A 2011-es népszámlálás buddhistákra vonatkozó adatai

A 2011-es népszámlálás során összesen 9 937 628 főről vettek fel adatokat (kérdezőbiztosok és online kérdőív segítségével). A megkérdezettek 27,16%-a (2 699 025 fő), tehát valamivel több, mint negyede nem adott választ arra a kérdésre, hogy milyen valláshoz tartozónak vallja magát. Ez azt is jelenti egyben, hogy az itt következő adatok csak a válaszadókról mondanak valamit, nem pedig Magyarország teljes népességéről.

Buddhistának* összesen 9 758-an** vallották magukat, valamivel többen férfiak (53%), mint nők (47%). Ugyanez a vidéken és Budapesten élő buddhisták aránya is: 53% él vidéken, 47% Budapesten. Míg az országos adatokban a középiskolát végzettek vannak kissé túlsúlyban (lásd 1. diagram), Budapesten ez a különbség (ugyanilyen kis mértékben) a diplomások javára fordul.

A népszámlálási adatok is azt támasztják alá, hogy inkább a fiatalok és középkorúak vallása a buddhizmus (lásd 2. diagram). A 30 és 39 év közötti korosztály a legnagyobb: 29%, őket követik kb. ugyanolyan aránnyal a 15 és 29 év közöttiek (23%) és a 40 és 49 év közöttiek (22%). Ami nekem talán kicsit furcsa, az a 60 év fölöttiek alacsony száma: pusztán 6%.

A buddhista válaszadók fele (51%) egyedülálló, őket követik a házasok (32%), majd az elváltak (14%).  Ezek az arányok talán nagyrészt a fent leírt életkori megoszlásnak köszönhetők.

A népszámlálási adatokban még azzal kapcsolatban találunk információt, hogy milyen nemzetiséghez tartozónak vallják magukat a megkérdezett buddhisták. Magyarok 8893-an, romák 616-an, németek 367-en, a többi magyarországi kisebbség csak 100 alatti számú buddhistával képviselteti magát.***

Engem meglepett a németek magas száma is, de ami biztosan sokak számára magyarázatra szorul, az a romák magas aránya.

Sajókazán és környékén működik a Dzsaj Bhím buddhista közösség, amelynek tagjai szinte kizárólag romák. A  Dr. Ámbédkar iskola, névadójához méltóan, a szegények, kitaszítottak felzárkóztatását tűzte ki célul. B.R. Ámbédkar, India első igazságügy-minisztere és alkotmányának megalkotója 1956-tól mozgalmat indított a kaszton kívüliek (dalitok) felszabadítására. Hatására több százezer kitaszított hindu vette fel a buddhizmust, és 'vette kezébe a saját sorsát'. Ámbédkar saját fogadalmakat dolgozott ki a buddhistává vált dalitok számára, és tömeges áttérési rítusokat szervezett számukra. Magyarországon a 'helyi dalitok' ügyét az angliai Triratna (korábban Friends of the Western Buddhist Order) karolta fel, az általuk támogatott Dzshaj Bhím közösség vezetője Orsós János, ez a buddhista közösség tartja fenn a Dr. Ámbédkar iskolát is.

A Magyarországon élő, de nem nemzetiségi válaszadók közül a legtöbben, egyáltalán nem meglepő módon a kínaiak (424) és a vietnamiak (402) voltak. Jelentős részük Budapesten él, a legnagyobb buddhista közösségeik a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a vietnami-amerikai CompaSS.

Egyelőre ennyit tudtam kihozni a KSH honlapján lévő adatokból. Ha ki tudom kérni a buddhista válaszolók iskolánkénti/irányzatonkénti adatait, akkor jön még a folytatás.

* Nagyszerű, hogy (most először) külön is megjelennek a buddhistákra vonatkozó adatok, de a Vaisnava-hívők/Krisnások még mindig nem kaptak külön rubrikát a táblázatban.

** Összehasonlításképp: kb. 378-szor ennyien vannak a magukat római katolikusnak vallók (3 691 348), kb. 22-szer ennyien az evangélikusnak (214 965), kicsit több, mint másfélszer ennyien (17 264) azok, akik Jehova Tanúinak vallották magukat, és ennek kb. harmada a a magukat muszlimnak vallók száma (3 553).

*** A buddhisták összlétszámát meghaladó szám azért lehetséges, mert a megkérdezettek egyszerre többféle nemzethez tartozónak is vallhatták magukat (pl. roma és magyar).

További olvasnivalók: Választási lehetőséget kell adni - Interjú Derdák Tiborral