2010. június 26., szombat

Modern buddhizmus - Buddhista modernizmus

David L. McMahan The Making of Buddhist Modernism c. könyvének az az alaptézise, hogy a buddhizmus elterjedése az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Európában és Ausztráliában (a 19. sz. második felétől napjainkig) annak köszönhető, hogy mindazok a kulturális jelenségek, amiket mi buddhizmusként azonosítunk (de nem feltétlenül azok) könnyen beilleszthetők a modern (vagy most már poszt-poszt-modern) gondolkodásba. McMahan szerint ez úgy működik, hogy saját kultúránk befolyása alatt olyan értékeket tulajdonítunk a buddhizmusnak mint pl. a demokrácia, a szabadságjogok tisztelete, a tudományos megismerés felsőbbrendűsége, az individualizmus és a kreativitás - miközben ezek nem a buddhizmus, hanem a modernitás, a "nyugati világ" kulcsfogalmai.

A modernizmust - és így annak érintkezését a buddhizmussal - (Charles Taylor nyomán) McMahan 3 nagy területre, diskurzusra osztja fel.

Az első ilyen diskurzust romantikus „expresszivizmus”-nak nevezi. Ez a Romantika "elvágyódás" fogalmához köthető leginkább: távoli tájak és/vagy korok emberei bölcsebbek, boldogabbak (voltak), mint mi - a megoldást életünk próblémáira más korok és más kultúrák tárgyaiban, történeteiben (ill. a civilizációtól távol, a természet egyszerűségében) érdemes keresnünk. Ez az a (leginkább az egész 19. sz.-ra és a 20. sz. elejére jellemző) hozzáállás, amit orientalizmus-nak szokás hívni. Az "expresszivizmus"-hoz McMahan azt a fajta spontán kreativitást kapcsolja, amit leginkább a Zen-ből ismerünk, és ebbe az "expresszivizmusba", önkifejezésbe beleérti az ahhoz vezető "belső utat" is.

A "ősi tudás"-ba vetett hit jelenik meg ebben a reklámban is, ahol egy keleti (Saolin?) mester tanítja a nyugati "keresőt":

video

A második ilyen diskurzus a racionális tudományosság. Ide tartoznak a Felvilágosodás eszméi: az az alapvetés, hogy a Világ tudományos eszközökkel megismerhető, a Valóság működésének átlátására nincs szükség misztikus tapasztalásra és/vagy vallásos hitre, a lehetőség mindenki számára nyitva áll. E megközelítés eredményeképp lett a páli "kialvás" jelentésű nibbána szóból Rhys Davids tudatos választásának köszönhetően (1882) a Felvilágosodást is jelentő angol Enlightenment. E megközelítésnek köszönhető az a törekvés, hogy a buddhizmust meg kell tisztítani az ázsiai országokban rárakódott rítusoktól és babonáktól, és ha így teszünk, egy tiszta, racionális filozófiát kapunk (lásd Protestant Buddhism), ami nem más, mint „a tudat tudománya”.

Ez a tudományosság is megjelenik a fent már beidézett reklámban, szintén a mester(!) szájából:

video

A harmadik diskurzus a monoteizmus. Ezt leginkább abban a jelenségben figyelhetjük meg, hogy buddhista fogalmakat (tudatosan vagy tudattalanul) sokszor keresztény kifejezésekkel (pl. megváltás, gyónás, részvét, Ázsia világossága) magyarítanak bizonyos fordítók. Ez a fajta kapcsolódás abban is megjelenik, hogy mind keleti, mind nyugati tanítók gyakran deifiniálják a buddhizmust olyan vallásként, amely - a kereszténységgel (zsidósággal, iszlámmal) szemben - mentes a dogmáktól, az egyházi hierarchiától, a külsőségektől. Ez az elhatárolódás gyakran torkollik abba a kijelentésbe, hogy "a buddhizmus nem vallás" (lásd a racionális tudományosság diskurzusa részt).

Végül az illusztrációul szolgáló reklámot nézhetjük innen is, hogy az adott "vallás" képviselője kedélyesen válaszol a kérdésekre, mellőz minden formaságot, a tudása bárki számára hozzáférhető.

A témáról bővebben itt: Nyugati buddhizmus - buddhista modernizmus

ÁPDÉT: Review of Buddhist Modernism by Eyal Aviv: Buddhism Meets Modernity
By David Chapman: The Making of Buddhist Modernism
Interjú a David McMahannel (angol)

3 megjegyzés:

hajovonta írta...

sziasztok, egy régebbi postba jobban menne, csak nincs erőm előkeresni.

http://www.zendesk.com/?cpao=113&kw=m_rect&cpca=content&gclid=CLy15eW1yqICFQQgZwodoH2Kyg

hajovonta írta...

na szóval http://www.zendesk.com

Roni írta...

Köszi!

Ha van kedve vkinek kicsit megnézegetni az oldalt, az ellenörző kérdéseim :) :

1. Mit (milyen értékeket, fogalmakat) jelölhet itt a Zen?
2. Ez(ek) a jelentés(ek) melyik diskurzus(ok)ba illeszkedik/nek?
3. Milyen buddhista/buddhistára emlékeztető vizuális elemek vannak az oldalon?
4. Milyen más elemekkel kapcsolódnak (és miért)?