körforgását és a szenvedést:
Keressük meg a számunkra legjobb, legmegfelelőbb tanítást és gyakorlást, hogy csökkentsük vagy akár semlegesítsük a valósággal kapcsolatos tudatlanságunkat (arról, hogy hogyan találjunk olyan közösséget, ami a legmegfelelőbb számunkra, ITT írtam bejegyzést). Emellett a létezés három tényezőjén – nem állandó, nem kielégítő és ‘én’-telen vagy üres - való meditáció segít a valóság helyes megismerésében.

-- A világon semmi sem állandó: Ha ezt ténylegesen megértjük és képesek leszünk nem csupán szavak szintjén befogadni, akkor kevésbé fogunk ragaszkodni mulandó dolgokhoz, és talán jobban tudjuk értékelni a pillanatot.

-- A több vágy több szenvedést és több elégedetlenséget okoz:
Csökkenti a szenvedést, elégedetlenséget, ha felismerjük, hogy hiába kapjuk meg mindig azt, amire vágyunk, attól nem leszünk boldogabbak. Próbáljuk fékezni magunkat és tudatosan átgondolni azt, hogy mennyire és mire van ténylegesen szükségünk.

-- Az emberi elme mindig önmagán kívül keres élményeket és sosem érzi magát megelégedettnek:
A megszabadulás abból ered, ha kialakítjuk a megelégedést, nem pedig mindig több és több kívülről származó dolog vagy élmény megszerzéséből, átéléséből. Természetesen ahhoz, hogy teljes legyen az életünk, át kell élnünk nagyon sok mindent, de ne akarjunk állandóan mindenhol impulzusokat, élményeket keresni és kapni. Szánjunk pár percet naponta arra, hogy “csak úgy” legyünk magunkban, és élvezzük a saját társaságunk által nyújtotta csendet, békét és derűs nyugalmat.

-- Szorgalmasan törekedjünk:
A tudatos gyakorlás és a pozitív életforma kialakítása kemény munkát, időt, energiát és kitartást igényel. Vegyük észre, ha puszta kényelemből kihagyunk bizonyos részeket a gyakorlásunkból, ne hígítsuk fel azt nem előrevivő dolgokkal.
A létrejövő változást pedig tudatosan fenn kell tartani, mivel az ember egy idő után hajlamos lesz a lazításra.

-- A szegénység/nélkülözés gyűlöletet és haragot teremt:
Próbáljunk nagylelkűek, odafigyelőek lenni, és kezeljünk minden élőlényt felülemelkedett egykedvűséggel. Annak ellenére, hogy biztosan elkövetünk majd néhány hibát, folytassuk az erre irányuló gyakorlásunkat.

-- A testi vágyak öt kategóriája – pénz, szex, hírnév, túl sok evés, túl sok alvás – különböző problémákhoz vezet:
Emellett még több szenvedést, elégedetlenséget okoznak, és a negatív szokások börtönébe zárnak be bennünket, ahonnan nagyon nehezen tudunk megszabadulni.

-- A születés és a halál szenvedés. Az élet végigélése pedig folyamatos küzdelem a vágyaink miatt:
Születésünk óta tele vagyunk ösztönös és nem ösztönös vágyakkal, amelyek  teljesen vagy részben vagy egyáltalán nem teljesülnek. Azok a vágyaink, amelyek teljesülnek, újabbakra sarkallnak bennünket. Amelyek viszont csak részben vagy egyáltalán nem, azok frusztrációt, szorongást, agressziót váltanak ki.
Ezt tudatosítanunk kell magunkban, ezáltal csökkenthetjük az újabb és újabb vágyak iránti igényünket és a bennünk keletkezett feszültséget a nem vagy csak részben teljesült vágyak esetén.

És azt se felejtsük, testünket és agyunkat ugyanazok az atomok építik fel, mint a fákét, madarakét vagy akár a földigilisztákét. Részei vagyunk az egésznek, nem pedig kívülállók. Mint ahogyan mi is szenvedünk és küzdünk a vágyaink miatt, az összes érző lénnyel ez történik, akár van ennek látható jele, akár nincs.
Ezért a bódhiszattva esküben megfogadjuk, hogy minden érző lényt igyekszünk megszabadítani.

Forrás: Mi a nyolc felismerés? (angol nyelven)

2020. január 9., csütörtök

Mi az a “világi buddhizmus”?

Úgy is mondhatjuk, hogy egy arra való kísérlet, hogy a Megvilágosodottat közelebb hozza a megvilágosodáshoz.  A világi buddhisták racionalista és humanista oldalról közelítik meg a buddhizmust annak érdekében, hogy megpróbálják lehámozni róla a később hozzáadott babonát és vallásosságot, és hogy visszatérítsék Buddha eredeti tanításaihoz.  Buddhát olyan emberi lénynek tekintik, aki felfedezte a szenvedés végéhez vezető ösvényt, amelyet a négy nemes igazság formájában tanít.  A buddhizmus a világból és a világért van, és semmi szükség arra, hogy bármiben higgyünk, ami azon túl van. 

Stephen Batchelor

Stephen Batchelor, hajdani buddhista szerzetes erről a megközelítésről ír Buddhism Without Beliefs és a Confession of a Buddhist Atheist című könyveiben. (Stephen Batchelor Tibet, Tibet című írását két részletben fordítottam le, és ITT és ITT lehet olvasni)



Tény, hogy sok mai buddhistának vannak kétségei a különféle hagyományos hiedelmekkel kapcsolatban.  Az összes olyan eszmecserében, ami a megújítás és a hagyomány szembenállásáról szól, a kérdés az, hogy mely hiedelmek elengedhetetlenek és melyek szabadon választhatók. A vitára való lista élén az újraszületés és a különböző létbirodalmak létezése és az azokban lévő lényekkel kapcsolatos dolgok állnak – legyen szó nem megvilágosult vagy megvilágosult lényekről vagy akár rólunk. (a létbirodalmakról ITT írtam bejegyzést, a buddhista pokolról pedig ITT)

Ezek nélkül a buddhizmus csak modern humanitarianizmus és a négy nemes igazság volna? És ha igen, akkor talán rendben is van. Vagy mégsem?

Forrás: Mi "világi buddhizmus"? (angol nyelven)