Szemernyi Üresség - Grain of Emptiness - kiállítás a NY-i Rubin Múzeumban

A Rubin Museum of Art 2011. április 11-ig ad otthont a Grain of Emptiness (Szemernyi Üresség) c. kiállításnak, amely a buddhizmus által inspirált kortárs művészek (Wolgang Laib, Stanford Biggers, Thaster Gates, Charmion von Wiegand*) képeit, istallációit, videóit és performanszait mutatja be. Tegnaptól kezd olvadni Atta Kim jégből készült Buddhája:


A művész szándéka az, hogy a látogatók vigyenek haza egy keveset az így keletkezett vízből, és öntözzenek meg vele egy növényt.

A kiállításról készült fotók megtekinthetők ITT, az Audio Tour meghallgatható és letölthető ITT (iTunes), Atta Kim szobrának videója megnézhető ITT. Angol nyelvű recenzió olvasható még ITT és ITT.

* magyar nyelvű link

ÁPDÉT: Márc. 28-án éjszaka több mint 1500-an nézték meg az olvadó Buddha szobrot, és jól látható tenyérnyomot hagytak a mellkasán. A látogatók elvitték a jég-Buddhából származó vízzel töltött 1000 üvegcsét is. A New York Observer cikke még az éjszakán elfogyott vodka mennyiségére hívja fel a figyelmet, és idézi Atta Kimet, a jégszobor alkotóját, aki szerint a Buddha is kivette a részét az italból és a nőkből. "És aztán csak a béke volt."

Szerzetesek a laboratóriumban (A meditáció tudományos vizsgálata)

Bedrótozott szerzetesek, a Dalai Láma nevével fémjelzett Mind & Life Institute tevékenysége, Kelet és Nyugat bizarr találkozása.

Szerzetesek a laboratóriumban
Francia ismeretterjesztő film, 52 perc, 2006.
Rendező: Delphine Morel



További részek: [2/4], [3/4], [4/4]

A BARDO Blog ajánlója egy Dalai Láma interjúrészlettel.
Tudatkutatás és buddhizmus linkgyűjtemény (magyar és angol cikkekkel)
Matthieu Ricard honlapja (angolul).

Miért jött Bódhidharma Nyugatra?

E heti zen feladványunk:
-Miért jött Bódhidharma Nyugatra????

Sasaki Roshi & Leonard Cohen

Él Kaliforniában egy 103 éves Zen-mester, akit Szaszaki Rósinak (Sasaki Roshi) hívnak. A japán rinzai vonal tanítója, amely Lin-csi-től eredezteti magát, és amelyben a legfőbb tanítási módszert a kóanok adják. Szaszaki Rósi 1907-ben született, 14 évesen lett szerzetes, 40 éves korában avatták tanítóvá (rósi). Miután 12 évig egy elhagyatott, hegyi kolostor apátja volt Japánban, 1962-ben Los Angeles-be érkezett, és azóta is az Egyesült Államokban él. 1968-ban megalapította a Rinzai-Ji templomot LA-ben, amelyet azóta több Zen-központ követett az egész világon. Egy ilyen központ, a Mount Baldy Zen Center lakója lett Leonard Cohen 1994-ben, amiről ebben a videóban beszél (angolul). 5 évig élt itt, 1996-ban szerzetessé avatta Szaszaki Rósi, dharma-neve Dzsikan (Jikan), "a hallgatag" lett. Armelle Brusq 1996-ban filmet forgatott Leonard Cohen Mt. Baldy-i életéről. Ennek a filmnek a részlete ez a videó, amelyen Cohen a Roshi at 89 c. versét olvassa fel. A vers magyarul zegernye fordításában:

Leonard Cohen: Rósi 89 évesen

Rósi már nagyon fáradt
az ágyán csak hever
az élővel élt eddig
s a halottal megy el
De kellene még egy ital
(nem tűnnek a csodák?)
a háborúval harcol
s a békével vív csatát
A trónteremben trónol
hatalmas Eredeti Arc
a Semmivel s a semmi helyén
valamivel áll a harc
Bendője nagyon boldog
az aszaltszilva hat
soha senki nem jut a Mennybe
és a Pokolban sem marad.

További infók Szaszaki Rósiról: Sesshin with Sasaki Roshi
Leonard Cohen, Sasaki Roshi, & "Love Itself" by Shinzen Young (video)

(Többek közt) Leonard Cohen haikui Terebess Gábor fordításában: Modern nyugati haiku (PDF)

ÁPDÉT:

Erről szól a BuddhaPest Blog (eddig)

Nyugati buddhizmus - A 4. jána?

Hagyományosan a buddhizmust 3 irányzatra szokás osztani, ez a 3 jána a hínajána, mahájána és a vadzsrajána. Miközben a legtöbb mai buddhista közösség besorolható ezek valamelyikébe, már a 20. sz. elejétől kezdve léteztek és léteznek olyan buddhista csoportok, iskolák, amelyek nem férnek bele ezekbe a kategóriákba: vagy mert a 3 irányzat valamilyen kombinációját képviselik (pl. Buddhista Misszió, CSS) és/vagy mert modern értékrenddel, nézőponttal közelítik meg a Buddha tanítását (pl. a meditációt a hagyomány kontextusából kiszakító Goenka-féle Vipasszaná vagy a modernséget hangsúlyozó Gyémánt Út).

Számomra azért szimpatikus ez a '4. jána' kategória, mert így értelmét veszti az a felfogás, hogy a nyugati buddhizmus "nem az igazi". Így a mai, nyugati közösségek is lehetnek azok, amik - mások, mint ázsiai elődeik, de nem rosszabbak vagy kevesebbek. Viszont e másságot szerintem nem érdemes letagadni.

A poszt ötletét adó What is the fourth yana? c. cikkben a szerző a következőket sorolja fel e másság, a 4. jána jellemzőiként:

1.) Társadalmi szerepvállalás. Ennek legrégibb, legismertebb formája Ámbédkar mozgalma, amely a '60-as években indult Indiában a dalitok (kaszton kívüliek) buddhizmusra térítésére és felszabadítására[1]. Magyarországon a Dzsaj Bhím közösség Ámbédkar "örököse": a brit Triratna buddhista szervezettel 2007-től működteti a romák képzését és integrációját segítő Dr. Ámbédkar Gimnáziumot Sajókazán. A Tan Kapuja Buddhista Egyház pedig már 2004-től fenntartója az alsószentmártoni Kis Tigris Gimnáziumnak.

2.) A világi életben a meditáción van a hangsúly. Így megkérdőjeleződik a szerzetesi életmód felsőbbrendűsége; a világiak érdemszerző tevékenysége (pl. felajánlások a szerzetesek számára) és a "vallási" rítusok, ünnepek szinte teljesen elveszítik a jelentőségüket[2]. Ezek "helyett" a világiak is meditálnának (ami korábban csak a szerzetesek életformájához tartozott) leginkább (1-3-10 napos) "elvonulásokon", amikor teljesen megszakad a kapcsolat a világi életükkel. (Az utóbbi pár évben azonban egyre nagyobb teret nyernek azok a meditációs technikák, amik az éber tudatosság (mindfulness) gyakorlását beépítik a hétköznapokba, feleslegessé téve a hosszabb elvonulásokat.)

3.) A nemek egyenlősége a gyakorlatok/közösségek vezetésében. Miközben Nyugaton ez nyilvánvaló, az ázsiai hagyományban magától értetődő a nők alárendelt szerepe a buddhista intézményeken belül is.

4.) Szakítás a gyakorlás ázsiai gyökereivel (a hozzá kapcsolódó dogmatizmussal, tekintélytisztelettel, mágikus rítusokkal stb.[3]) a nyugati normákhoz alkalmazkodás, miközben megpróbálják elkerülni a Dharma felhígulását és New Age-es lebutítását. (Érdekes kettősség figyelhető meg a nyugati közösségekben ezzel kapcsolatban: egyrészt a törekvés az igényességre, másrészt viszont az a hozzáállás, hogy a népszerű könyveken, ezoterikus előadásokon és "buddhista" termékeken keresztül olyanok is találkoznak "a Tannal", akikhez másképp semmi nem jutna el belőle.)

5.) A "guru jóga" (a cikk értelmezésében "a tanítvány feltétlen odaadása mester iránt") hiánya. Miközben az emberek egyenlőségébe és egyéni szabadságába vetett nyugati hit is aláássa a hagyományos, hierarchikus mester-tanítvány viszonyt, a (főképp az Egyesült Államokban) napvilágra került rengeteg botrány és visszaélés is gyengíti a buddhista mesterek, guruk tekintélyét.

6.) A karma és újraszületés fogalmak újragondolása, átértelmezése. Mivel sem a mai zsidó-keresztény vallással, sem a tudomány pillanatnyi álláspontjával nem egyeztethető össze az újraszületés tanítása, sok buddhista szerző teszi fel a kérdést, hogy hogyan lehet nyugati gyakorlóként beépíteni ezt a koncepciót a világképünkbe - vagy egyáltalán hasznos-e, hiszen valószínűleg sokkal "közelebbi" magyarázatokat tudunk találni pl. saját etikus viselkedésünkre, minthogy ezt egy jövőbeli szerencsés születés érdekében tesszük. Természetesen, a legtöbben a Buddha alapvető tanításának tekintik a karmát és az újraszületést, mégis újra és újra felmerül ennek problematikussága a nyugati buddhisták és buddhológusok körében.[4]

7.) Az idegtudományok, kognitív tudományok, a fizika és a "buddhista világkép" összekapcsolása. Őszentsége a Dalai Láma korunk egyik legfontosabb feladatának tartja a modern tudomány és a buddhizmus integrálását, amelynek elősegítésére létrehozta a Mind & Life Institute-ot. A kognitív tudományok és a buddhizmus kapcsolatáról szólt a 2008-as budapesti MAKOG konferencia is.

A sor még folytatható, de tényleg ezek a legfőbb jellemzők. Akit érdekel a téma, nagyszerű és esetleg meglepő képeket talál a Buddha Rising oldalon, és értékes tanácsokat a Hogyan közelítsük meg a buddhizmust Nyugaton videóban. A komolyabban érdeklődőknek pedig ajánlom Bernard Faure Unmasking Buddhism c. könyvét és a The Making of Buddhist Modernism-t David McMahan-től, amelynek rövid összefoglalója ezen a blogon is olvasható.

[1] Lásd (angolul): Dalit Buddhist movement
[2] Mindezek azonban továbbra is jellemzők a nyugati országokban élő ázsiai (kínai, vietnámi, tibeti stb.) buddhistákra.
[3] Ez alól (természeténél fogva) sok szempontból kivétel a Nyugatra kerülő tibeti buddhizmus.
[4] Pl. Stephen Batchelor (video), Johannes Bronkhorst (PDF)

ÁPDÉT: Videó: a cigányok kaszton kívüliek Európában (HVG, 2011. ápr. 21.)
Brooke Shedneck: Modern Buddhism and Reinterpretation