Ácsán Cshá: Céltalan vándor

Ácsán Cshá (1918-1992), thaiföldi théraváda buddhista tanító a thai erdei hagyomány talán egyik legismertebb képviselője. Számos kolostort alapított szerte a világban.
Ezt a rövid tanbeszédét Balassa Máté, a Győri Théraváda Buddhista Közösség gyakorlatvezetője fordította le:



Amikor nincs igazi otthonunk, olyanok vagyunk, mint az útra kelt céltalan vándor. Megyünk egy darabig erre, aztán arra, megállunk egy időre, majd ismét elindulunk. Amíg vissza nem térünk az igazi otthonunkba, bármit is teszünk, nyugtalanok vagyunk, mint aki a faluját hátrahagyva nagy útra indult. Csak akkor pihenhetünk és nyugodhatunk meg, ha újból hazaértünk.

Sehol a világon nem lelhetünk igazi nyugalomra. A világ természete már csak ilyen. Nézz inkább önmagadba, ott meg fogod találni a békét!

Amikor a Buddhára gondolunk, és a tanításaiban rejlő igazságra, akkor érezzük, hogy mennyi hódolatot és tiszteletet érdemel. Valahányszor úgy látjuk a dolgokat, ahogy valójában vannak, az ő tanítását látjuk, még akkor is, ha soha nem gyakoroltuk a Dhammát. Ugyanakkor hiába ismerjük a tanítást, hiába tanulmányoztuk és gyakoroltuk, ha nem látjuk a dolgok valódi természetét, olyanok vagyunk, mint a céltalan vándor.

Forrás: A Tree in a Forest (angol nyelven)

Öt tárgy az elmélkedéshez

Az öt tárgy az elmélkedéshez az az öt igazság, amin elmélkednünk kell és amit mindannyian el kell fogadnunk. A történelmi Buddha tanítása szerint, ha ezeken elmélkedünk – legyünk nők, férfiak, világiak vagy kolostoriak  –, megalapozzuk a nemes nyolcrétű ösvényt. Az ösvényen járva pedig a béklyók eloldódnak és a sóvárgás, megszállottság elmúlik.

Ezt az öt tárgyat az AN 5.57 szutta sorolja fel (magyarul a Buddha Ujján ITT lehet olvasni Csikós Henriett fordításában).

A Tiszteletreméltó Thích Nhát Hanh sokszor tanít ezekről. Az általa alapított Plum Village-ben az öt tárgy egyik változata része a kántáló szertartásnak. (Thích Nhát Hanh-ról és gyerekek kérdéseire adott válaszairól ITT olvasható egy bejegyzés)

Az öt tárgy

1. Ki vagyok téve az öregedésnek. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem az öregedést.

2. Ki vagyok téve a betegségnek. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem a betegséget.

3. Meg fogok halni. Nincs lehetőségem arra, hogy elkerüljem a halált.

4. Mindenki és minden, akit és amit szeretek, megváltozik, és el kell válnom tőlük.

5. Felelős vagyok a tetteimért, és nem szökhetek el a következményeik elől.

Első olvasatra ezek a gondolatok lehangolónak tűnnek. Thích Nhát Hanh azonban Understandig Our Mind (Parallax Press, 2006) című könyvében azt írta, hogy nem szabad elnyomnunk felismeréseinket a gyarlóságunkról és állandótlanságunkról. Ezek olyan félelmek, amelyek a tudatunk mélyén lapulnak, és ezen félelmektől való megszabaduláshoz fel kell hagynunk azzal, hogy ellenségként tekintünk rájuk. Ehhez viszont hívjuk segítségül az öt tárgyat.

Öregség, betegség és halál

A nyugati társadalmakban e három tényező figyelmen kívül hagyása elterjedt jelenség. A 21. századi kultúránkban mindenfelől zúdulnak ránk a tanácsok, ötletek, hogy hogyan maradjunk egészségesek egész életünkre, feltéve, ha képesek vagyunk megvalósítani azokat.

Ez a magyarázata sok étkezési divathóbortnak – nyerskoszt diéta, lúgosító étrend, “tisztító” kúrák, “paleo”-diéta, vércsoport szerinti étrend, stb.

Emellett virágoznak a különböző plasztikai sebészetek, szépségklinikák, amelyek – szintén egész életünkre - vonzó és fiatalos külsőt ígérnek, feltéve, ha van elég pénzünk rá.

Természetesen nagyon helyes, ha odafigyelünk magunkra, de a betegségektől semmilyen különleges étrend nem fog teljesen megvédeni. Ugyanígy, ha elég hosszan élünk, az öregedés is mindannyiunkat elér – plasztikai beavatkozás ide vagy oda. Ezt nehéz elhinni, amíg az ember fiatal és egészséges, de a fiatalság és egészség csak átmeneti állapot.

Napjainkban a haláltól való elhatárolódás a legerőteljesebb. A haldoklás jobbára kórházi elfekvő osztályokon zajlik, így ezzel a legtöbbünknek nem kell szembesülnie. Ennek ellenére minden élőlény meg fog halni – még mi magunk is.

Elveszíteni azokat, akiket és amiket szeretünk 

Ácsán Cshá

Egy tanítvány elbeszélése szerint egyszer Ácsán Cshá, théraváda buddhista tanító így szólt a körötte lévő hallgatósághoz:

“- Látjátok ezt a poharat? – kérdezte tőlünk –  Szeretem ezt a poharat. Csodálatosan néz ki, amikor víz van benne. Ha a nap megcsillan rajta, gyönyörűen visszatükrözi. Ha megkocogtatom, kellemesen megcsendül. Mégis, számomra ez a pohár már törött. Mert amikor a szél feldönti vagy a könyökömmel leborítom a polcról és leesik a földre és eltörik, azt mondom, ‘Ez természetes’. Ha elfogadom, hogy ez a pohár már törött, minden perc, amit vele töltök, értékes.”

Ez az elmélkedéshez való negyedik tárgy azt próbálja megértetni velünk, hogy ne ragaszkodjunk olyan dolgokhoz, ami nem állandó. De ez a ‘ne ragaszkodjunk’ nem jelenti azt, hogy nem szerethetünk és nem értékelhetünk embereket és dolgokat. Csak annyit jelent, hogy ne függjünk tőlük. Sőt, ha tisztában vagyunk valakinek vagy valaminek az állandótlanságával, akkor jobban tudjuk értékelni, mint ahogyan azt Ácsán Cshá világosan kifejtette az előbbi történetben.

Thích Nhát Hanh

Tetteink birtoklása

Thích Nhát Hanh ezt írta egy másik könyvében erről az utolsó tárgyról:

“A tetteim az egyetlen valódi dolgaim. Nem szökhetek el tetteim következményei elől. A tetteim az a talaj, amin állok.”

(The Heart of the Buddha’s Teaching, page 124)

Ez a karma találó megfogalmazása. El kell fogadnunk saját karmánkat, és nem másokat hibáztatni problémáink miatt. Ez elengedhetetlen lépés a szellemi érettség felé.

A szenvedés magjainak átalakítása

Thích Nhát Hanh a belátás kifejlesztését javasolja azért, hogy felismerjük a félelmeinket és tudomásul vegyük őket. “Szenvedéseinket, nem előrevivő mentális képződményeinket el kell fogadni, mielőtt átalakítjuk őket.”- írta - “Minél jobban harcolunk velük, annál erősebbek lesznek.”

Amikor elmélkedünk az öt tárgyon, ezeket az elnyomott félelmeinket hívjuk felszínre.

“Amikor a belátás fényével megvilágítjuk őket, a félelmeink csökkennek és egy napon teljesen átalakulnak”- mondja Thích Nhát Hanh.

Forrás: Öt tárgy elmélkedéshez (angol nyelven)

            Hamis Buddha-idézetek (angol nyelven)

            Thích Nhát Hanh: Understanding Our Mind: Easyread Comfort Edition (angol nyelven)

Ácsán Cshá és a thai Erdei Szangha

Ácsán Cshá* (1918-1992) thai meditációs mester egyszerű családban született, húsz évesen kapott teljes szerzetesi felavatást. Többek közt Ácsán Mán* volt a mestere. Hosszú időszakokat töltött a dzsungelben magányosan meditálva - az ilyen aszketikus gyakorlatot folytató remetéket Thaiföldön dhutanga/tudong* szerzeteseknek nevezik.

Ácsán Cshá 1954-ben alapította meg a saját kolostorát az észak-keleti Ubon tartományban* Wat Nong Pah Pong* néven. 1966-ban megérkezett az első nyugati tanítvány Ácsán Szumédhó személyében, akit sok más nyugati (főképp angol és amerikai) meditáló követett. Ennek eredményeként 1975-ben megnyílt az első "fiókkolostor", szintén Ubonban: az angol (anya)nyelvűeknek otthont adó Wat Pah Nanachat*, ahol Ácsán Szumédhó lett az apát.

1977-ben Ácsán Cshá néhány nyugati tanítványával Angliába érkezett, hogy a szigetországban is meghonosítsa a théraváda buddhizmust. 1979-ben kezdődtek el az első kolostor, a Csittavivéka* munkálatai. Erről szól az A Buddha Sussex-be jön* c. dokumentumfilm, amelynek a részletei - az Az éberség útja c. film mellett - az alábbi videóban is megtalálhatók.

Ácsán Cshá tanításai:



Kérdések Ácsán Cshának
Ácsán Cshá - honlap*
Ácsán Cshá tanításai - PDF*

Ácsán Cshá tanítványainak számtalan kolostora létezik ma a világon, az őket összefoglaló szervezet neve a Forest Sangha* (Erdei Szangha).

Magyarországon is alakulóban van egy "fiókkolostor" Dhammmadípa - A Tan Szigete néven Bajnán. A poszt egyik apropója, hogy jövő héten lesz itt az első elvonulás, amelyről bővebb információ a közösség honlapján található.


* A link angol nyelvű.