Moggallána

A történelmi Buddha egyik legfontosabb tanítványa Mahámoggallána volt (szanszkrit alakja Maudgaljájana). Néhol azt írják róla, hogy mágikus erővel is rendelkezett. Egy életen át tartó barátság fűzte Buddha másik nagy tanítványához, Száriputtához.

Moggallána gazdag és dicső bráhman családba született, a mai indiai Bihar államban. Eredeti neve Kolita volt. Kolita családja szoros kapcsolatban állt egy, a közelükben lakó másik bráhman családdal. A másik család fia ugyanazon a napon született, mint Kolita. Őt Upatisszának nevezték. A két fiú egy életen át tartó, elválaszthatatlan barátságot kötött.

Egy napon, már fiatal férfiként, mindketten résztvettek egy több napon át tartó szórakoztató ünnepségen. Kolita és Upatissza kezdte kényelmetlenül érezni magát ezen az ünnepségen. Életük értelmére vonatkozó kérdések merültek fel bennük, és az is, hogy előbb-utóbb mindenkit elér az öregség és halál, ami elől sem ők, sem az ünnepség egyéb résztvevői nem tudnak elmenekülni.

Kolita és Upatissza egyre boldogtalanabb lett, végül megfogadták, hogy vándorló aszkéták lesznek és megtalálják a választ nyomasztó gondolataikra. Feladták otthonukat, gazdagságukat és előjogaikat azért, hogy koldusként vándorló aszkétákká váljanak.

Ahogy írtam a történelmi Buddha társadalmi és vallási környezete bejegyzésemben, abban az időben a kolduló szerzetesek, remeték, vándor aszkéták látványa megszokott volt. Mindannyian "lelki/szellemi útkeresők" voltak, akiknek többsége elutasította a papok által hirdetett bráhmanikus vallás alapgondolatait és a szertartásokba való hitet. Többségük nem magányos remeteként élt, hanem különböző szellemi közösségeket alapítva az erdőkben, egy-egy jól ismert tanító köré csoportosult. Ezek egyike volt Szandzsája, aki azt tanította, hogy a létezés természetéről szóló mély kérdéseket nem lehet logikai vagy filozófiai elmélkedéssel megválaszolni.

Emiatt Szandzsája elhatárolódott az olyan tanoktól, amelyek a lélek létezésével vagy a halál utáni élettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Helyette azt tanította tanítványainak, hogy szemléljék tárgyilagosan a léthez kapcsolódó kérdéseket, nézeteket.

Kolita és Upatissza eleinte vonzónak találták Szandzsája tanításait, de később úgy érezték, hogy nem igazán képesek választ adni az őket nyugtalanító kérdésekre. Így elhagyták Szandzsáját, és útra keltek. Vándorlásaik során több híres bölccsel és misztikussal ismerkedtek meg, de kénytelenek voltak arra a megállapításra jutni, hogy ezek az állítólagos bölcs emberek nem tudnak többet, mint ők maguk. 20 évnyi vándorlás után visszatértek arra a területre, ahol felnőttek. De még mindig nem kaptak megnyugtató választ kérdéseikre.

Egy nagyon Upatissza találkozott egy igazán derűs és nyugodt aszkétával, Asszadzsival. Asszadzsi egyike volt annak az öt szerzetesnek, akiknek Buddha legelőször mondta el tanait. Asszadzsi csak egy pár szót szólt a Tanról, ami nagyon megérintette Utapisszát. Rohant barátjához, hogy beszámoljon neki arról, amit, szerinte, egy igazi tanítótól hallott. A barátok elhatározták, hogy elmennek Buddhához, aki éppen a közelben tartózkodott.

Először azonban meglátogatták régi tanárukat, Szandzsáját, és hívták őt is, hogy tartson velük, legyen ő is Buddha tanítványa. De Szandzsája, aki már több éve volt körülrajongott tanítója sok hízelgő és alázatos tanítványnak, nem bírta volna elviselni a gondolatot, hogy őbelőle újra tanítvány legyen.

Amikor a két barát végre Buddha elé jutott, Buddha kijelentette, hogy ők ketten lesznek az ő vezető tanítványai. Attól fogva Upatissza neve Száriputta lett. (jelentése: Szári fia, mivel édesanyját Szárinak hívták) Kolitát a törzse után Mogallánának nevezte el. Ezt toldották meg a "mahá" előtaggal, aminek jelentése "nagy, nagyszerű", így lett a teljes neve Mahámoggallána.

A kanonikus iratok megemlítik Moggallaná több olyan természetfölötti képességét, mint a telepátia, a tisztánhallás, látnoki képesség, utazás különböző létbirodalmak között. 

Ahogy Buddha megjósolta, Moggallaná és Száriputta vezető tanítványaivá váltak. Ezeket mondja róluk Buddha a többi szerzetesnek az MN 141-es szuttában, amit Fenyvesi Róbert fordításában A Buddha Ujján teljes egészben is elolvashatunk:

"--Szerzetesek! Csatlakozzatok Száriputtához és Moggallánához! Kövessétek Száriputtát és Moggallánát! Bölcs szerzetesek ők, együttérzők a szent életet élő társaikkal. Akár az anya, aki életet ad: ő Száriputta. Akár a dajka, aki a kisgyereket neveli születése óta: ő Moggallána."

Moggallaná és Száriputta 84 éves korukig éltek, de különbözőképpen haltak meg. Száriputta, ahogy a róla szóló bejegyzésben írtam, halála előtt hazalátogatott édesanyjához, és békében halt meg abban a szobában, amiben született. Körülbelül két héttel később Moggallanát - aki akkor egyedül élt egy erdei kunyhóban - egy másik szekta tagjai (vagy azok által felbérelt emberek) megtámadták és eltörték combjait. Az idős Moggallaná törött lábbal és vérző sebekkel még el tudta magát vonszolni valahogy mesteréhez, Buddhához és békében halt meg annak lábainál.

 Forrás: Maudgaljájana (angol nyelven)

             Mahá-moggallána (angol nyelven)