Buddhák - A buddhista művészet és a szent iratok legismertebb buddhái

Rendszerint úgy említjük ‘A Buddhát’, mintha csak egyetlen egy lett volna belőle. Azonban a buddhista szent iratokban és a buddhista művészetben több buddha is megjelenik. Találkozhatunk ‘égi’ vagy transzcendentális buddhákkal és földi buddhákkal. Vannak olyan buddhák, akik tanítanak és vannak, akik nem. Léteznek több világkorszakkal ezelőtti buddhák, jelen világkorszaki buddhák, és van egy jövőben megjelenő buddha is.

Nem szabad elfelejteni, hogy a buddhák nagy többségére úgy tekinthetnek, mint valamilyen őstípusra vagy megszemélyesítésre, nem pedig szó szoros értelmében vett lényekre.

A felsorolásunk nem teljes; léteznek egyéb buddhák is a szent iratokban, néven nevezettek és névtelenek egyaránt. Emellett létezik a ‘buddha-állapot’ is, amely végképp nem kötődik konrét személyhez.

Gautama vagy páli nyelven Gótama

A történelmi Buddha és a buddhizmus megalapítója. Eredeti neve Sziddhártha Gautama vagy páli nyelven Sziddhattha Gótama. Egyik megnevezése a Sákjamuni, aminek jelentése: ‘Sákják bölcse’, mivel Sziddhártha Gautama a Sákja törzsbe tartozott. Őt a jelenlegi kappa (világkorszak) negyedik buddhájának tartják.

A théraváda irányzat szent iratában, a Páli Kánonban, a Tipitakában (ezen belül a Szutta Pitakában, a Khuddaka Nikája egyik részében) található a Buddhavamsa, azaz ‘Buddhák nagy krónikája’. Ebben felsorolják a történelmi Buddhát, azaz a Gautama Sziddhártát megelőző 27 Buddhát.  Ebből 24 az előző kappákban (világkorszakokban) élt, a további három már a jelenlegi kappában (világkorszakban). Ez utóbbi három közül a legelső Kakuszandha, őt követi Konagamana, majd Kasszapa, és ahogy fentebb említettem, a negyedik Gautama Sziddhártha.

Maitréja



Tunhuangi Maitréja-szobor

Ő majd a történelmi Buddhát (Gautama Sziddhárthát) követi a jövőben, de még ebben a kappában (világkorszakban). Így Maitréja lesz az ötödik és egyben utolsó buddhája ennek a világkorszaknak. Róla ITT írtunk bővebben.

Pu-taj (Budai) vagy Japánban Hotei

A népszerű és közismert ‘nevető Buddha’ a 10. századi kínai folklórból származik. Maitréja Buddha egyik reinkarnációjának tekintik. Az őt ábrázoló kövér és kopasz szobrocskák szerencsét és jókedvet hoznak.

A meditációs buddhák (dhjáni buddhák)
-- Amitábha vagy Amitájusz – piros színűnek ábrázolják, a Tiszta Föld irányzat középpontjában az ő tisztelete áll
-- Akszóbhja – kék színű, a keleti paradicsom, Abhirati fölött uralkodik
-- Amóghasziddhi – zöld színű, északon uralkodik
-- Ratnaszambhava – sárga színű és kezében a kívánság-megvalósító ékszert, a csintámanit tartja
-- Vairócsana – fehér, ős-Buddhának is nevezik, az üresség bölcsességét képviseli

Az öt meditációs buddháról ITT írtunk részletesen, a buddha-családok jellemvonásairól pedig ITT.

Női Buddhák

Tárá – az egyetemes könyörületesség istennője, legismertebb formája a Zöld és Fehér Tárá  - Táráról, úgy általánosságban ITT írtunk részletesen, a Zöld és Fehér formájáról ITT



Vadzsrajóginí, a tibeti buddhizmus női istensége – róla ITT írtunk részletesen.

Jese Cögyal -  Padmaszambhava ('Guru Rinpocse') második felesége, a nyingmapa és karma kagyü iskolák női Buddhának tekinti -ITT írtunk róla

Jese Cögyal

 







Nairatmya

Nairatmya vagy Dagmema – nevének jelentése: ‘Az üresség Hölgye’ vagy ‘Ő, aki megvalósította az önzetlenséget’, a tibeti buddhizmus női Buddhája. Teste kék, a végtelen űr színe, amely visszatükrözi éberségének határtalan kiterjedését.

Forrás: Buddhák felsorolása (angol nyelven) 

            Buddhavamsa (angol nyelven)

            Buddhák listája (angol nyelven) 

            Nairatmya (angol nyelven)

A buddha-családok jellemvonásai és a buddha-természet tényezői

A buddha-családok a buddha-természet különböző tényezőit képviselik. Ezeket buddha-család jellemvonásoknak nevezzük. Minden ember mentális/szellemi folyamatának veleszületett tényezői, ami mindannyiunk számára lehetővé teszi a buddhává válást.

-- A buddhává válás alapszintjén ezek a mentális folyamatok tisztítatlanok, ami azt jelenti, hogy a (gondolat)folyam keveredik a tudatra nem ébredéssel (tudatlansággal) és zavaró érzelmekkel, magatartással. Még pontosabban meghatározva, ezek a mentális folyamatok keverednek az érzelmi és megismerési/érzékelési homályossággal.

-- Az ösvény szintjén ezek a mentális folyamatok részben tisztítottak, részben tisztítatlanok. Ez megfelel a "kimagaslóan tisztán látó gyakorló" vagy "kimagaslóan tisztán látó lény" szintjének, amikor néhány homályosság már végérvényesen megszűnt.

-- Az eredmény szintjén a mentális folyamatok teljesen megtisztítottak, így akadálytalanul működnek egy buddha megvilágosodott látásmódjának megfelelően.

A tantra negyedik osztályában, az Anuttara Jóga tantrában az öt buddha-család a következő:

1. A Tathágata család (jelképe egy kerék) a fő Buddha-alakkal, Vairócsanával
2. Az ékszer család, a fő Buddha-alakkal, Ratnaszambhávával
3. A lótusz család, a fő Buddha-alakokkal, Amitábhával és Avalókitésvarával.
4 .A karma-család (jelképe egy kard) a fő Buddha-alakokkal, Amóghasziddhivel és Tárával.
5. A vadzsra-család, a fő Buddha-alakkal, Aksobhjával

Általánosabban véve:

1. Vairócsana képviseli a testet
2. Ratnaszambhava a jó minőségeket
3. Amitábha a beszédet
4. Amóghasziddhi a tetteket
5. Aksobhja az elmét

A Guhjaszamádzsa Tantra* szerint, a Guhjaszamádzsa mandalában ezekkel a színekkel és irányokkal jelölik a meditációs buddhákat, amik ezenkívül még képviselik tapasztalásunk öt halmazának egyikét:

1. Vairócsana (fehér, kelet) képviseli a jelenségek fizikai formájának halmazát (test)
2. Ratnaszambhava (sárga, dél) képviseli az érzékelés/érzés halmazát
3. Amitábha (piros, nyugat) képviseli a megkülönböztetés/észlelés halmazát
4. Amóghasziddhi (zöld, észak) képviseli a késztetések halmazát
5. Aksobhja (kék, középső rész) képviseli a tudatosság halmazát.

A jelenségek fizikai formáját (test) illetően az öt buddha-család az öt elemmel áll kapcsolatban:

1. Vairócsana család képviseli a földet
2. Ratnaszambhava család a vizet
3. Amitábha család tüzet
4. Amóghasziddhi család a szelet
5. Aksobhja család az űrt

A tudatosság (elme) halmazát illetően:

1. A Vairócsana család képviseli a szem-tudatosságot
2. A Ratnaszambhava család a fül-tudatosságot
3. Az Amitábha család az orr-tudatosságot
4. Amóghasziddhi család a nyelv-tudatosságot
5. Aksobhja család a test- tudatosságot

Az öt buddha-család jellemvonása az ötféle nagyfokú éberség szempontjából:

A jó minőségeket illetően létezik egy másik megközelítése a tudatosság halmazának (a Gelug hagyomány szerint: más befolyásoló változók halmazának) - utalván az öt nagyfokú éberség öt típusára (ye-shes*, öt buddha-bölcsesség):

1. Vairócsana képviseli a valóság területének  nagyfokú éberségét. (szanszkrit nyelven: dharmadátu - a Gelug hagyomány szerint: tükörszerű nagyfokú éberség)
2. Ratnaszambhava az egyenlőség/egyformaság nagyfokú éberségét
3. Amitábha az egyedi jelleg/különbözőség  nagyfokú éberségét
4. Amóghasziddhi a beteljesített nagyfokú éberséget
5. Aksobhja a tükörszerű nagyfokú éberséget (Gelug hagyomány szerint: a valóság területének nagyfokú éberségét)

Ez a tizenkilenc gyakorlat létezik arra, hogy elköteleződést (dam-tshig, szanszkrit nyelven, magyaros átírásban: szamaja) alakítsunk ki az öt buddha-család jellemvonásaival, leginkább a nagyfokú éberség öt fajtájával:

1. Hat gyakorlat a valóságra való éberségre (Vairócsana) (A gelug hagyományban tükörszerű éberségre)
-- Biztonságos irány (menedék) a három Kincsben: Buddhában, Dharmában és Szanghában. (A nyingma hagyomány a bódhicsitta szintek felé való elköteleződés és e szintekre való törekvés kifejlesztésével helyettesíti ezt)
-- Az etikai önfegyelem három fajtája: tartózkodás a romboló magatartástól, elköteleződés építő cselekedet felé, mint pl. meditáció, és az érző lények segítése.

2. Négy gyakorlat az egyenlőségre éberség (Ratnaszambhava) felé elköteleződésre:
-- A négy fajta nagylelkűség: belső anyagi tárgyak (a testünk) átadása, külső anyagi tárgyak átadása, Dharma átadása, a félelemtől való megszabadulás átadása (A gelug hagyomány az első kettőt egybeköti és még hozzáteszi a szeretet adását, és azt a kívánságot, hogy mindenki legyen boldog és legyen meg az oka a boldogságra)

3. Három gyakorlat az egyediségre éberség (Amitábha) felé elköteleződésre :
-- A szútra-jána tanításainak (srávaka, pratjékabuddha és bódhiszattva) fenntartása, a külső tantra-osztályok (krija és csarja) fenntartása, és  a belső (titkos) tantra-osztályok (jóga és anuttarajajóga) fenntartása (A nyingma hagyományban jóga, mahájóga, anujóga és atijóga vagy dzogcsen)

4. Két gyakorlat a beteljesített éberség (Amóghasziddhi) felé elköteleződésre:
-- Felajánlások megtétele (A nyingma két teljes szamaja-gyakorlatra osztja: felajánlást tenni általánosságban és tormákat** felajánlani)
-- Fogadalmunk megőrzése (Nyingma változat: olyan tevékenységekben való elköteleződés, mint szenvedést csillapítani és másokat jó minőségek kifejlesztésére buzdítani )

5. Négy gyakorlat a tükör-szerű éberség (Aksobhja) (A gelug hagyományban a valóságra éberség) felé elköteleződésre:

-- Vadzsra (kézben) tartása és a képzetek tiszta képzetekként feltűnése és a vadzsra által képviselt nagyon boldog éberség, ez a módszer
-- Csengő (kézben) tartása és a csengő által szimbolizált  üresség ébersége, ez a bölcsesség
-- A mudra (szó szerint: pecsét, meditációs kéztartás) vagy önmagunk vizualizálása egyesülő buddha-párként, képviseli nem-kettősség módszerének elválaszthatatlan egységét és a bölcsességet
-- Megfelelő módon kötelezzük el magunkat egy egészséges kapcsolatra a tantrikus mesterünkkel

Amikor ez az öt fajta nagyfokú éberség megtisztítatlan, azaz keveredett a valóságra nem éberséggel tekintéssel, akkor a következőek történnek:

1. A valóságra éberség (Vairócsana) (Gelugban tükörszerű éberség) naivitássá válik.

2. Az egyenlőségre éberség (Ratnaszambhava ) gőggé és fösvénységgé válik.

3. Az egyediségre éberség (Amitábha) sóvárgó vágyódássá és kötődéssé válik.

4. A beteljesített éberség (Amóghasziddhi ) féltékenységgé válik.

5. Tükör-szerű éberség (Aksobhja (Gelugban valóság éberség) haraggá válik

* A link angol nyelvű
** Torma (gtor-ma): árpalisztből és vajból készített figura, amit áldozatként ajánlanak fel a tantra-szertartások során

Forrás: Buddha-családok jellemvonásai (angol nyelven)

Az öt meditációs buddha

Az öt meditációs buddha (szanszkritul dhjáni-buddha) a mahájána buddhizmus 'szentjei'. A megvilágosodott tudatosság különböző megnyilvánulásait/aspektusait képviselik, hogy segítsék a szellemi átalakulást.

Amitábha Buddha az öt meditációs buddha egyike, talán a legismertebb közülük. A Tiszta Föld (Hua-jen) buddhizmus középpontjában az Amitábha iránti áhítat áll. (Ázsiában a Tiszta Föld iskola a mahájána buddhizmus egyik legnagyobb irányzata.) A történet szerint Amitábha régen király volt, aki lemondva trónjáról, szerzetesnek állt. Dharmakára bódhiszattvának hívták, és mint szerzetes, szorgalmasan gyakorolt öt világkorszakon át és eljutott a megvilágosodásig és buddhává vált. Amitábha Buddha a nyugati paradicsom, Szukhávatí fölött uralkodik, amit Tiszta Földnek is neveznek. Akik a Tiszta Földön születnek újra, élvezettel hallgatják Amitábha tanításait a Tanról, egészen addig, amíg készen nem állnak belépni a Nirvánába.
Amitábha szimbolizálja a könyörületességet és bölcsességet. Az öt léthalmaz (szkandha vagy khandha) közül a harmadikat, az észlelést képviseli. Gyakran jelenítik meg Avalókitésvara társaságában. Az Amitábhán való tantrikus meditáció a vágy ellenszere. Szimbóluma a lótusz, ami jóindulatot és tisztaságot jelent.

Aksobhja egy szerzetes volt, aki megfogadta, hogy sosem fog haragot vagy ellenszenvet érezni más élőlény iránt. E fogadalom betartásában megingathatatlan volt és hosszú iparkodás után buddhává vált.
Aksobhja egy égi buddha, aki a keleti paradicsom, Abhiratí fölött uralkodik. (Érdemes megjegyezni, hogy a paradicsom az elme állapotaként értendő inkább, nem pedig fizikai helyként.) Akik Aksobhja fogadalmát betartják, Abhiratíban születnek újra és nem esnek már vissza a tudatosság alacsonyabb szintjeire.
Aksobhját a buddhista ikonográfiában általában kék, néha arany színűnek ábrázolják, leggyakrabban jobb kezével a földet érintve. Ez a föld-érintő mudra, amit a történelmi Buddha használt, amikor a földet tanújául kérte a megvilágosodásához. Bal kezében egy vadzsrát tart, az üresség szimbólumát. Aksobhja az öt léthalmazban az ötödikhez, a tudatossághoz kapcsolható. A buddhista tantrában a meditációban való felidézése segít a haragon és gyűlöleten való felülkerekedésben.

Amóghasziddhi Buddha a Tibeti Halottaskönyvben jelenik meg, minden tett megvalósítását képviseli. Keresztezett vadzsrát tart, amit dupla dorzsénak is neveznek*, a megvalósítást és beteljesítést jelképezve minden irányban. Zöld fényt sugároz, ami a megvalósuló bölcsesség fénye.
Amóghasziddhi északon uralkodik és a negyedik léthalmazzal, a késztetésekkel áll kapcsolatban. Az Amóghasziddhin való meditáció legyőzi az irigységet és féltékenységet. Az őt megjelenítő képben a keze a rettenthetetlenség mudráját formálja.

Ratnaszambhava Buddha a gazdagságot képviseli. Sárga színe szimbolizálja a földet és termékenységet. Egy kívánság-megvalósító ékszert (csintámani) tart. Délen uralkodik és a második léthalmazzal, az érzékeléssel áll kapcsolatban. A Ratnaszambhaván való meditáció legyőzi a büszkeséget. A kezét kívánság-teljesítő mudrában tartja.


Vairócsana Buddhát néha ős-Buddhának (ádi-buddha) vagy legfelsőbb Buddhának nevezik. Az üresség bölcsességét képviseli. Úgy vélik, hogy ő a megszemélyesítője a dharmakájának, azaz ő minden, megtestesületlen, mentes minden jellemvonástól és megkülönböztetéstől. Amikor a meditációs buddhákat együtt ábrázolják egy mandalában, Vairócsana van középen.
Vairócsana fehér, minden színt képvisel, és szimbóluma a Dharma-kerék. Kezével a Tan kerekének forgatását mutatja. Az első léthalmazzal, a formával áll kapcsolatban. A Vairócsanán való meditáció legyőzi a tudatlanságot.

* A rituális eszköz szanszkrit neve a vadzsra, tibeti neve a dordzse. Jelentése: villám, gyémánt, jogar.

Forrás: Az öt meditációs buddha (angol nyelven)
A képek forrása: Buddhist Paintings (thangkas) - The Five Buddhas (Jinas)