Thích Nhát Hanh és az éberség gyakorlata

Thích Nhát Hanh vietnámi buddhista szerzetes, tanító, író és békeaktivista egyik írásáról már született egy bejegyzés, A semmi az valami? címmel, amit ITT lehet olvasni.

(Thích Nhát Hanh zen buddhista szerzetes és békeaktivista. 1926-ban született Vietnámban, de az 1960-as évek végén száműzték hazájából, mert szembehelyezkedett az ott dúló háborúval. Jelenleg a dél-franciaországi Plum Village-ben lakik, ahol kolostort alapított. Békemozgalmak aktív támogatója, az erőszakmentes megoldások híve. Martin Luther King a “Béke és erőszakmentesség apostolá”-nak nevezte. Könyvei, tanításai és elvonulási központjai az egész világ számára elérhetővé tették a Tant, és mérhetetlen befolyással bír a nyugati buddhizmus fejlődésére)

Nhát Hanht (akit követői Thaj – ‘tanító’ – néven hívnak) elsődlegesen a helyes éberség iránti elkötelezettségéről ismerik. Tanításában az éberség gyakorlása egy átfogó, egymással összefüggő ösvénnyé egyesíti Buddha tanait. “Amikor a helyes éberség jelen van, akkor a négy nemes igazság és a nemes nyolcrétű ösvény másik hét tagja is jelen van.” (írja The Heart of the Buddha’s Teaching című könyvében)

Thaj a buddhista gyakorlás elemeit beleépíti az ő ‘öt éberség kialakításának gyakorlatá’-ba, amely az első öt buddhista fogadalmon alapul. Az ‘éberség kialakításának gyakorlatá’-t mély erkölcsösség jellemzi, ami miatt nem buddhisták irányelve is lehet saját testi és lelki békéjük érdekében.

1. Az élet tisztelete

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz az élet pusztulása, elkötelezett vagyok arra, hogy kifejlesztem a lények közötti belátást és könyörületességet, és megtanulom annak a módját, hogyan védelmezzem meg az emberek, állatok, növények és ásványok életét. Elhatározom, hogy nem ölök, nem engedek másokat ölni, és nem támogatatok semmiféle öléshez kapcsolódó tettet a világban sem a gondolataimban, sem az életmódomban. “ – Thích Nhát Hanh

Az első éberség gyakorlat az első fogadalmon alapul, amely az élet elvételétől való tartózkodást jelenti.

A nem-ölés iránti elköteleződés nem arról szól, hogy egy valamilyen szinten jogos keresztes háborút indítsunk, aminek az a lényege, hogy mindenkit vegánná tegyünk. Thaj azt szorgalmazza, hogy hatoljunk mélyebbre és értsük meg azt, hogy honnan jön az ölés szükségszerűsége, és segítsünk ugyanezt megértetni másokkal is.

2. Valódi boldogság

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz a kizsákmányolás, a társadalmi igazságtalanság, a lopás és az elnyomás, elkötelezett vagyok arra, hogy gyakorlom a nagylelkűséget gondolkodásban, beszédben és cselekvésben. Elhatározom, hogy nem lopok és nem birtoklok semmit, ami másoké; és megosztom az időmet, energiámat és anyagi forrásaimat azokkal, akik bajban vannak.” – Thích Nhát Hanh

A második fogadalom szó szerint azt jelenti, hogy “tartózkodom annak elvételétől, amit nem adnak”. Ezt a fogadalmat ebben az előző bejegyzésemben fejtettem ki részletesebben.

Ez a második éberség gyakorlat abban segít, hogy észrevegyük ragaszkodásunkat, mohó vágyunkat és kapzsiságunkat, amelyek abból fakadnak, hogy nem ismerjük fel a valódi természetünket. A nagylelkűség gyakorlása fontos ahhoz, hogy megnyithassuk szívünket a könyörületesség felé.

3. Valódi szeretet/szerelem

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz a helytelen szexuális viselkedés, elkötelezett vagyok arra, hogy kifejlesztem a felelősséget és megtanulom annak a módját, hogyan védelmezzem meg az egyének, párok, családok és a társadalom biztonságát és sértetlenségét. Tudván, hogy a szexuális vágy nem szerelem vagy szeretet, és hogy a szexuális tevékenység, amelyet a mohó vágyakozás motivál, mindig ártalmas számomra éppen úgy, mint mások számára, elhatározom, hogy nem bonyolódok bele szexuális kapcsolatba valódi szerelem és olyan mély, hosszabb távú elköteleződés nélkül, amelyet felvállalhatok a családom és barátaim előtt” – Thích Nhát Hanh

A harmadik fogadalmat általában úgy fordítják, hogy “tartózkodom a helytelen szexuális viselkedéstől”. A buddhista kolostoriak nagy többsége cölibátusban él, akik úgy általában is tartózkodnak a szexuális élettől. De a harmadik buddhista fogadalom arra szólítja fel a világiakat, hogy elsősorban ne ártsanak a szexuális viselkedésükben, amely ha valódi szerelemből és önzetlen együttérzésből táplálkozik, akkor valóban nem válik ártalmára egyik félnek sem. (a szex és a buddhizmus kapcsolatáról ITT írtam egy teljes bejegyzést)

4. A kedves beszéd és mély hallgatás

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz a nemtörődöm beszéd és az arra való képtelenség, hogy meghallgassunk másokat, elkötelezett vagyok arra, hogy kifejlesztem a kedves beszédet és az együtt érző hallgatást annak érdekében, hogy enyhítsem a szenvedést, és elősegítsem a kibékülést és békét magamban, és más emberek, etnikumok és vallási csoportok és népek között.”- Thích Nhát Hanh

A negyedik buddhista fogadalom a “tartózkodom a helytelen beszédtől”. Ezt sokszor lerövidítik a “ne csapj be senkit” vagy “gyakorold a szavahihetőséget” kifejezésekre.

Thaj több könyvében írt a mély vagy együtt érző hallgatásról. A mély hallgatás azzal kezdődik, hogy félreteszem a saját dolgaimat, programomat, érzéseimet, gondolataimat, szükségleteimet, és csak hallgatom, hogy a másik mit mond. A mély hallgatás szétolvasztja az én és mások közti határokat. Ezután már a másik mondandójára való válaszom együttérzésből fog eredni, így sokkal hasznosíthatóbb lesz. (a negyedik fogadalomról ITT írtam)

5. Táplálék és gyógyulás

“Tudatában annak, hogy szenvedést okoz a figyelmetlen/nemtörődöm fogyasztás, elkötelezett vagyok arra, hogy kifejlesztem a jó testi és lelki egészséget, mind magam, a családom és a társadalmam számára azáltal, hogy gyakorlom a tudatos étkezést, ivást és fogyasztást. Gyakorolni fogom annak mélyre ható tanulmányozását, hogy hogyan fogyasszam a négyféle tápanyagot, nevezetesen az ehető ételeket, érzékszervi benyomásokat, szándékot és tudatosságot.” – Thích Nhát Hanh

Az ötödik buddhista fogadalom azt javasolja, hogy tartsuk elménket tisztán és tartózkodjunk a részegítő dolgoktól. Thaj kibővíti ezt a fogadalmat a tudatos étkezés, ivás és fogyasztás gyakorlásával. Arra tanít, hogy a tudatos fogyasztás azoknak a dolgoknak a bevételét jelenti, amelyek békét, egészséget és jó érzést okoznak a testnek. A meggondolatlan fogyasztás nem csupán az egészségünket fenyegető veszély, hanem a felmenőkkel, szülőkkel, a társadalommal és a jövő generációjával szembeni egyfajta árulás is. (az ötödik fogadalomról ITT lehet olvasni egy bejegyzést)

Forrás: Thích Nhát Hanh öt éberség gyakorlata (angol nyelven)

Etika a buddhizmusban

Az etika az erkölcsi értékeknek olyan rendszere, amely viselkedésünket úgy formálja, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb életünk lehessen. Csak tisztességgel és becsülettel tudjuk kiérdemelni a köröttünk élők bizalmát és barátságát. Az etika kulcs a boldogsághoz.

Etika a buddhizmusban

A buddhizmusban az etika a megkülönböztető éberségen alapul: a józan eszünket arra használjuk, hogy különbséget tegyünk aközött, hogy mi okoz megmaradó jó érzést és mi okoz visszatérő problémákat. Nem az a lényeg, hogy vakon engedelmeskedjünk egy sor szabálynak, hanem hogy legyünk meggyőződve arról, az etikai irányelvek követése ésszerű dolog.

Ha igazán törődünk magunkkal, belátjuk, hogy józan ésszel kell döntéseket hoznunk viselkedésünkkel kapcsolatban. Mindenki boldog akar lenni és mindenki megérdemli, hogy boldog legyen, és ebbe mi magunk is beletartozunk. Az önbizalomhiány erkölcsi érzéketlenséghez vezet, míg a helyes önértékelés önbecsüléshez. Ez utóbbi által olyan mély tisztelet alakul ki bennünk önmagunk iránt, hogy sosem fogunk lealacsonyodni ahhoz, hogy etikátlan módon viselkedjünk, mert nem érezzük magunkat jól tőle.

“Mint a méh, amely összegyűjtvén a nektárt

távozik anélkül, hogy ártana a virágnak,

hogy elváltoztatná annak színét vagy illatát,

úgy éljen a bölcs ezen a Földön!”

(Dhammapada: Virágok (49) fordította: Fórizs László)

Az önbizalomhiányos, “nekem mindegy” jellegű hozzáállás (amelyben azt érezzük, hogy bennünket nem szeret senki, nem vagyunk jók semmire, tehát semmi sem számít) csak az elszigeteltség, magányosság és a depresszió érzéséhez vezet. Az etika segítségével leküzdhetjük az ilyen hozzáállást, és bizalmas, stabil barátságokat építhetünk, amely a kiegyensúlyozott és sikeres élet alapja.

Az etika és a fogadalmak józan észen alapulnak

A buddhista gyakorlás azon a józan ésszel könnyen belátható tényen alapul, hogy ha önzők, indulatosak és önteltek vagyunk másokkal szemben, akkor hiába várjuk el, hogy békés és boldog életünk legyen.

A buddhizmusban a fogadalmaknak három szintjük van. Például a tibeti hagyományban egy teljesen felszentelt szerzetes 253 fogalmat követ.

A világi buddhisták általában ezt az öt fogadalom betartását vállalják:

1. Tartózkodás az élet elvételétől

2. Tartózkodás annak elvételétől, amit nem adnak

3. Tartózkodás a helytelen nemi élettől

4. Tartózkodás a valótlan dolgok állításától

5. Tartózkodás a mámort okozó szerek fogyasztásától

(a fogadalmakról, úgy általánosságban ITT írtam bejegyzést, a helytelen nemi élethez való buddhista hozzáállásról ITT, az ötödik fogadalomról pedig ITT lehet bővebben olvasni)

Ezeket a fogadalmakat a gyakorló buddhisták önként teszik le annak érdekében, hogy a gyakorláshoz hasznos életet alakíthassak ki. Ezek a szabályok abban segítenek, hogy ne térjünk le a helyes irányról, és abban is, hogy megteremtsék a kiegyensúlyozott és sikeres élet lehetőségét.

A sikeres élet etikája

Sokan úgy vélik, hogy az a sikeres élet, amikor hatalmas anyagi háttérrel és hatalommal rendelkezünk. Azonban ha ezeket meg is szerezzük, akkor sem leszünk sosem elégedettek, mert mindig többet akarunk belőlük, ráadásul mindig aggódni fogunk, hogy esetleg elveszítjük őket. Minél többet birtokolunk, különösen akkor, ha mások kárára jutottunk vagyonunkhoz, annál több ellenséget szerzünk. Épelméjű ember könnyen beláthatja azt, hogy nem az a sikeres élet, amikor az emberek nem szeretnek bennünket vagy irigyek ránk. A sikeres élet az, amikor olyan barátaink és ismerőseink vannak, akik jól érzik magukat a társaságunkban. Ebben az esetben nem számít, hogy mennyi pénzünk vagy hatalmunk van, mert rendelkezni fogunk azzal az érzelmi támogatással, ami erőt ad ahhoz, hogy bármilyen nehézséggel szembenézzünk.

Az etikai irányelvek megmutatják, hogy melyik viselkedésminta az, ami elvezet kiegyensúlyozottsághoz és melyik az, ami problémákat okoz. Ha őszinték vagyunk másokhoz és tisztességesek velük szemben, akkor bízni fognak bennünk, hogy nem csapjuk be őket, nem erőszakoskodunk velük vagy nem használjuk ki őket. Ez a bizalom alapul szolgálhat bármilyen kapcsolatunkhoz, mert az emberek szeretni fognak velünk lenni, hiszen tudják azt, hogy nincs mitől tartaniuk. Mi pedig, cserébe, saját magunk is boldogabbnak érezzük magunkat.

Hiszen alig akad olyan ember, aki szereti, ha óvatosak velük szemben vagy tartanak tőlük. A legtöbben azt kedveljük, ha bennünket is kedvelnek.

Mi, emberek társas lények vagyunk: a túlélésünkhöz mások támogatása szükséges. Nem csupán akkor, amikor gyámoltalan újszülöttek vagyunk és esendő öregemberek az idősek otthonában, hanem egész életünkön keresztül szükségünk van mások segítségére és törődésére. Az érzelmi támogatás, amit kiegyensúlyozott, derűs emberi kapcsolatokból nyerünk, kiteljesedett életet hoz létre. A tudatosan kialakított etikus hozzáállás lehetővé teszi azt, hogy harmonikus kapcsolatot alakíthassunk ki bárkivel, akivel találkozunk.

Forrás: Mi az etika? (angol nyelven)

A fogadalmakról

A legtöbb vallás rendelkezik erkölcsi és etikai szabályokkal és/vagy parancsolatokkal. A buddhizmusnak is vannak fogadalmai, amely azonban – és ez egy nagyon fontos különbség – nem egy szabályokkal teli lista, amiket muszáj betartani.

Vannak olyan vallások, amelyekben az erkölcsi törvényekre úgy tekintenek, mint Istentől származókra, és ezen törvények áthágása Isten ellen való véteknek vagy törvényszegésnek számít. A buddhizmusban nincsen Isten, és a fogadalmak nem parancsolatok. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fogadalmakat szabadon lehet vagy nem lehet választani.

A “fogadalom” szó a páli szíla kifejezésből ered. A szíla-t gyakran erkölcsnek, erénynek fordítják. A szílának azonban több értelmezése is van, amelyek túlmutatnak az ‘erkölcs’ szón. Utalhat olyan belső erényre, mint amilyen a kedvesség és szavahihetőség, éppen úgy, mint a világban lévő erények ténykedésére. De utalhat az erkölcsös úton való cselekvés elvére is. Mindezek ellenére talán az a legjobb, ha a szílát valamiféle harmóniaként, összhangként értelmezzük.

Harmóniában lenni önmagunkkal

Bikkhu Bódhi, théraváda tanító ezt írja erről:

“A buddhista szövegek értelmezése szerint a szíla a beszédünk és cselekedeteink harmóniája. A szíla összhangba rendezi tetteinket a saját valódi érdekeinkkel, a mások jólétével és az egyetemes törvényekkel. A szílával ellentétes cselekedeteink meghasonuláshoz vezethetnek, ami bűntudatban, szorongásban és lelkifurdalásban is nyilvánulhat. De ha betartjuk a szíla elvét, akkor ez a meghasonulás eltűnik, és a belső késztetéseink és a tetteink kiegyensúlyozott egységbe kerülnek.”

A fogadalmak fajtái

A buddhizmusban többféle fogadalom-csoportról beszélhetünk, még a világiak számára is többféle lehetőség van. Ezek közül egy párat sorolok fel:

Az öt fogadalom

A legalapvetőbb – és talán legismertebb - buddhista fogadalmat páli nyelven panycsa szíla vagy “öt fogadalom” néven nevezik. A théraváda buddhizmusban minden világinak meg kell ezeket fogadniuk:

1. Tartózkodás az élet elvételétől

2. Tartózkodás annak elvételétől, amit nem adnak

3. Tartózkodás a helytelen nemi élettől

4. Tartózkodás a valótlan dolgok állításától

5. Tartózkodás a mámort okozó szerek fogyasztásától

(a “helytelen nemi élet”-hez való buddhista viszonyulásról ITT írtam bejegyzést)

A nyolc fogadalom

Azok a világi férfiak és nő, akik komolyabban veszik a hitüket, az előző öt fogadalomhoz még hozzácsatolnak hármat. Ezeket sok esetben a théraváda országokban (Thaiföld, Burma, Srí Lanka) a világiak olyankor is meg szokták fogadni, amikor egy-egy napra elvonulnak a helyi kolostorokba.

6. Tartózkodás a helytelen időben való étkezéstől (a helyes étkezés napi egyszer, dél előtt szokott lezajlani)

7. Tartózkodás az énekléstől, tánctól, zenétől, színjátékok nézésétől, arc festésétől, ékszerek viselésétől.

8. Tartózkodás a magas és puha helyen való alvóhelyeken való alvástól.

A tíz nagy fogadalom

A mahájána buddhisták általánosságban azt a tíz fogadalmat követik, ami a Brahmadzsala (Brahma hálója) szútrában található (Ez a szútra nem tévesztendő össze az azonos nevű páli szuttával. Ez utóbbi ITT olvasható a Buddha Ujján, Pressing Lajos fordításában)

A első öt pont megegyezik az öt fogadalommal (panycsa szíla), ehhez még hozzájön ez az öt kitétel:

6. Tartózkodás mások hibáinak és tévedéseinek felemlegetésétől

7. Tartózkodás saját magunk felmagasztalásától és mások hibáztatásától

8. Tartózkodás a fösvénységtől

9. Tartózkodás a haragtól

10. Tartózkodás a Három Ékkő szidalmazásától (a Három Ékkő Buddhát, a Dharmát-Tant, és a Szanghát- buddhista közösséget jelenti)

A három tiszta fogadalom

Vannak olyan mahájána buddhisták, akik felvállalják a három tiszta fogadalom megtartását is. Ezen fogadalmak a bódhiszattva ösvényen való haladással kapcsolatosak:

1. Nem tenni semmi rosszat

2. Jót cselekedni

3. Az összes lényt megmenteni

A “jó” és “rossz” szavakat eredetileg a páli kuszala és akuszala szavakból egyszerűsítették le fordítás során. E két szó pontosabb jelentése: “üdvösséghez vezető/helyes/előrevivő” és “üdvösségtől eltávolító/helytelen/hátravivő”. Értelmezésében az “előrevivő” tett közelebb hoz bennünket és másokat a megvilágosodáshoz, míg a “hátravivő/helytelen” tett eltávolít a megvilágosodástól.

“Az összes lény megmentése” – ezt az egy kitételt bódhiszattva fogadalomnak is nevezik, ez a mahájána buddhisták alapvető fogadalma, mely szerint minden érző lényt segíteni kell a megvilágosodás elérésében és a szamszárából való kiszabadulásban. (a három tiszta fogadalomról ITT írtam bejegyzést)

A tizenhat bódhiszattva fogadalom

Létezik még a tizenhat bódhiszattva fogadalom. A legtöbb esetben ez a tíz nagy fogadalmat és a három tiszta fogadalmat jelenti, plusz a három menedéket.

(a három menedék így hangzik:

Buddhához folyamodom oltalomért

A Dharmához – Tanhoz folyamodom oltalomért

A Szanghához – a buddhista közösséghez folyamodom oltalomért)

A fogadalmakkal kapcsolatos félreértésekről Alexander Berzin előadásában ITT írtam
A második fogadalomról: a lopásról ITT, a harmadik fogadalomról: a szexualitásról ITT, a negyedik fogadalomról: a hazugságról ITT, az ötödik fogadalomról: a bódító szerek fogyasztásáról ITT lehet részletesen olvasni. 

Forrás: Buddhista fogadalmak (angol nyelven)

           A szerzetesi élet szabályai (Vekerdi József: Buddha beszédei, Helikon kiadó)