A nyolc felismerés

A buddhizmus tele van számokkal és felsorolásokkal. Ezek közül talán legismertebb a négy nemes igazság, a nemes nyolcrétű ösvény és a három ékkő/kincs (Buddha, dharma és a buddhista közösség, a szangha).

Azonban még nagyon sok ilyen lista létezik. Írtam már bejegyzést a három méregről, az öt léthalmazról vagy khandháról/szkandháról, az öt Buddha-családról, az öt fogadalomról, a hat létbirodalomról, a mahájána buddhizmusban található hat tökéletességről vagy páramitáról, a théraváda tíz tökéletességről vagy páramitáról, a helyes összpontosítás (dzshánák) nyolc szintjéről, a Buddha által ki nem fejtett tíz vagy tizennégy kérdésről. És még nagyon sok egyébről, amit itt már nagyon nehéz felsorolni is.

Ez a bejegyzés azt a nyolc felismerést sorolja fel, amelyek leginkább  a mahájána hagyományban ismertek. Célszerű rajtuk tudatosan meditálni, hogy a bódhiszattvákhoz és más megvilágosodott lényekhez hasonlósan mi is képesek legyünk őket megvalósítani.

-- A tudatlanság okozza a születés és halál véget nem érő körforgását és a szenvedést:

Keressük meg a számunkra legjobb, legmegfelelőbb tanítást és gyakorlást, hogy csökkentsük vagy akár semlegesítsük a valósággal kapcsolatos tudatlanságunkat (arról, hogy hogyan találjunk olyan közösséget, ami a legmegfelelőbb számunkra, ITT írtam bejegyzést). Emellett a létezés három tényezőjén – nem állandó, nem kielégítő és ‘én’-telen vagy üres - való meditáció segít a valóság helyes megismerésében.

-- A világon semmi sem állandó: Ha ezt ténylegesen megértjük és képesek leszünk nem csupán szavak szintjén befogadni, akkor kevésbé fogunk ragaszkodni mulandó dolgokhoz, és talán jobban tudjuk értékelni a pillanatot.

-- A több vágy több szenvedést és több elégedetlenséget okoz:

Csökkenti a szenvedést, elégedetlenséget, ha felismerjük, hogy hiába kapjuk meg mindig azt, amire vágyunk, attól nem leszünk boldogabbak. Próbáljuk fékezni magunkat és tudatosan átgondolni azt, hogy mennyire és mire van ténylegesen szükségünk.

-- Az emberi elme mindig önmagán kívül keres élményeket és sosem érzi magát megelégedettnek:

A megszabadulás abból ered, ha kialakítjuk a megelégedést, nem pedig mindig több és több kívülről származó dolog vagy élmény megszerzéséből, átéléséből. Természetesen ahhoz, hogy teljes legyen az életünk, át kell élnünk nagyon sok mindent, de ne akarjunk állandóan mindenhol impulzusokat, élményeket keresni és kapni. Szánjunk pár percet naponta arra, hogy “csak úgy” legyünk magunkban, és élvezzük a saját társaságunk által nyújtotta csendet, békét és derűs nyugalmat.

-- Szorgalmasan törekedjünk:

A tudatos gyakorlás és a pozitív életforma kialakítása kemény munkát, időt, energiát és kitartást igényel. Vegyük észre, ha puszta kényelemből kihagyunk bizonyos részeket a gyakorlásunkból, ne hígítsuk fel azt nem előrevivő dolgokkal.

A létrejövő változást pedig tudatosan fenn kell tartani, mivel az ember egy idő után hajlamos lesz a lazításra.

-- A szegénység/nélkülözés gyűlöletet és haragot teremt:

Próbáljunk nagylelkűek, odafigyelőek lenni, és kezeljünk minden élőlényt felülemelkedett egykedvűséggel. Annak ellenére, hogy biztosan elkövetünk majd néhány hibát, folytassuk az erre irányuló gyakorlásunkat.

-- A testi vágyak öt kategóriája – pénz, szex, hírnév, túl sok evés, túl sok alvás – különböző problémákhoz vezet:

Emellett még több szenvedést, elégedetlenséget okoznak, és a negatív szokások börtönébe zárnak be bennünket, ahonnan nagyon nehezen tudunk megszabadulni.

-- A születés és a halál szenvedés. Az élet végigélése pedig folyamatos küzdelem a vágyaink miatt:

Születésünk óta tele vagyunk ösztönös és nem ösztönös vágyakkal, amelyek  teljesen vagy részben vagy egyáltalán nem teljesülnek. Azok a vágyaink, amelyek teljesülnek, újabbakra sarkallnak bennünket. Amelyek viszont csak részben vagy egyáltalán nem, azok frusztrációt, szorongást, agressziót váltanak ki.

Ezt tudatosítanunk kell magunkban, ezáltal csökkenthetjük az újabb és újabb vágyak iránti igényünket és a bennünk keletkezett feszültséget a nem vagy csak részben teljesült vágyak esetén.

És azt se felejtsük, testünket és agyunkat ugyanazok az atomok építik fel, mint a fákét, madarakét vagy akár a földigilisztákét. Részei vagyunk az egésznek, nem pedig kívülállók. Mint ahogyan mi is szenvedünk és küzdünk a vágyaink miatt, az összes érző lénnyel ez történik, akár van ennek látható jele, akár nincs.

Ezért a bódhiszattva esküben megfogadjuk, hogy minden érző lényt igyekszünk megszabadítani.

Forrás: Mi a nyolc felismerés? (angol nyelven)