A harci szekér hasonlat
Bár a Milinda-panyhá vagy “Menandrosz király kérdései” nem része a
páli kánonnak, mégis fontos korai buddhista szöveg. Nagy tiszteletnek örvend,
mivel a Milinda-panyhá a buddhizmus legbonyolultabb tanításaival
foglalkozik, amelyeket szellemességgel és tiszta, világos érthető módon magyaráz
el.
A szöveg leghíresebb része a harci szekér hasonlat, amely azt a célt szolgálja, hogy segítségével meglehessen érteni az anatta vagy nem-én elvét.
A Milinda-panyhá formája párbeszéd, amely I. Menandrosz király
(páli nyelven Milinda) és egy megvilágosodott buddhista szerzetes, Nágaszena
között zajlik.
I. Menandrosz az indo-görög ókori királyság, Baktria uralkodója volt, feltehetőleg körülbelül i.e. 160-tól 130-ig uralkodott.
Baktria a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán területét és
Pakisztán egy kis részét foglalta magába.
A források szerint Menandrosz hívő buddhista volt, így elképzelhető, hogy a Milinda-panyha ismeretlen szerzőjét a király és egy megvilágosodott tanító közötti valódi beszélgetés inspirálta.
Ennek ellenére a tudósok szerint csak a szövegnek egy része származik i.e.
1. századból. A többit később írhatták Srí Lankán.
A Milinda-panyhát nem-kánonikus szövegnek is nevezik, mert nem része a Tipitakának, a páli
kánonnak. Feltehetőleg azért, mert a páli kánont már körülbelül i.e. 3. századra véglegesítették, még jóval Menandrosz előtt.
Ennek ellenére a páli kánon burmai változatában a Milinda-panyhá megtalálható, a Khuddaka Nikája - ‘A kisebb gyűjtemény’ - 18. könyve.
Milinda király kérdései
A Milinda-panyhához tartozó befejezésben az áll, hogy a mű 262
kérdést tartalmaz, de a napjainkban fellelhető kiadványokban már csak 236
található.
Milinda király – többek között – rákérdez Nágaszenától a nem-én tanára;
arra, hogy hogyan lehetséges újraszületés lélek nélkül; mi jellemzi a
bölcsességet; mi az öt khandha vagy léthalmaz; milyen az, amikor tudva
vagy tudatlanul rosszat tesz valaki, stb. (a khandháról vagy öt
léthalmazról ITT írtam bejegyzést)
Nágaszena minden kérdésre metaforákkal, párhuzamokkal és hasonlatokkal válaszol.
A harci szekér hasonlat
A király egyik legelső kérdése az ‘én’ természetével és a személyiséggel
kapcsolatos. Amikor a király Nágaszenához érkezett, és megkérdezte a bölcstől a
nevét, az illendően bemutatkozott. Azonban azt is hozzátette, ez a “Nágaszena”
csak egy elnevezés; ugyanis nem található egy állandó “Nágaszena” személyiség
(nincs lélek).
A király tovább kérdezősködött, hogy ha nincs állandó személyiség (nincs lélek), akkor ki hord ruhát, ki eszik, ki él erkölcsös életet, ki szenteli magát meditációnak, kinek a célja a Nibbána elérése? Vagy pont az ellenkezője, ki öl másokat, ki követ el gaztetteket?
Nágaszena azt tudakolta a királytól, hogy hogyan jött el hozzá, gyalog vagy harci szekéren? A király azt felelte, hogy harci szekéren. Ezután Nágaszena tovább folytatta a kérdezősködést. Mi a harci szekér? A rúdja, a tengelye, a kereke, a kerék küllői, a kötelek, a járom? A király mindegyikre azt felelte, hogy nem. Akkor valami, ami kívülről jön, az teszi a harci szekeret azzá, ami? A király megint azt felelte, hogy nem.
Nágaszena erre így szólt, hogy nincsen olyan dolog, hogy harci szekér. Ekkor a király is belátta, hogy az az általános elnevezés, hogy ‘harci szekér’ csak ezen alkotórészek együttes meglétéből következik, és maga a ‘harci szekér’ kifejezés csak egy fogalom, pusztán egy név.
Ugyanígy, mondta Nágaszena, a ‘Nágaszena’ is egy elnevezés valami olyasmire, ami fogalmilag létezik. Pusztán egy név.
És még hozzátette:
“A nővérünk, Vadzsirá ezeket mondta a Magasztos jelenlétében:
Mint amikor a különböző alkotórészek együtt vannak,
és ekkor a ‘harci szekér’ szót használjuk,
éppen úgy, ha az öt khandha van jelen,
akkor ‘lény’-ről beszélünk.”
(Menandrosz király kérdései, 2. könyv, 1. fejezet, 3.1.1. Személyiség és
név; A harci szekér hasonlat -Sutta Central – angol nyelven)
Vadzsirá a történelmi Buddha tanítványa volt, és ugyanezt a harci szekér hasonlatot használta egy korábbi szövegben, a Vadzsirá szuttában, az SN 5.10-ben. Bár ebben a tanbeszédben Vadzsirá Mára démonhoz beszél:
“Miért tételezel fel lényt?
Mára, megragadtál egy nézetet?
Ez csak a tiszta alakzatok halmaza:
Itt nincs [semmiféle] lény.
Csak úgy, mint az összeillesztett részekre,
A szekér szót használják,
Így, amikor az összetevők léteznek,
A “lény” szót szokás használni.”
(a teljes szutta magyarul ITT a Buddha Ujja oldalon olvasható Szabó Márta
fordításában)
Forrás: Milinda-panyhá - Menandrosz király kérdései (angol nyelven)
Milinda-panyhá - Access to Insight (angol nyelven)
Menandrosz király kérdései - Sutta Central (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése