Sasaki Roshi & Leonard Cohen

Él Kaliforniában egy 103 éves Zen-mester, akit Szaszaki Rósinak (Sasaki Roshi) hívnak. A japán rinzai vonal tanítója, amely Lin-csi-től eredezteti magát, és amelyben a legfőbb tanítási módszert a kóanok adják. Szaszaki Rósi 1907-ben született, 14 évesen lett szerzetes, 40 éves korában avatták tanítóvá (rósi). Miután 12 évig egy elhagyatott, hegyi kolostor apátja volt Japánban, 1962-ben Los Angeles-be érkezett, és azóta is az Egyesült Államokban él. 1968-ban megalapította a Rinzai-Ji templomot LA-ben, amelyet azóta több Zen-központ követett az egész világon. Egy ilyen központ, a Mount Baldy Zen Center lakója lett Leonard Cohen 1994-ben, amiről ebben a videóban beszél (angolul). 5 évig élt itt, 1996-ban szerzetessé avatta Szaszaki Rósi, dharma-neve Dzsikan (Jikan), "a hallgatag" lett. Armelle Brusq 1996-ban filmet forgatott Leonard Cohen Mt. Baldy-i életéről. Ennek a filmnek a részlete ez a videó, amelyen Cohen a Roshi at 89 c. versét olvassa fel. A vers magyarul zegernye fordításában:

Leonard Cohen: Rósi 89 évesen

Rósi már nagyon fáradt
az ágyán csak hever
az élővel élt eddig
s a halottal megy el
De kellene még egy ital
(nem tűnnek a csodák?)
a háborúval harcol
s a békével vív csatát
A trónteremben trónol
hatalmas Eredeti Arc
a Semmivel s a semmi helyén
valamivel áll a harc
Bendője nagyon boldog
az aszaltszilva hat
soha senki nem jut a Mennybe
és a Pokolban sem marad.

További infók Szaszaki Rósiról: Sesshin with Sasaki Roshi
Leonard Cohen, Sasaki Roshi, & "Love Itself" by Shinzen Young (video)

(Többek közt) Leonard Cohen haikui Terebess Gábor fordításában: Modern nyugati haiku (PDF)

ÁPDÉT:

Sir Edwin Arnold: The Light of Asia (Ázsia világossága)

Sir Edwin Arnold* (1832-1904) angol költő, nyelvész és újságíró az, akinek a buddhizmus nyugati elterjedését leginkább köszönhetjük. Az 1879-ben megjelent The Light of Asia c. költeménye hatalmas siker lett Európában és az Egyesült Államokban, hatására megélénkült az érdeklődés India vallásai iránt. Bár tudtommal magyarra nem fordították le a verses eposzt, amely a Lalitavisztara* alapján meséli el a Buddha élettörténetét, a mű Magyarországon is jól ismert volt (példányai ma is feltűnnek aukciókon), címe pedig fogalommá vált, különösen az után, hogy Schmidt József 1920-as buddhista tanulmánykötetének is Ázsia világossága** lett a címe. Az eredeti költeményről így ír a Vasárnapi Ujság 1893. szept. 10-i száma:

"Arnold Edvin angol költő például egy nagy, 18 énekes epikus költeményben (Ázsia világossága, 1879) dolgozta fel ezt a tárgyat, s művének oly nagy hatása volt (egy év alatt 26 kiadást ért), hogy az amerikai theologusok veszélyesnek tartották egyházukra nézve a buddhaista hőskölteményt, sőt egy amerikai pap egy egész kötetnyi mérges kritikát írt Arnold ellen. Pedig a felindult papnak csak abban az egyben volt igaza, hogy még idáig senki sem adta elő oly szépen Buddha tanait, mint Arnold Edvin; különben
pedig az anathemát Arnold meg nem érdemelte, mert ő buzgó híve az anglikán egyháznak."

Az egyező című Schmidt-könyvön kívül más magyar vonatkozása is van a műnek: az 1932-es (majd 1934-es) philadelphiai kiadás a magyar származású Willy Pogány* illusztrációival jelent meg. A könyv 12 képe megtekinthető ezen az oldalon*, az oldal alján. Ízelítőnek az élet körforgását bemutató grafika a hozzá tartozó versrészlettel:

Only, while turns this wheel invisible
No pause, no peace, no staying-place can be
Who mounts may fall, who falls will mount the spokes
Go round unceasingly!

A teljes költemény (a szerző előszavával) elolvasható itt*, a Theosophical University Press Online* oldalán.


* A link angol nyelvű/Link in English
** Az "Ázsia világossága" egyértelmű utalás Jézusra ("a világ világossága") és így a kereszténységre. Sir Edwin Arnold célja az volt, hogy a nyugati olvasóknak bemutassa a két vallás és a két vallásalapító élete közötti párhuzamokat. Ez a megközelítés jól beleillik a teozófia hitrendszerébe, melyet a Maha Bodhi Society* egyik alapítójaként Sir Edwin Arnold is vallott.