Buddhizmus szimbólumai: A Tan (dharma) kereke

A Tan (dharma) kereke - szanszkrit nyelven dharmacsakra - egyike a buddhizmus legrégebbi szimbólumainak. A kerék éppen úgy a buddhizmus jelképe, mint ahogyan a kereszt a kereszténységnek vagy a Dávid-csillag a zsidó vallásnak vagy a félhold az iszlámnak. Ezen kívül még a buddhizmus nyolc szerencsejegyének (astamangala) egyike is. (a nyolc szerencsejegyről vagy szerencseszimbólumról ITT írtunk bejegyzést)

A Tan (dharma) kereke nem más, mint egy hintó vagy harci szekér kereke, változó számú küllővel. Bármilyen színű lehet, bár arany színű változata a leggyakoribb. A közepén legtöbbször három forma örvénylik egymásba fonódva, de előfordulhat jin-jang szimbólum vagy egy másik kerék vagy egy üres kör is.

Mit szimbolizál a Tan (dharma) kereke?

A Tan kereke három alapvető részből áll – kerékagy, kerék széle/pereme és a küllők. Az évszázadok alatt nagyon sok hagyomány és még több tanító tulajdonított ezeknek a részeknek egymástól eltérő jelentéseket, egy könyvet is megtöltene, ha mindet leírnánk. Itt most a Tan kerekének néhány legelfogadottabb és legáltalánosabb értelmezését adjuk:

-- Maga a kör, a kerék formája a Tant, Buddha tanításának tökéletességét képviseli.

-- A kerék széle/pereme azt az összpontosítást és éberséget képviseli, amelyek egybefogják a meditáció gyakorlatát.

-- A kerékagy az erkölcsi szabályokat jelenti. Az a három örvény, ami gyakran látható a kerékagyon, általában a Három Ékkövet (Három Menedék) – Buddha, Dharma (Tan) és szangha (közösség) - szokta jelenteni, de sok esetben képviselhetik az örömöt is.(a Három Ékkőről ITT írtunk hosszabb bejegyzést)

A küllők, számuktól függően különböző dolgot jelenthetnek:

-- Ha a keréknek négy küllője van, ami általában ritka, akkor a Négy Nemes Igazságot vagy a négy dhjánát (a meditáció négy szintjét) képviselhetik.

-- Ha a keréknek nyolc küllője van, akkor a Nemes Nyolcrétű Ösvényt képviselik. A leggyakrabban ezt a nyolcküllős kereket szokták a buddhizmus jelképének felhasználni.

-- Ha a keréknek tíz küllője van, akkor a küllők a tíz irányt – gyakorlatilag az összes irányt képviselik.

-- Ha a keréknek 12 küllője van, akkor a tizenkét láncszemből álló Függő Keletkezést képviselik.

-- Ha a keréknek 24 küllője van, akkor a tizenkét láncszemből álló Függő Keletkezésen kívül a Függő Keletkezés tizenkét láncszemének fordított sorrendjét, azaz a szamszárából való megszabadulást jelképezi. A 24 küllős Tan kerekét Asóka csakrának is szokták nevezni – erről bővebben írunk alább.

-- Ha a keréknek 31 küllője van, akkor a küllők az ókori buddhista kozmológia szerinti létezés 31 birodalmát jelentik.

A Tan kerekének gyakran vannak peremen túl nyúló küllői, amik első ránézésre életlen tüskéknek látszanak. Ezek a tüskék a mindenen átható belátást jelentik.

Az Asóka csakra

A sok küllővel ellátott kerék (dharmacsakra) az indiai művészetben az uralkodói hatalom és a törvény ősi jelképe volt, és nagyon hamar a történelmi Buddha tanításainak szimbóluma lett. Ennek az ábrázolásnak a legrégebbi, ma is létező példányai a Nagy Asóka király által emeltetett oszlopokon található. Asóka (i.e. 304-232) a mai India legnagyobb részét és a mai Afganisztán nyugati határait is magába foglaló területeket egyesítő uralkodó volt. Bár a buddhizmust államvallássá tette és támogatta elterjedését országának határain túl is, mégis alattvalóival szemben vallási türelmet gyakorolt.

Asóka hatalmas, kőből készült oszlopokat emeltetett szerte a királyságában, ezek jó része még mindig áll. Az oszlopokon rendeletek találhatóak, ezek némelyike az alattvalók számára javaslatokat tartalmaznak a buddhista erkölcs és erőszakmentesség gyakorlásáról. A kőoszlopok tetején faragott állatalakok voltak, és gyakran díszítették a 24 küllős Tan kerekével is. Az egyik ilyen oszlop teteje, a homokkőből készült szárnáthi oroszlános oszlopfő képe látható a mai India címerén.

1947-től a független India nemzeti lobogójának közepén, a fehér sávban sötétkék, 24 küllős Asóka csakra látható.

A Tan kerekének egyéb jelentései 

Van amikor a dharmacsakra egyfajta kompozíció részeként jelenik meg: egy lótuszvirág emelvényen áll egy-egy őzzel. Az őzek kb. feleakkorák, mint a kerék mérete, rendszerint térdelnek és orrukat a kerék felé magasba emelik. Ez a jelenet a történelmi Buddha legelső tanbeszédére utal, amit megvilágosodása után adott öt koldusnak a mai Szárnáthban, az Őzek Ligetében (a mai Benáresz mellett, Uttar Pradesh államban található, Indiában).

A buddhista legendák szerint a parkban lakó ruru őzcsorda is Buddha köré gyűlt, hogy meghallgassa tanbeszédeit. Az őz és a dharmacsakra együtt Buddhának arra a tanítására figyelmeztet, mely szerint minden élőlény megszabadítása a cél, nem csak az embereké.

Ugyanennek a történetnek egyéb változataiban az őzek a bódhiszattvák kisugárzásai. (arról, hogy kik a bódhiszattvák, több bejegyzést is írtunk, a legelső ITT olvasható)

A Tan (dharma) kerekének megforgatása

A “Tan kerekének megforgatása” kifejezés azt jelenti, hogy Buddha a Tanról -dharmáról szóló tanítását átadja a világnak. A mahajána buddhizmusban úgy tartják, hogy Buddha háromszor forgatta meg a Tan  kerekét.

Legelső volt az Őzek Ligetében tartott tanbeszéd, amit Buddha megvilágosodása után mondott. Ekkor tárta fel először Buddha a Négy Nemes Igazságot.

A második megforgatás a tökéletes bölcsesség tanítása volt a szúnjata (üresség) természetén keresztül.

A harmadik megforgatás a Buddha-természet tanának elmagyarázása volt.

(részletesebben a Tan kerekének háromszori megforgatásáról ITT írtam egy bejegyzést)

Forrás: A Dharma-kerék (angol nyelven)