A modern buddhizmus kezdete - Prezi

A tegnapi Buddhizmus Kutatóműhelyes előadásom:

Tibeti Halottaskönyv - A bardó útmutatás nagykönyve

A poszt egyik apropója, hogy többen is ajánlották ezt a filmet, a másik pedig, hogy megjelent Donald S. Lopez, Jr. új könyve (és egy ehhez kapcsolódó cikk) arról, miért örvend akkora népszerűségnek a Tibeti Halottaskönyv Nyugaton. Szerinte ennek oka első sorban az, hogy mindenkit foglalkoztat a halál, másodsorban a Tibetről bennünk élő romantikus kép, harmadsorban pedig, hogy az amerikai teozófus Walter Evans-Wentz által megalkotott "halottaskönyv" (amelynek 1960 után megjelent kiadásai C.G. Jung pszichológiai elemzését is tartalmazzák) sokkal inkább a transzcendentalista világképet tükrözi, mint a tibeti buddhizmusét.

A film (japán-francia-kanadai film, 90 perc, 1994, narrátor: Leonard Cohen):



Kara György: Tibeti Halottaskönyv (részlet)
Az Agócs Tamás-féle Tibeti Halottaskönyv Előszava (PDF)
Villáminterjú Agócs Tamással és Kelényi Bélával
Agócs Tamás beszél a Tibeti Halottaskönyvről a Tilos Rádió tematikus napján (mp3)
Tarr Bence László: Tibeti halálmeditációk

Sir Edwin Arnold: The Light of Asia (Ázsia világossága)

Sir Edwin Arnold* (1832-1904) angol költő, nyelvész és újságíró az, akinek a buddhizmus nyugati elterjedését leginkább köszönhetjük. Az 1879-ben megjelent The Light of Asia c. költeménye hatalmas siker lett Európában és az Egyesült Államokban, hatására megélénkült az érdeklődés India vallásai iránt. Bár tudtommal magyarra nem fordították le a verses eposzt, amely a Lalitavisztara* alapján meséli el a Buddha élettörténetét, a mű Magyarországon is jól ismert volt (példányai ma is feltűnnek aukciókon), címe pedig fogalommá vált, különösen az után, hogy Schmidt József 1920-as buddhista tanulmánykötetének is Ázsia világossága** lett a címe. Az eredeti költeményről így ír a Vasárnapi Ujság 1893. szept. 10-i száma:

"Arnold Edvin angol költő például egy nagy, 18 énekes epikus költeményben (Ázsia világossága, 1879) dolgozta fel ezt a tárgyat, s művének oly nagy hatása volt (egy év alatt 26 kiadást ért), hogy az amerikai theologusok veszélyesnek tartották egyházukra nézve a buddhaista hőskölteményt, sőt egy amerikai pap egy egész kötetnyi mérges kritikát írt Arnold ellen. Pedig a felindult papnak csak abban az egyben volt igaza, hogy még idáig senki sem adta elő oly szépen Buddha tanait, mint Arnold Edvin; különben
pedig az anathemát Arnold meg nem érdemelte, mert ő buzgó híve az anglikán egyháznak."

Az egyező című Schmidt-könyvön kívül más magyar vonatkozása is van a műnek: az 1932-es (majd 1934-es) philadelphiai kiadás a magyar származású Willy Pogány* illusztrációival jelent meg. A könyv 12 képe megtekinthető ezen az oldalon*, az oldal alján. Ízelítőnek az élet körforgását bemutató grafika a hozzá tartozó versrészlettel:

Only, while turns this wheel invisible
No pause, no peace, no staying-place can be
Who mounts may fall, who falls will mount the spokes
Go round unceasingly!

A teljes költemény (a szerző előszavával) elolvasható itt*, a Theosophical University Press Online* oldalán.


* A link angol nyelvű/Link in English
** Az "Ázsia világossága" egyértelmű utalás Jézusra ("a világ világossága") és így a kereszténységre. Sir Edwin Arnold célja az volt, hogy a nyugati olvasóknak bemutassa a két vallás és a két vallásalapító élete közötti párhuzamokat. Ez a megközelítés jól beleillik a teozófia hitrendszerébe, melyet a Maha Bodhi Society* egyik alapítójaként Sir Edwin Arnold is vallott.