Tárá, a könyörületesség istennője

Tárá, a könyörületesség istennője, akinek szanszkrit eredetű neve "csillag"-ot jelent, különösen népszerű Tibetben, Nepálban és Mongoliában.

Tárát a tibetiek az egyik legfontosabb istenségüknek tekintik, ott Drölma (Sgrol-ma) a neve - jelentése "ő, aki megment". A mantrája (om taré tuttaré turé szváhá) Avalókitésvara mantrája (om mani padme hum) után a legtöbbet mondogatott mantra.

Amellett, hogy az egyetemes könyörületesség istennője, Tárá az erényes és megvilágosodott tetteket is képviseli. Azt tartják róla, hogy az élőlények iránti könyörületessége erősebb, mint egy anya szeretete gyermeke iránt. Azt is mondják még, hogy hozzá fohászkodva hosszú élettartamot biztosít, földi utazások során védelmet ad, és a megvilágosodás felé tartó szellemi utazáson elkíséri követőit.

A théraváda buddhizmus követői nem fogadják el őt istenségként, így csak elvétve jelenítik meg Srí Lankán vagy Dél-Kelet- Ázsiában. (kivéve talán Jáva szigetét, ahol i.u. 779-ben templomot szenteltek neki). 

Kínában Tárá gyakorlatilag ismeretlen volt, így nem terjedt el. Japánban viszont bódhiszattva lett belőle, Tarani Boszacu (Tarani Bosatsu) néven. A japán Tárá a tibeti fehér és zöld Tárá mindkét formáját egyesíti, de szinte csak mandalákon és imazászlókon ábrázolják. Színe halványzöld, egy gránátalmát (a jómód jelképe) és egy lótuszt tart.

Tárá eredete

Mielőtt a buddhizmusban meghonosodott volna, Tárát a hinduizmusban Párvatí istennő megtestesüléseként tisztelték. (Párvatí az egyik hindu főisten, Siva társa. Nevének jelentése: "a Hegy leánya")

Mivel a nőiség a buddhizmusban egészen az i.u. 4. századig nem jutott külön szerephez, emiatt Tárá is talán csak i.u. 6. század körül jelent meg a buddhizmusban.

A buddhista hagyományok Tárá születésének többféle változatát említik. Az egyik szerint Avalókitésvara bódhiszattva könyörületességének könnyeiből született. Ugyanis, amikor Avalókitésvara végignézett a megszámlálhatatlan szenvedő lények sokaságán, könnyeket kezdett el hullatni, és könnyei egy tavat formáltak. Ebből egy lótusz emelkedett ki, és amikor kinyílt, Tárá istennő mutatkozott meg kelyhében.

Egy hasonló hagyomány szerint a Fehér Tárá Avalókitésvara bal szemének könnyeiből született, míg a Zöld Tárá a jobb szemének könnyeiből. Egy harmadik legenda szerint Avalókitésvara egyik szeméből eredő kék fénynyalábból született meg Tárá.

Emellett Tárá Avalókitésvara kísérőjeként is megjelenik.

A Tárá Tantra szerint, nagyon régen egy király lányaként született meg Tárá. Mivel erős szellemi beállítottságú és könyörületes hercegnő volt, rendszeresen adott adományokat a szerzeteseknek és apácáknak. Így jelentős mennyiségű érdemet felhalmozott fel, és a szerzetesek mondták neki, hogy könyörögni fognak azért, hogy Tárá férfiként szülessen újra és férfiként terjeszthesse a buddhista tanításokat. Ő azt válaszolta erre, hogy nincsen férfi és nincs nő, mivel semmi sem létezik a valóságban, és hogy ő inkább női formában szeretne maradni, és addig szolgálni más lényeket, amíg mindenki el nem éri a megvilágosodást. Ezzel utalt a szerzetesek előítéletére, amely eleve azt feltételezi, hogy csak férfiak lehetnek tanítók a buddhizmusban.

A Zöld Tárá, félig nyílt lótuszban ülve, képviseli az éjszakát, és a Fehér Tárá, teljes virágjában pompázó lótuszban ülve, szimbolizálja a nappalt. Zöld Tárá az erényes cselekedeteket testesíti meg, míg a Fehér Tárá a nyugalmas derűt és kegyelmet képviseli. A Zöld Tárá és a Fehér Tárá együttesen szimbolizálja az istennő végtelen együttérzését, aki éjjel és nappal azon dolgozik, hogy a szenvedéseken enyhítsen.

 

A hetedik században Tibetben úgy hitték, hogy Tárá minden szent nőben megtestesül. Mivel az első tibeti királynak, Szongcen Gampónak két buddhista felesége volt, a kínai származású feleségéről azt mondták, hogy ő a Fehér Tárá reinkarnációja, míg a nepáli feleségről azt, hogy ő a Zöld Tárá reinkarnációja. Így az is elképzelhető, hogy e szent nők iránti tisztelet - akik közül mindkettőt Tárá reinkarnációinak tartották - vezetett ahhoz, hogy az istennőnek lett zöld és fehér megjelenési formája.

Más Tárák

Tárát nem csupán zöld és fehér színben és formában ábrázolják, hanem másféle színekben és formákban is. Tibeti imazászlókon gyakran lehet 21 különböző Tárát látni, fehér, vörös és sárga színekben, amelyek körülveszik a központi Zöld Tárát. Bősz, kék formájában, Ugra-Tárá vagy Ekadzsatá néven, elpusztítja az ellenséget; piros színben ő a szerelem istennője, Kurukullá, míg kígyómarás elleni védelmezőként Jangulí néven ismerik. A sárga Bhrikutí egy mérges vagy indulatos formája Tárának.

Forrás: Buddhista istenségek (angol nyelven)

           A könyörületesség bódhiszattvái (angol nyelven)

           Zöld Tárá jóga (angol nyelven)