2016. május 26., csütörtök

Útmutató a füstölőkhöz

Füstölők a buddhista gyakorlásban

A buddhizmus minden iskolájában régi hagyomány a füstölők égetése. Természetesen enélkül is el lehet érni a megvilágosodást, de ha másokkal együtt hivatalos formában is gyakoroljuk a buddhizmust, akkor előbb-utóbb találkozunk a füstölő használatával.

A füstölőket a páli kánonban, a buddhizmus szent szövegeiben is rendszeresen megemlítik. Virágokkal, étellel, itallal, vagy akár ruházattal együtt egy-egy tiszteletreméltó személy nagyrabecsülésének jeleként használt felajánlási tárgy volt.

Bár a füstölők oltárnál való felajánlása vitathatatlanul egyike a legismertebb buddhista rítusoknak, a buddhisták nem mindig értenek egyet abban, hogy miért teszik ezt. Lehet az is egy ok, hogy úgy tartják, a füstölők megtisztítják a levegőt, legyen az meditációs terem vagy saját szobánk. Emellett illatuk nyugtató hatással bírhat. Bizonyos iskolákban a füstölőnek különleges szimbolikus értelmezése lehet. Három pálcika együtt égetése jelentheti például a Három Drágaságot – Buddhát, a Dharmát (Tant) és a szanghát (közösséget). 
Bármiért is csinálják, mi magunk a napi kántálásunk vagy meditációnk hasznos bevezetőjeként alkalmazhatjuk a füstölő felajánlást, mert segíthet figyelmünket fókuszba terelni.

A füstölők típusai
A nyugati emberek többsége minden bizonnyal találkozott füstölőkkel, akár folytatott már buddhista gyakorlást, akár nem. Léteznek kúp alakú és pálcika alakú füstölők. Kúp alakúakat nem nagyon szokás buddhista templomokban használni, de természetesen előfordulhat. Inkább a pálcika formájúak az elterjedtebbek. Van még az ömlesztett vagy darabos füstölő, amit úgy égetnek, hogy forró faszénre szórnak az illatos darabkákból.

A pálcika jellegű füstölőknek két fajtája van. A “mag” nélküli vagy teljesen tömör füstölő és a bambusz rostos “maggal”, belsővel ellátott. A tömör füstölő talán jobb, mert teljes mértékben elég. Ennek ellenére a bambusz belsővel ellátottat is éppen úgy használják.

Természetesen több egyébféle füstölő létezik még. Némely ázsiai templomban hatalmas tekercsekben lógnak le a füstölők a mennyezetről.

A boltokban és on-line áruházakban általában indiai, tibeti, japán és kínai füstölőket árulnak. Az illatuk és a minőségük egészen széles skálán mozog. Úgy tartják, hogy a japán füstölők finomabb illatúak, kevesebb füsttel járnak.  Ha jobban szeretjük az erőteljesebb, intenzívebb illatú változatokat, akkor jobb az indiai, tibeti.

Füstölő pálcika felajánlása
Mondjuk, készítettünk egy kis házi oltárt otthon és füstölőt akarunk felajánlani az ott lévő Buddha képmásnak. Legelőször célszerű egy gyertyát meggyújtani, és csak utána a füstölőt a gyertya lángjával. Van, ahol az az általános gyakorlat, hogy meghajlunk a Buddha-ábrázolásunk előtt a két tenyerünket egymásnak nyomva, aztán, míg egyik kezünket továbbra is imádkozó jellegű pozícióban tartjuk, a másikkal meggyújtjuk a füstölő végét a gyertya lángjánál. (Van, akik nem hagyják az egyik kezüket imádkozó tartásban, hanem leengedik maguk mellé, míg a másikkal meggyújtják a füstölőt)

Mit tegyünk az égő füstölő pálcikával a kezünkben? Ázsiában illetlenségnek tartják elfújni a lángot; olyasmi ez nekik, mintha leköpnénk a füstölőt. Van amikor meglengetik a pálcikát, hogy eloltsák a végét vagy pedig lángot a kezükkel fogják meg. Ha aggódunk a szálló szikrák miatt, tartsuk a pálcikát egyenesen felfelé, majd rántsuk lefelé egy gyors mozdulattal. Az égő füstölő pálcika elég forró lehet, hogy égési sebet okozzon, tehát vigyázzunk vele.
Ezután az izzó pálcikát meggyújtatlan végével lefelé beleállíthatjuk egy edénybe. Bármilyen kerámia vagy fém tál megteszi. Zen templomokban az ilyen tálakban benne szokták hagyni a régi, évek alatt összegyűlt füstölők hamvait. Ha nekünk nincs ilyesmink, akkor rakhatunk bele finom, tisztított homokot.

Ha boltokban lapos füstölőtartót veszünk, nem árt tudnunk, hogy ezeket elsősorban bambusz belsejű füstölőknek szánják, és nem biztos, hogy beválnak a tömöreknél.

Templomokban, az oltár előtt általában már égnek gyertyák, így ott könnyen meg lehet gyújtani a füstölőt. Nagyon sok esetben csak miután az izzó füstölőt beleállították a tartóba, akkor teszik össze a hívők a kezüket és hajolnak meg összetett kézzel. Van, aki le is térdel ilyenkor a Buddha képmás előtt. Mielőtt templomban ajánlanánk fel füstölőt, mindig nézzük meg, hogy ezt ott mások hogyan csinálják!
Érdemes tudni, hogy az izzó füstölő pálcikát meditációs időmérőként is használhatjuk. Több gyártó ráírja a csomagolásra, hogy körülbelül mennyi ideig ég egy-egy pálcika.

Ömlesztett vagy darabos füstölő felajánlása

Templomokban találkozhatunk ilyen jellegű füstölőkkel, de meg is vehetők vagy rendelhetők ázsiai termékeket áruló boltokból. Az ehhez szükséges tartó lehet kerek fedetlen vagy lefedett réztálka, vastál vagy csak egy doboz, ami meg van töltve homokkal, hamuval, és benne izzó faszén. Mellette szokták tartani egy külön dobozban az illatos golyócskákat vagy magvakat, darabokat.
A felajánlás előtt itt is hajoljunk meg. Majd tegyük össze a két tenyerünket. A bal kezünket ebben a pozícióban tartva, a jobb kezünkkel vegyünk egy csipetnyit az ömlesztett füstölőből. Érintsük meg a homlokunkat ezzel a csipetnyi füstölővel, aztán dobjuk bele az izzó szénbe. Ekkor illatos füst csap majd fel. Mielőtt eljövünk onnan, hajoljunk meg újra.
Ne felejtsük, hogy ez a fajta felajánlás is változhat templomról templomra! Van, ahol kifejezetten nem illik a homlokunkat megérinteni füstölődarabkákkal, van ahol csak az izzó szénbe való bedobás után teszik össze a tenyerüket, addig egyáltalán nem. Így mindenképpen figyeljük meg, hogy abban az adott templomban mások ezt hogyan csinálják.

Figyelmeztetések
Ne felejtkezzünk meg az óvintézkedésekről sem, hiszen tűzzel, égő gyertyával és füstölővel bánunk. Ne hagyjuk egyiket sem őrizetlenül, főleg, ha kisgyerek vagy kíváncsi macska vagy kutya van a közelben!

Bár léteznek olyan tanulmányok, amelyek szerint a füstölő füstjének belégzése növeli a tüdőrák kockázatát, tény, hogy jóval kevésbé teszik, mint a dohányzás. Ennek ellenére óvakodjunk attól, hogy egész nap füstölőt égessünk.

Vannak, akiket irritál a füstölő illata, füstje. Erre létezik egy alternatíva: szárított virágszirmokat is lehet használni felajánlásként füstölő helyett. Mindössze annyit kell tennünk, hogy a Buddha-ábrázolás elé egy tálba helyezzük a szirmokat. Ha a felajánló tál tele lesz, a szirmokat komposzt gyanánt felhasználhatjuk.

2016. május 4., szerda

Mantrajóga vagy mantrameditáció

Mi a mantra és hogyan mantrázzunk?

A mantrázás – hangok, szótagok, szavak, mondatok ritmikus ismételgetése – szinte egyidős az emberiséggel. A nyelv, a beszéd kialakulása óta az emberiség természetfölötti hatást tulajdonít a kimondott hangoknak, szavaknak, ezért eredeti céljai változatosak voltak: serkentő, lenyugtató, gyógyító vagy különféle mágikus hatást tulajdonítottak neki. Annak ellenére, hogy a mantrák ősidőktől fogva koroktól, kultúráktól, vallásoktól függetlenül léteznek, az utóbbi évszázadokban jobbára a távol-keleti vallásokhoz kapcsolják e kifejezést.
Ebben a bejegyzésben arról írok, hogy hogyan használhatjuk a mantrát meditációs gyakorlásra. Ezek a legtöbb mantrára érvényesek, akár vallási, akár nem vallási jellegűek.

Kezdetnek tudnunk kell, hogy a mantrákban vannak olyan univerzális hangok, mint például az “mmm”, az “ooo” vagy “aaa” hangok, amelyek szinte minden kultúrában megtalálhatóak.

A mantrákban a szótagok egy részének jelentése bizonytalan, érthetetlen, még abban a kultúrában is, ahol használják (erre egy példa a magyar nyelvben kiszámolóként és halandzsaversikeként számon tartott “Antanténusz...” kezdetű mondóka, amelynek értelmezésére többféle magyarázat is született). A hinduizmusban és buddhizmusban egyaránt megtalálható “om” szótag a több ezer éves Rigvédában jelenik meg először, és etimológiai jelentése máig tisztázatlan.

A hosszabb, több szóból álló mantrák közül némelyek pozitív megerősítéssel bírnak, míg mások meghatározott kívánságokat vagy istenek/Isten felé irányuló megszólítást fogalmaznak meg.  Ezek közül is van, ami köthető valláshoz, és van, ami nem.

Léteznek olyan mantrák is, amelyek bár rövidek, de gyakorlatilag teljes fohászok. Ezek egy-egy hosszabb szöveg, imádság vagy mantra részei, és állhatnak egyetlen meghatározott mondatból vagy kifejezésből, de akár több mondatból is.

A mantrák meditációs használata

Érzéssel vagy érzés nélküli recitálás
A mantrákat papagájként is ismételgethetjük, egyfajta memoriterként. Ez segíthet a koncentrálásban és elménk fókuszban tartásában, de nem olyan hasznos, mint amikor érzéssel recitáljuk.
Ne felejtsük el, hogy mantrázásnál nem a problémáink, gondolataink vagy érzelmeink elterelése vagy elnyomása a cél. Gondjainkat tudatos módon kell kezelnünk és megoldanunk, ha lehetséges. A mantrázást, akárcsak a meditációt, nem szerencsés menekülésre használni.

Hangosan vagy hangtalanul
A mantrákat fennhangon kántálni nagyon kellemes és hasznos, akár egyedül, akár másokkal együtt teszi az ember. Azonban bizonyos idő után talán jobb, ha a kántálást befelé fordulva, hangtalanul végezzük.

A szöveg ismétlése
Kezdetben akarattal és odafigyeléssel idézzük fel a mantra szövegét. Ennek a szándékos emlékezésnek kiegyensúlyozó, gondolatelterelő, nyugtató hatása van.
A későbbiekben, amikor már nem kell erőltetni a szöveg felidézését, elég lesz, ha nyugalomban, befelé figyelve ülünk. Ekkor a mantra önmagától fog bennünk felszínre bukkanni és ismétlődni. Ez haladóbb gyakorlat, ami némi türelmet igényel.
Tudnunk kell, hogy az akarattal való felidézés egy kifelé irányuló közlési forma, míg a bensőnkben keletkező és önmagától ismétlődő mantra befelé forduló elmélyülés.

Saját tempóban
Vannak olyan gyakorlók és tanítók, akik a mantra recitálása során szándékosan arra törekednek, hogy minél gyorsabban tegyék azt. Kétségtelen, hogy ez egyfajta rutinná teszi a mantra felidézését.
Haladóbb gyakorlásnál a mantrát a saját tempója szerint engedjük felszínre jönni és ismétlődni. Ez a tempó egy bizonyos idő után magától változik majd. Néha nagyon gyors lesz, gyorsabb, mint ahogyan azt az agyunk normálisan képes lenne recitálni, máskor viszont önmagától egészen lelassul.

Számoljuk vagy ne számoljuk?
Az ismétlések során a mantrák számolása segíthet a fókuszálásban, ezáltal stabilizál.
Az a fajta gyakorlás nagyon előnyös lehet az elme tisztítására, amikor egy meghatározott számú mantrát kell elismételni hosszabb időtartam alatt.
Mindezek ellenére, számoláskor a tudatunk jobbára a felszínen marad, mivel a számokra is figyelnünk kell. Amikor a számolást elhagyjuk, a gyakorlás mélyebb formát ölthet, mert a fókuszba kizárólagosan a mantra kerül.
Ettől függetlenül mindkét módszer, a számolásos és a nem számolásos is hasznos, és megvan a helye a szádhanában (spirituális gyakorlásban).

Málával (imafüzérrel) vagy málá nélkül
A mantrázás elején hasznos lehet a málá használata, amikor még magára a mantra szövegére is oda kell figyelnünk. (az imafüzérről, máláról ITT írtam bejegyzést)
Azáltal, hogy az ujjainkat a málá szemeinek tologatása során mozgatjuk, a testünk is bekapcsolódik a mantrázásba, így sokkal könnyebb koncentrálni.
Málá nélküli mantrázáskor kiiktatjuk az ujjaink és a test mozgatását. Így, elhagyva a test és érzékelés tudatosságát, tisztábban tudunk befelé, csak a mantrára figyelni.
Itt is mindkét gyakorlási forma, az imafüzéres vagy anélküli hasznos, és megvan a maguk helye a szádhanában (spirituális gyakorlásban).

Isten/istenek neve a mantrában
A vallásos mantrák esetében a mantrában Isten vagy istenek neve található. Ilyenkor is ugyanúgy zajlik a mantrázás, mint egyéb esetben. Eleinte célszerű másokkal együtt fennhangon ismételni, kántálni vagy énekelni. Utána könnyebb lesz csak magunkban felidézve recitálni.
Később a nevet/neveket tartalmazó mantra már önmagától áramlik bennünk, éppen úgy, mint bármilyen egyéb mantra esetében.

Engedjük, hogy a mantra irányítson
Van, amikor a mantra a csend felé kezdi terelni a figyelmünket. Ilyenkor azt gondolhatjuk, hogy elfelejtettük a mantrát, és esetleg extra erőfeszítéssel folytatni akarjuk a recitálását.
Ebben az esetben jobb, ha engedünk neki, és hagyjuk, hogy figyelmünket a csenden alapuló mélyebb, finomabb állapotba vezesse.
A mantrának ez az irányítása nagyon becsapós, mert olyasmi érzésünk lesz, mintha el akarnánk aludni. Némi gyakorlás és figyelem szükségeltetik ahhoz, hogy észrevegyük a különbséget a bealvás és a meditáció mélyebb, csendesebb, tisztább állapota között.
Ez az irányítási tulajdonság a mantragyakorlás egyik legfontosabb jellege.

Mondani vagy hallani
Ahhoz, hogy ezt a pontot megértsük, gondoljunk egy dalra, amit már többször hallottunk. Amikor e dal hangjai már eléggé befészkelik magukat az agyunkba, automatikusan, erőfeszítés nélkül keletkeznek, azaz teljesen maguktól jutnak eszünkbe.
Visszatérve a mantrához, kezdetben belülről recitáljuk, felmondva magunkban, mint egy verset. Később a gyakorlás inkább olyanná válik, mintha hallgatnánk a mantrát, és már nem hasonlít a versféle felmondásra.
Ez olyasmi, mint amikor eszünkbe jut valaki, akit nagyon szeretünk. Akkor is megjelenik a tudatunkban, ha nincs szándékunkban, mindenféle erőlködés és akarat nélkül.

A gondolatokkal való megbirkózás
Ahogy fentebb már utaltam rá, a mantrát nem szerencsés az élet bizonyos dolgainak elkerülésére, mentális, érzelmi problémák megoldására használni. Főleg meditációs időben, amikor a külső ingerek kevésbé terelik el figyelmet, felszínre törhetnek a gondolatok, nyomasztó érzések, gondok. Ilyenkor beindul a belső küzdelem ezek ellen.
Az időt és energiát rabló viaskodás helyett szánjunk néhány percet arra, hogy “megbeszéljük” magunkkal azt, hogy ez most a mantrameditáció ideje, és nem másé. Ezután sokkal könnyebb lesz felidézni a mantrát és sokkal könnyebb lesz teljesen átadni magunkat a vele kapcsolatos gyakorlásnak.
(a buddhista mantrákról ITT írtam)