2014. június 22., vasárnap

A buddhista meghajlásról - Miért és hogyan csinálják?

Minden buddhista irányzatban megtalálhatóak a meghajlások, leborulások különböző formái, az egyszerű álló meghajlástól kezdve egészen a különféle leborulásokig, amelyek irányzatonként változnak.

Miért hajolnak meg a buddhisták? 
Általában nekünk, nyugati kultúrkörben felnőtt embereknek a meghajlásról valamilyen hatalomnak való behódolás, valaki előtti megalázkodás vagy esetleg a szégyenkezés jut eszünkbe. Mivel az emberek közti egyenlőséget nyugaton különösen nagyra tartják, ezért még a magasabb rangú vezetők előtt sem hajol meg senki, mert lealacsonyítónak vélik. Emiatt a nyugatiak többsége sokszor érzi magát kényelmetlenül a különféle meghajlásokkal kapcsolatban.
Izabella királyné Szulejmán szultán követét fogadja

(Bennünk, magyarokban a meghajlásokkal, hajlongásokkal szemben érzett ellenszenvünket több történelmi témájú magyar irodalmi mű és képzőművészeti alkotás is erősíti. Elég, ha felidézünk egy-két jelentősebb, a török hódoltság idején játszódó történelmi regényünket vagy arról készült festményünket, ahol a törökök lépten-nyomon megjelenő hajbókolását, vagy a követségbe, látogatóba érkező törökök hajlongva hátráló eltávozását rendszerint ellenszenvet keltően írták le íróink vagy festették meg festőművészeink.)


Ezzel szemben a keleti kultúrákban a meghajlásnak több szerepe és jelentése van. A leggyakrabban egyszerűen csak a tisztelet kifejeződése. De lehet a szerénységé is, ami egy olyan pozitív tulajdonság, amit az ázsiai kultúrákban magasabbra értékelnek, mint a nyugatiban.
Távol-Keleten, például Japánban, az emberek kézfogás helyett meghajolnak. A meghajlás jelenthet üdvözlést, elköszönést, megköszönést, de akár a ‘szívesen’ szót is helyettesítheti. Ha valaki előtt ott meghajolnak, a legtöbb esetben udvariatlanságnak számít, ha nem hajol vissza. Ilyenformán a meghajlás is lehet az egyenrangúság jelképe.

A nyugati vallásokban az oltár előtti meghajlás leginkább a imádat jele, és a katolikus misék bizonyos részei alatt térdelni szokás.
A buddhizmusban a meghajlás a Buddha tanításai iránti tisztelet kifejeződése, és az ‘ego’-nak és bármi olyannak az elhagyása, amihez ragaszkodunk. De semmiképpen sem a szégyenérzet megnyilvánulása, inkább annak a megértése, hogy az ‘én’ és a ‘másik’ nem különbözik egymástól.

Amikor meghajlunk egy Buddha vagy más istenség ábrázolása vagy egy tiszteletreméltó buddhista előtt, akkor a Három Ékkő, azaz Buddha vagy a Tan vagy a Közösség előtt hajlunk meg. A Buddha vagy az istenségek ábrázolása vagy egy tiszteletreméltó buddhista Képviselheti még a Buddha-természetet is, ami mindannyiunk eredeti énje. Ebből a szempontból nézve, amikor meghajlunk például egy Buddha alak előtt, saját magunk előtt hajlunk meg.
Van egy zen vers, ami így szól: “A meghajló és az, ami előtt meghajol, üresek természetüknél fogva. A saját testünk és mások teste nem különböznek egymástól. Minden lénnyel együtt hajolok meg a megvilágosodás elérése előtt. A felülmúlhatatlan elme megjelenése és a határtalan igazsághoz való visszatérés előtt.”

Hogyan hajolnak meg a buddhisták?
A ‘hogyan’ attól függ, hogy hol vagyunk éppen. A buddhizmus különböző irányzatainak különböző formulái vannak a meghajlásra. Ha először megyünk el egy Dharma-központba vagy templomba, az a legjobb, ha közelről megszemléljük, hogy mások mit csinálnak. Bármi is az, próbáljuk meg követni azt a formulát. Senki sem fog neheztelni ránk, ha kezdőként ügyetlenek leszünk - hiszen mindenki az volt egyszer.

Az álló meghajlást a legtöbb esetben úgy végzik, hogy a hátukat és nyakukat egyenesen tartva előrehajolnak a felsőtestükkel. A két tenyerüket összeteszik, általában úgy, hogy a hüvelykujjuk ne álljon el, hanem a többi ujjukkal párhuzamosan legyen. Néha a hüvelykujjukat úgy húzzák be a többi közé, hogy a kéztartásuk egy lótuszbimbót formázzon. Meghajlás során a legtöbbször a kezüket az arcuk alsó részéig emelik, de nem mindig.
Tehát még egyszer, ha nem vagyunk biztosak, mit és hogyan kell csinálni, figyeljük meg és utánozzuk a többieket. Azt se felejtsük, hogy ami az egyik templomban bevett formulának számít, az nem biztos, hogy a másik templomban is elfogadott.

A szokványos leborulásnál letérdelünk és a homlokunkkal megérintjük a földet vagy a padlót. De még ebben is vannak változatok. Például, van olyan, amikor a leborulás azzal kezdődik, hogy a még álló helyzetben lévő hívő a behajlított kezével megérinti a homlokát és csak ezután engedi le magát a földre vagy padlóra, de ez sem mindig történik így. Vannak, ahol úgy tanítják, hogy a meghajlónak mind a négy végtagjára le kell ereszkednie, mielőtt a fejét a földig vagy padlóig leengedi, ugyanakkor más hagyományokban nem megfelelő az, amikor valaki a tenyerét a földre vagy padlóra nyomja.

Van olyan leborulás is, amikor a hívő homlokával a padlót érinti, a tenyereit felfelé fordítja, közel a füléhez és párhuzamosan a padlóval. És amíg a homloka változatlanul a padlón marad, a kezeit felemeli, majd visszasüllyeszti. Ezzel a mozdulattal azt képzeli el, mintha Buddha lábát tartaná a kezeiben és felemelné a feje fölé. Más hagyományokban, amikor a hívő homloka érinti a padlót, a kezei lehetnek tenyérrel lefelé, közel a fejéhez, de egyik irányba sem lehetnek kinyújtva.
A tibeti irányzatokban teljesen kinyújtott testtel szoktak leborulni a padlóra. Miután a hívő leereszkedett mind a négy végtagjára, teljesen kinyújtja a testét, arccal lefelé, a karjait pedig egyenesen a feje mellett teljesen előrenyújtja.
Ha szeretnénk valamelyik nyugati buddhista templomban részt venni egy szertartáson, de nem vagyunk biztosak a formulában, mindenképpen célszerű, ha előtte megkérünk valakit arra, hogy magyarázza el a meghajlási formákat és a templomi szokásokat. (a buddhista szokásokkal való ismerkedésről ITT írtunk egy bejegyzést)

Forrás: A meghajlás, mint buddhista gyakorlat (angol nyelven)

2014. június 17., kedd

Buddhista mantrák

A mantrák olyan szentnek tekintett hangokból állnak, amelyekről azt tartják, hogy természetfölötti erővel rendelkeznek. A ‘mantra’ szó szanszkrit eredetű, aminek valószínűsíthető jelentése ‘az, ami védelmezi (tra) az elmét (man)’.

A buddhizmusban a mantrák szerepét különbözőképpen értelmezik az egyes irányzatok, de alapvetően a megvilágosodás elérését szolgálják. Sok esetben a mantrákat a meditáció egy formájaként is használják.
A buddhizmus vadzsrajána irányzatában különösen sok mantrát kántálnak. Úgy tartják, hogy megtestesíti a mantra által megszólított istenség erejét és tulajdonságait. Imafüzéreket használnak arra, hogy számon tartsák az elkántált mantrákat. ( az imafüzérekről négy bejegyzést is írtunk, a legelső ITT olvasható,ezen belül a tibeti rózsafüzérről ITT írtunk)

Az istenségek segítségül hívásán és a természetfölötti erők jóindulatának megnyerésén kívül a mantrákat gyakran alkalmazzák a balszerencse elleni védelemre. A mantrákat nem csak egyedül, hanem többen is kántálhatják olyan magánszertartásokon, ahol a cél az, hogy megvédjék az egyént a betegségektől vagy más balszerencsétől. De nagy nyilvános szertartásokon is végezhetnek ilyet, hogy a közösség felől elhárítsák a veszedelmet. Ez utóbbi történik Kiotóban, Japánban, a Jizó Obon Fesztiválon, ahol gyerekek egy nagyobb szemű imafüzért adnak körbe, miközben fennhangon kántálva kérik Ksitigarbha bódhiszattva (Japánban: Jizó (Dzsizó) bódhiszattva) a gyerekek védelmezőjének támogatását és jóindulatát. (Ksitigarbha bódhiszattváról ITT írtunk részletesebben)

Az ilyen védelmező jellegű rítusok nagy szerepet játszanak a mahájána és ezoterikus buddhista irányzatokban, elsősorban Kelet-Ázsiában és Tibetben. Ezekben a régiókban, különösen Tibetben, a dháraníkat és mantrákat egyaránt használják a védelmező rítusokban. A dháraníkban lévő szavak értelemmel bírnak, sok esetben egy-egy tanítás kifejtésére vagy egy istenség iránti rajongás kifejezésére irányulnak, és úgy tartják, hogy spirituális erővel bír. A mantrák rövidebb, néhány szavas mondatok, gyakran csak egyszerű szavak, amelyeknek szintén erőteljes spirituális erőt tulajdonítanak. (A Nílakantha Dháraníról, a Nagy Könyörületesség Mantráról ITT írtunk, és bővebben kifejtettük a mantra és dháraní közötti különbséget)

Néhány ismertebb buddhista mantra

Avalókitésvara (Tibetben Csenrézi) bódhiszattva mantra:
Om Mani Padme Hum
A tibeti buddhizmusban ez a legismertebb mantra. Úgy tartják, hogy a mantra mondogatása, akár hangosan, akár magunkban mormolva, segítségül hívja Csenrézit, aki a mérhetetlen jóindulat és könyörületesség bódhiszattvája. A mantra leírt formájának is ugyanolyan hatást tulajdonítanak. Ezért sokszor útszéli kövekbe vésik, hogy mindenki láthassa vagy imamalmokra is ezt a mantrát rajzolják, festik. (Avalókitésvaráról, a könyörületesség bódhiszattvájáról ITT és ITT írtunk bővebben, az Om Mani Padme Hum mantráról ITT, az imamalmokról pedig ITT)

Sákjamuní mantra:
Om muni muni mahámuni sákjamuni szváhá
Sákjamuni (‘a Sákja-törzs bölcse’) a történelmi Buddha, Gautama Sziddhártha (páli nyelven: Gótama Sziddhattha) egyik neve. Minden bizonnyal ő volt a legelső megvilágosodott alak, akit vizualizáltak. A Szutta Nipátában van egy szép részlet, amelyben Pingija arról beszél, hogy ő sosem válik el Buddhától. Elmondja, hogy bármikor, amikor akarja, láthatja és hallhatja tanítóját, még akkor is, ha mérföldekre él Buddha tartózkodási helyétől.
Sákjamuní mantrában a ‘muni’ szó jelentése bölcs, a ‘mahá’ jelentése nagyszerű. Tehát a mantrát valahogy így lehet értelmezni: “Om, a bölcs, bölcs, a nagyszerű bölcs, a Sákják bölcse, üdvözlégy!”  Ez a mantra a következő formában is elég elterjedt:
Om muni muni mahámuni sákjamunije szváhá
Ebben a változatban Sákjamuni neve részeshatározó módban van, tehát így értelmezhető: “Om, a bölcs, a bölcs, a nagyszerű bölcs, a Sákják bölcsének, üdvözlégy!”
A mantra legutolsó szavát, a szanszkrit nyelvű ‘szváhá’-t Tibetben nem tudják kimondani, ezért ‘szoha’-ként ejtik.

Amitábha Buddha mantra:
Kétféle változata van: szanszkrit nyelven Om amitábha hríh, amelyet tibeti változatban így ejtenek ki: Om ami deva hrí
A tibeti változatban Amitábha nevének tibeti kiejtése, Amidéva szerepel.
Amitábha Buddha mantrája megvéd a veszélytől és akadályoktól, és legyőzi a sikerhez vezető gátló körülményeket. A mantra recitálása közben növeli a hívő együttérzését és szerető természetét.
Azt javasolják a hívőknek, hogy naponta 108 alkalommal recitálják el ezt a mantrát, hogy biztosítsák az újraszületésüket Amitábha Buddha nyugati paradicsomában, a Tiszta Földön. (az öt meditációs buddháról, köztük Amitábha Buddháról ITT írtunk)

Zöld Tárá mantra:
Om táre tuttáre ture szváhá
Tárá mantráját gyakran használják, hogy legyőzzék a testi, szellemi és érzelmi akadályokat és a kapcsolatokban kialakuló gátakat. Zöld Tárá célja, hogy minden élőlényt megsegítsen. Emellett őt tekintik “Minden Buddha Anyjának”.
E két fő funkciójából következik Zöld Tárá mantrájának jelentése. Ez röviden a következő: ‘Leborulok a Megszabadító előtt, Minden Győztes Anyja előtt’

Fehér Tárá mantra: 
szanszkrit változatban:
Om táre tuttáre ture mama ajuh punja dzsnyána pustime kuru szváhá
tibeti változatban:
Om Táre Tuttáre Ture Mama Ajur Pune Gjana Puntin Kuru Szoha
Fehér Tárá (szanszkrit nyelven: Szitatárá) a könyörületesség anyai jellegét képviseli. Hét szemmel ábrázolják (a két tenyerében, a talpain és a homlokán), hogy szimbolizálja az együttérző elme éberségét. Mantrájának első része az ‘om táre tuttáre ture’ megegyezik a Zöld Tárá mantrájával, ami azt jelenti, hogy ‘leborulok a Megszabadító előtt, Minden Győztes Anyja előtt’. A mantra második része, a ‘mama ajuh punja dzsnyána pustim kuru szváhá’ jelentése ‘nekem hosszú életet, érdemet, bölcsességet, növekedést adj most, üdvözlégy’
(Fehér Táráról és Zöld Táráról ITT írtunk részletesen, a kétféle Táráról ITT írtunk egy összefoglaló bejegyzést)

Gyógyító Buddha mantra:
Két formája létezik, egy rövidebb és egy hosszabb változata.
A rövid formája így hangzik:
Tajata Om Bekandze Bekandze Maha Bekandze Radza Samudgate Szváhá
A jelentése: ‘A sok érző lény, akik most betegek, gyorsan szabaduljanak meg a betegségtől. És ne keletkezzen újra egyetlen lény betegsége sem’
Azt javasolják, hogy recitáljuk a Gyógyító Buddha mantrát minden nap. Segíteni fog problémáink megsemmisítésében, boldogtalanságunk és szenvedésünk megszüntetésében, és segít elnyerni a sikert, boldogságot, belső növekedést.
Úgy tartják, hogy Buddha azt mondta Ánandának, hogy már azok az állatok sem fognak többé alsóbb birodalmakban újraszületni, akik meghallják a Gyógyító Buddha mantrát.

Mandzsusrí mantra:
Om A Ra Pa Ca Na Dhíh
Az A, Ra, Pa, Ca, Na szótagoknak nincs fogalmi jelentése, de úgy tűnik, hogy szimbolikusan kapcsolatba hozhatók különböző spirituális tulajdonságokkal. A mantra utolsó szava a ‘dhíh’ jelentése: ‘gondolat, vallásos gondolat, meditáció, imádság, megértés, bölcsesség’.
Erről a mantráról úgy tartják, hogy fokozza a bölcsességet és javítja a képességeket a vitában, emlékezetben, írásban és egyéb irodalmi dolgokban. A ‘dhíh’ a mantra fontos szótagja és először nagyobb nyomatékkal kántálják, majd a későbbi ismétléseknél inkább halkítva. (Mandzsusrí bódhiszattváról ITT írtunk bejegyzést)

Vadzsrapáni mantra:
Om Vadzsrapáni Hum
Vadzsrapáni bódhiszattva, akit Buddha védelmezőjének is tartanak, a megvilágosodott elme energiáját képviseli, és mantrája szintén ezt a tulajdonságot szimbolizálja. Vadzsrapániról ITT írtunk egy bejegyzést.

A mantra a bódhiszattva nevét  - jelentése: ‘villám a kézben’ – foglalja keretbe a két misztikus szótaggal, az ‘om’-mal és a ‘hum’-mal. Ez a mantra segíthet nekünk a Vadzsrapáni által szimbolizált mérhetetlen energia növelésében.

(Arról, hogy hogyan használhatjuk a mantrát meditációra, ITT írtam bejegyzést)

forrás: Mantrák (angol nyelven)
          Buddhista mantrák (angol nyelven)
          Gyógyító Buddha mantra (angol nyelven)
          Zöld Tárá mantra (angol nyelven)
          Mandzsusrí mantra (angol nyelven)

2014. június 16., hétfő

Hogyan építsünk fel egy új, érték alapú gazdaságot? - Beszélgetés a Magyar Bhutáni Baráti Társaság szervezésében

Hogyan építsünk fel egy új, érték alapú gazdaságot?
Értékek, alternatívák, kísérletek

Kerekasztal-beszélgetés Jaksity György, közgazdász, befektetési szakember és Pozsonyi Gábor, a Magnet Magyar Közösségi Bank vezérigazgató-helyettese részvételével, amelyben arra keressük a választ, hogy hogyan lehet a jelenlegi globális gazdasági és pénzügyi rendszert belátható időn belül úgy megváltoztatni, hogy jóval több valós társadalmi és környezeti hasznot, értéket termeljen, minél több embernek. 

A beszélgetés során, többek között, megismerkedünk az etikus befektetés és banki működés lehetőségeivel és a Bruttó Nemzeti Boldogság bhutáni példájával is. 

Várjuk a kérdéseket, előzetesen a rendezvény Facebook oldalán vagy a bhutanhungary@gmail.comcímre !

Helyszín:
MagNet Közösségi Ház -- Juhar Terem
1062 Budapest, Andrássy út 98.

Időpont:
2014. július 1. 18h30

Ajánlott adomány belépéskor: 
500 Ft, a Bhutáni Társaság tagjainak ingyenes

Szervező:

A rendezvény Facebook oldalán előre is felteheti kérdéseit, amelyeket a beszélgetés során igyekszünk megválaszolni.

(Forrás)