Elsősorban a mahájána buddhizmusban szokták a történelmi Buddhát Sákjamuní
Buddha néven is nevezni (a ‘sákjamuní’ szanszkrit szó, jelentése:
‘sákják/szakják bölcse’).
Tehát majdnem mindig, amikor a Sákjamuní nevet megemlítik, akkor a
kb. 36 éves korában megvilágosodott Sziddhattha Gótama (vagy szanszkrit
változatban: Sziddhártha Gautama) néven született történelmi alakra gondolnak.
Ezt a megvilágosodott történelmi alakot Gautama Buddhának is szokták
hívni.
Sákjamunít transzcendens, még mindig létező alakként is emlegetik, nem
pedig kizárólag olyan módon, mint egy régen élt és meghalt hús-vér embert. Így
ez az egész nagyon zavaró lehet annak, aki még most ismerkedik a buddhizmussal.
Akkor végül is ki ez a Sákjamuní Buddha?
A történelmi Buddha
Szanszkrit változatban Sziddhártha Gautama vagy páli nyelven Sziddhattha
Gótama i.e. 5. - 6. században született a mai Nepál területén. A történészek úgy
vélik, hogy tényleg létezett egy ilyen illető, azonban életének nagy részét
legendák és mítoszok rejtik.
Egészen röviden:
A legendák szerint Sziddhártha Gautama egy király fia volt, aki fiatal
korában gondtalan és elkényeztetett életet élt. 29 éves korában úgy döntött,
hogy hercegi jogait feladva remeteségbe, otthontalanságba vonul, hogy rátaláljon
belső nyugalmára. (az ókori Indiában, a történelmi Buddha idején meglévő
társadalmi és vallási környezetről ITT írtam bejegyzést, többek között a
remeteségbe vonulás szokásáról is)
Sziddhártha Gautama remeteségének hét éve alatt több, számára nem kielégítő
szellemi utat próbált ki, míg végül 36 éves korában mély meditációban elérte a
megvilágosodást. Innentől hívják Buddhának. E név jelentése: ‘aki felébredt’.
Életében ezt a nevet sem ő nem használta saját magára, sem más, csak a későbbi
korokban hívták így. Megvilágosodása után életének hátralévő részét tanítással
töltötte és 80 éves kora körül halt meg.
A Sákjákról/Szakjákról
Ahogy fentebb írtam, a Sákjamuní név szanszkrit szó, jelentése
‘Sákják/Szakják bölcse’. Sziddhártha Gautama apja a Sákja/Szakja nevű kis törzs
főnöke vagy egyik vezetője volt. Kb. i.e. 700-ban e törzs Észak-Indiában élt,
birodalmának fővárosa a mai Nepál déli részén lévő Kapilavatthu volt.
Félig-meddig függő helyzetben állt a vele szomszédos Kószalától.
Úgy vélik, hogy a Sákják/Szakják a védikus időkben élt ókori bölcs, Gautama
Maharisitől erednek, ezért leszármazottai a Gautama (páli nyelven Gótama)
nemzetségnevet használták. (a páli kánonban, a Tipitakában található
tanbeszédek tanúsága szerint Buddha önmagáról rendszerint ‘Gótama remete’-ként
beszélt)
A buddhista szövegeken kívül más források is megemlítik a
Sákjákat/Szakjákat, tehát úgy tűnik, nem csupán egy kitalált törzsről van
szó.
Ha valóban Sziddhártha volt a Sákja/Szakja törzs vezetőjének utóda – ahogy
a legendák mondják –, akkor sem lehet tudni, hogy remeteségbe vonulása és
megvilágosodása mennyiben befolyásolta a Sákja/Szakja törzs pusztulását. Mert
nem csupán ő maga adta fel vezetői és harcosi mivoltát, hanem a még remeteségbe
távozása előtt született fia, Ráhula is, aki már gyerekként apja tanítványa
lett, majd felnőve csatlakozott apja szerzetesi közösségéhez. Mint ahogyan több
Sákja/Szakja törzsbéli nemesifjú, Sziddhártha rokonai, unokatestvérei is ezt
tették. Emiatt nem lehet tudni, hogy a szerzetessé lett egykori harcosok
megmenthették-e volna saját törzsüket, ha nem vonulnak remeteségbe?
Ugyanis, ahogy a korai iratokból megtudhatjuk – és már fentebb említettem
-, a Sákja/Szakja törzs félig-meddig függésben állt a szomszédos Kószala
nagyfejedelemségtől. Kószala fejedelme, minden bizonnyal növelni akarván
befolyását a Sákják/Szakják fölött, feleségül kért egy Sákja/Szakja törzsbéli
nemes hajadont. A Sákják/Szakják nem mertek ellenkezni, ugyanakkor azt sem
akarták, hogy lányaik közül bármelyiket is egy törzsön kívüli vegyen feleségül
(a források szerint a Sákja/Szakja törzs endogámiában élt, gyakori volt náluk a
testvérek-unokatestvérek egymás közötti házassága. a ford.
megjegyzése).
Így végül egy rabszolganőtől született lányt adtak feleségül Kószala
fejedelméhez, nem pedig nemes hölgyet. A csalásra sokáig nem is derült fény. A
kószalai fejedelemnek és a rabszolganőnek fia született, Vidudabha, aki – miután
tizenhat éves korában megtudta az igazat az édesanyjáról – bosszút esküdött a
Sákják/Szakják ellen. Megtámadta és lemészárolta a Sákják/Szakják nagy részét.
Bár a vérengzést túlélő Sákják/Szakják néhány kisebb városukat újraépítették,
számuk erőteljesen lecsökkent és függetlenségük is odalett. Így gyakorlatilag
beleolvadtak a környező törzsekbe és megszűntek önállóan létezni.
Ez az esemény a történelmi Buddha halála előtti években történt. Ezzel
kapcsolatban a nyugati emberekben beindultak különféle feltételezések, például
Stephen Batchelor egyik könyvében, Egy buddhista ateista vallomásai
címűben azt állítja, hogy a történelmi Buddhát megmérgezték, mert ő volt a
Sákja/Szakja királyi család legjelentősebb életben maradt tagja. (bár a
megmérgezés ténye Buddha utolsó napjainak hiteles leírása miatt nehezen
elképzelhető, az biztosnak látszik, hogy az idős történelmi Buddha életének
utolsó éveit nem csupán törzsének pusztulása árnyékolta be, hanem saját
féltékeny unokatestvére, Dévadatta ármánykodásai, gyilkossági kísérletei, majd
két kedvenc tanítványa, Mahámoggallaná és Száriputta halála is. Dévadattáról ITT, a két kedvenc tanítványról ITT és ITT írtunk részletesebben. a ford.
megjegyzése)
A Trikája
Halála utáni évszázadokban egyre inkább mitizálódott a történelmi Buddha
élete és személye. Az i.e. 3. századra életének eseményeit annyira átszőtték a
mítoszok, hogy ekkoriban már majdnem isteni személynek tűnt. Bár azok a
megvilágosodott tanítványok, akiket még ő maga juttatott el a megvilágosodáshoz,
azt tanították, hogy Buddha halálakor a parinirvánába, az emberi
kapcsolattartáson túli világba távozott. Azonban ezzel a későbbi nemzedékek már
vitába szálltak, és kialakult az a feltételezés, hogy Buddha mindenütt és örökké
jelen van.
Így lett a mahájána buddhizmus tana a trikája – a három test tana
-, amely szerint a Buddhának három teste volt, a dharma-kája,
szambhoga-kája és nirmána-kája. A nirmána-kája testet
változás testnek is nevezik, mert ez a test az, ami megjelenik a jelenség
világában. Sákjamunít nirmána-kája Buddhának is tekintik, mert
megszületett, élt és meghalt.
A szambhoga-kája test az a test, ami a megvilágosodás üdvösségét
és örömét érzi. A szambhoga-kája Buddha megtisztult a szennyeződésektől
és mentes a szenvedéstől, de mégis jellegzetes, egyéni formát tart fenn. A
dharma-kája test azonban túl van a formán és az egyéni jellegen.
Ennek ellenére a három test valójában egy test. Bár a Sákjamuní név
általában csak a nirmána-kája testhez kapcsolható, esetenként némely
iskolában Sákjamuní neve egyszerre vonatkozik mindhárom testére.
Forrás: Sákjamuní Buddha (angol nyelven)
A Sákják/Szakják (angol nyelven)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése