A zen tanító, Lynn Jnana Sipe, a következő kérdést feltéve
folytatja gondolatait:
“Ki az, aki legyőzi Márát? A magától értetődő válasz erre, hogy Buddha,
akinek egyik legrégibb és lényeges elnevezése volt a sokból az, hogy ‘Mára
Legyőzője’. Akik Buddha ösvényén haladnak, szintén legyőzik Márát.
Stephen Batchelor így ír Máráról: “Ő Buddha démoni ikertestvére.
Buddhának szüksége van Márára azért, hogy Buddha lehessen. És nem csupán
egyszer, egyetlen epizódként a megvilágosodás hősies drámájában. Ameddig Buddha
él, folyamatosan szemben áll Márával. Mára jelenti az én-t Buddha
önzetlenségével szemben, a félelmet Buddha félelemnélküliségével szemben, a
halált Buddha haláltalanságával szemben. A kettő elválaszthatatlan egymástól.
Buddha [megvilágosodásával Mára birodalmán kívülre került, emiatt]
‘láthatatlanná válik’ Mára számára, ő mégis beszél Buddhához. Ráadásul olyan
módon, mintha idegen volna számára, pedig Mára valójában Gótama saját
ellentmondásos emberi természete...Buddha és Mára kettős ábrázolása az emberben
legbelül zajló alapvető kettősség szimbóluma. Míg Buddha az éberségre,
nyitottságra és szabadságra való képességet jelenti, addig Mára a
zavarodottságra, kirekesztésre és korlátozottságra való képességet.”
Batchelor folytatja azzal, hogy a ‘buddhatermészet’ és ‘máratermészet’
elválaszthatatlan egymástól. Akár egy szelep, amit nyitható és zárható, az ember
maga is képes kinyílni (buddha) és bezárulni (mára).”
Végül, milyen eszközzel győzték le Márát? Erre a kérdésre a válasz az, hogy
leginkább a buddhista természet eszközeivel. Ezek a megszabadulásnak pontosan
azon módszerei, amit a buddhizmus általánosságban is hangsúlyoz. Ezért Mára
legyőzésének módja nagyon nagy mértékben egybeesik azokkal az eszközökkel, amik
segítségével a buddhizmus központi céljai megvalósulnak; ez pedig, általános
kifejezéssel élve, a nyolcrétű ösvény követése (különös tekintettel a helyes
koncentrációra) és, főképpen, a meditáció gyakorlása. Ahogy a Dhammapada mondja:
‘Azok, akik az ösvényre lépnek és a meditációt gyakorolják, megszabadulnak
Mára rabságából.’
Legvégül, a Gonosz szimbólumának tekintett Mára mentségére legyen mondva, ő
a természetes rend része, ő egy ’természetes dolog’. De ugyanakkor, ő az
erkölcsi és szellemi igazság negatív képviselője. Bárhonnan nézzük is, ez a
szimbólum ellenséges érzést vált ki. Lépten-nyomon emlékeztet arra
dukkhára, ami hozzátartozik az ember létezéséhez, és amelyik mögött ott
rejlik minden érző lény esdeklése [a dukkha megszüntetésére]; és
egyúttal arra is emlékeztet, hogy a bölcsesség elengedhetetlen a dukkha
megszüntetéshez vezető úton.
Legyünk mindannyian békések, boldogok és egészségesek. Érjük el mindannyian
Mára szorításából való megszabadulást.” – fejezi be gondolatait a zen
tanító, Lynn Jnana Sipe.
Forrás: Elmélkedések Márán (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése