2015. február 27., péntek

Tényleg szenvedés az élet? (a dukkha szó jelentése)

A történelmi Buddha az ókori Indiában élt, közel 2600 évvel ezelőtt. Nincs egyértelmű bizonyítékunk arra, hogy ténylegesen milyen nyelven beszélt és tanított, de a korai buddhista iratok szerint páli nyelven, amely a szanszkrit nyelv egyfajta változata. Nagyon sok általa használt kifejezést nehéz lefordítani. Pedig ahhoz, hogy Buddha tanítását megértsük – vagy elvethessük -, rengeteg múlik a szavak pontos fordításán és értelmezésén.
Például nagyon sok nyugati, keresztény kultúrkörben felnőtt ember olvassa értetlenül a Négy Nemes Igazság legelső részét, amelyet a fordítók gyakran úgy fordítanak, hogy “az élet szenvedés”. És mivel ez olyan zavaróan pesszimistán hangzik, ezért sokan már azelőtt elvetik a buddhista tanításokat, mielőtt még tudnák, hogy pontosan miről is szólnak.
Azonban a Buddha által megfogalmazott Négy Nemes Igazság legelső mondata a legkorábbi iratok szerint nem az volt, hogy az “élet szenvedés”, hanem az, hogy az “élet dukkha”.
 
 
Dukkha páli nyelven van, és több dolgot is jelent. Például bármi, ami ideiglenes, átmeneti, beleértve a boldogság vagy jóérzés állapotát is, az dukkha. Ennek ellenére vannak olyanok, akik nem képesek túllépni az európai fordítók által használt “szenvedés”’ szón, ezért ellenérzéssel viseltetnek a teljes buddhista tanítások iránt (a nyugati buddhisták közül is sokan “szenvedés”-ként értelmezik a dukkha szót). 
 
Emiatt az utóbbi években egyre több fordító veti el a “szenvedés” szót a dukkha fordítása során, és helyettesíti az “elégedetlenség” vagy “stressz, megpróbáltatás” szavakkal. Azonban ezek sem helyes kifejezések. Sokszor történik meg idegen nyelvű szövegek fordításakor, hogy fordítók olyan kifejezésekbe, szavakba ütköznek, amelyeknek nincs pontosan ugyanolyan jelentéstartammal bíró szavuk azon a nyelven, amire fordítanak. Úgy hiszem, a dukkha is ezek közé tartozik.
Viszont ahhoz, hogy megértsük a Négy Nemes Igazságot, a dukkha pontos jelentésének tisztázása elengedhetetlen. A Négy Nemes Igazság pedig a buddhizmus alapját képezi.
 
Akkor hogyan értelmezzük a dukkha szót?
Mivel nem igazán van olyan szó, ami pontosan és egyértelműen tartalmazná ugyanazt jelentésárnyalatot, mint a dukkha, talán egyszerűbb le sem fordítani. Máskülönben feleslegesen töltjük az időt olyan szavak keresésével, amik egész biztosan nem azt fogják jelenteni, amit Buddha értett alatta.
 
Tehát tegyük félre a “szenvedést”, “stresszt”, “elégedetlenséget” vagy egyéb szavakat, amelyeket fordításkor szoktak még használni, és járjuk körbe a dukkhát. Muszáj ezt megtennünk  – főleg akkor –, ha nem tudjuk pontosan, hogy hogyan értelmezendő a dukkha szó.
 
A dukkha meghatározása
Buddha a dukkha három fő csoportjáról beszélt. Ezek a következők:
1. Szenvedés vagy fájdalom (dukkha-dukkha)
2. Állandótlanság vagy változás (viparináma-dukkha)
3. Feltételhez kötött állapot (sankhára-dukkha)
 
Nézzük egyenként:
-- Szenvedés vagy fájdalom (dukkha-dukkha) Ez a szokásos értelemben vett szenvedés, pontosan az, amit a “szenvedés” szó jelentése alatt értünk. Ez a dukkha egyik formája, amibe beletartozik a fizikai/testi, lelki és szellemi fájdalom.
 
-- Állandótlanság vagy változás (viparináma-dukkha) Bármi, ami nem állandó, ami ki van téve változásnak, az dukkha. Ezért a boldogság is dukkha, mert nem állandó. Bármilyen jó érzés, ami idővel elhalványul, szintén dukkha. Még a szellemi gyakorlásban megtapasztalt, legtisztább állapotú üdvösség is dukkha.
Ez nem jelenti azt, hogy a boldogság, jó érzés vagy üdvösség rossz lenne, vagy helytelen volna élvezni őket. Ha örömet okoznak, akkor élvezd azt, hogy jól érzed magad tőlük. Csak ne ragaszkodj hozzájuk!
 
-- Feltételhez kötött állapot (sankhára-dukkha) Bármilyen feltételhez való kötöttség vagy attól való függés. A buddhizmus tanítása a Függő Keletkezésről azt mondja, hogy minden jelenség feltételhez kötött, mert minden jelenség hatással van egy másikra, ugyanakkor következik egy előzőből. A dukkha három csoportja közül talán ez a legnehezebben felfogható, ugyanakkor elengedhetetlen a buddhizmus megértéséhez.
 
Az élet dukkha
A Négy Nemes Igazság közül a legelső Igazság megértése nem könnyű. Legtöbbünk számára több éves gyakorlásba telik, különösen az, hogy túllépjünk a megszokott fogalmainkon és eljussunk a tanítások felismeréséig. Nagyon sokan azonban már abban a pillanatban elvetik a buddhizmus tanításait, amikor meghallják azt a szót, hogy “szenvedés”.
Ezért célszerűbb mellőzni ezeket a szavakat, mint “szenvedés” és “stresszel teli, megterhelő” és visszalépni a “dukkha”-hoz. Hagyjuk, hogy feltáruljon a dukkha jelentése, anélkül, hogy más szavak az utunkba állnának.
 
A példázat a kígyóról című tanbeszédében (MN 22 -  a teljes szutta ITT olvasható a Buddha Ujja oldalon) a történelmi Buddha ezt mondja, mintegy összefoglalva saját tanítását: “Ezelőtt is, most is, csak a dukkha-t és a dukkha megszüntetését hirdetem, szerzetesek.”
A buddhizmus tanításai egészen addig zűrzavarosak lesznek, amíg nem vagyunk képesek felfogni a dukkha mélyebb jelentését.
 

 Forrás: Az élet szenvedés? (angol nyelven)

2 megjegyzés:

Tashi Paljor írta...

Kedves Ildi van valamilyen privát elérhetőséged?
Köszi!
Körző Csaba

Ildi írta...

Kedves Csaba!
Bocsánat, hogy csak most tudtam válaszolni. A privát elérhetőségem : s.ildi66@gmail.com

Szívesen:)
Ildikó