A vágyak világának hat birodalma

A buddhista kozmológia a létezés síkjait alapvetően három nagy világra osztja. A lények ezekben születhetnek újra. Bár vannak, akik szerint ezek “valódi” helyek, a többség inkább allegóriaként tekint rájuk.

A buddhista hagyomány úgy tartja, hogy a karma határozza meg egy lény létezésének helyét és minőségét. Bizonyos birodalmak kellemesebbnek tűnnek, mint mások – például a menny jobban hangzik, mint a pokol –, de a létezés mindenhol ideiglenes és nem kielégítő.

A tanítások szerint ez a három világ összesen harmincegy birodalmat foglal magába. A forma nélküli világba (szanszkritul árúpa-dhátu, páli nyelven árúpa-lóka) négy birodalom tartozik; a formák világába (szanszkritul rúpa-dhátu, páli nyelven rúpa-lóka) tizenhat; és a vágyak világába (szanszkritul káma-dhátu, páli nyelven káma-lóka) pedig összesen tizenegy. Természetesen nem szükséges ismernünk mind a harmincegy birodalmat, de esetleg bizonyos szövegek megemlíthetik.

A vágyak világába tartozó tizenegy birodalomból hat az istenek (dévák) különböző birodalmai, a fennmaradó öt pedig egyéb lények újraszületésének helyei.

Az istenek hat létbirodalmát eggyé összevonva a vágyak világa összesen hat birodalomból áll. Ezt a hatot a bhavacsakra vagy létkerék ábrázolja. (a létkerékről – bhavacsakráról - ITT írtam bejegyzést)

Azt sem árt tudnunk, hogy vannak olyan buddhista iskolák, amelyek a dévák és az aszurák (félistenek) birodalmát is összevonják, emiatt náluk csak öt birodalom létezik.

A buddhista ikonográfia szerint mindegyik birodalomban egy-egy bódhiszattva lakik, aki abban segít a lényeknek, hogy kikerüljenek onnan. Ez lehet Avalókitésvara, a könyörületesség bódhiszattvája. De akár Ksitigarbha is, aki bármelyik birodalomban megjelenhet, de elsősorban arra esküdött, hogy nem pihen addig, amíg meg nem szabadít minden lényt a pokolból. (Avalókitésvaráról ITT, Ksitigarbháról ITT lehet olvasni)

1. Déva-gati – a dévák (istenek) és mennyei lények birodalma

A dévák birodalmát istenszerű lények népesítik be, akik jó erőnek, egészségnek, hosszú életnek örvendenek. Pompában és boldogságban élnek. Azonban még a dévák is megöregszenek és meghalnak. Az előjogaik és magas rangú státuszuk pedig vakká teszi őket mások szenvedéseivel szemben, így hosszú életük dacára, sem bölcsességgel, sem könyörületességgel nem rendelkeznek. Ezek a dévák haláluk után a hat birodalom valamelyikében születnek újra. (az istenek szerepéről a buddhizmusban ITT írtam)

2. Aszura-gati – az aszurák (félistenek, titánok) birodalma

Az aszurák erősek és hatalmasak, akiket sok esetben a dévák ellenfeleiként jelenítenek meg. Ezekre a félistenekre, titánokra a kegyetlen irigység a jellemző. A gyűlölet és féltékenység karmája okozza az aszurák birodalmában való újraszületést.

3. Préta-gati – az éhes szellemek birodalma

Az éhes szellemeket (prétákat) hatalmas, üres gyomorral, de tűhegynyi méretű szájjal ábrázolják és olyan vékony nyakkal, amellyel nem tudnak nyelni. Az éhes szellemek azok, akik mindig kívülről várják azokat az új dolgokat, amik kielégíthetik a bennük rejlő sóvárgást. Az éhes szellemeket csillapíthatatlan éhség és sóvárgás jellemzi. Őhozzájuk társítják még a függőséget, a megszállottságot és a kényszerességet is.

4. Naraka-gati – a pokol birodalma

Ahogy azt sejthetjük, a hat birodalom közül a pokol birodalma a legszörnyűbb. A pokol lényei hamar dühbe gurulnak, minden felmérgesíti őket. És dühüket pusztán agresszióval képesek kezelni. Zavarja őket a szeretet és kedvesség, helyette inkább más pokolbéli lények társaságát részesítik előnyben. A zabolátlan düh és agresszió a pokol birodalmában való újraszületést eredményezi. (a buddhista poklokról ITT írtam bejegyzést)

5. Tirjagjoni-gati – az állatok birodalma

Az állati lényeket butasággal, előítélettel és önteltséggel jellemzik. Védett életet élnek, távol tartják magukat a kényelmetlenségtől vagy bármitől, ami kedvezőtlen. Az állatok birodalmában való újraszületést a tudatlanság okozza. Azok az emberek, akik tudatlanok és nem akarnak ezen változtatni, könnyen kerülhetnek az állatok birodalmába. Ugyanakkor az is meglehet, hogy már most ott vannak.

6. Manusja-gati, az emberi birodalom

A buddhista hagyomány szerint az emberi birodalom az egyetlen hely a hatból, ahonnan a lények kitörhetnek a szamszárából. Egyrészt azért, mert az emberi élet alapvetően nem csak testi és lelki szenvedésből áll, tehát találhatunk lehetőséget arra, hogy elgondolkozzunk a világról és önmagunkról. Másrészt viszont nem teljes gondtalanság és gyönyörűség, amely elterelné a figyelmet az élet véges voltáról.

Tehát ezen a helyen a megvilágosodás az orrunk előtt van, de csak néhányan nyitják ki a szemüket és látják meg. Az emberi birodalomban való újraszületés feltétele a szenvedély, a kétely és vágy.

Forrás: A vágy hat birodalma (angol nyelven)