2012. május 1., kedd

Buddhizmus és vegetarianizmus

Minden buddhista vegetáriánus?

Nem, nem mindegyik az. Némely buddhista vegetáriánus, de vannak, akik nem azok. A vegetarianizmushoz való hozzállás változó irányzatonként éppúgy, mint egyénenként.

Nem valószínű, hogy a történelmi Buddha vegetáriánus lett volna. A tanításainak legkorábbi feljegyzéseiben, a Tripitakában (páliul Tipitaka- Három Kosár) Buddha nem tiltotta meg határozottan a húsevést tanítványainak. Tény, ha húst adtak egy szerzetes alamizsnás tálkájába, a szerzetestől feltételezték, hogy azt megeszi. A szerzetesek hálásan fogadtak és fogyasztottak minden ételt, amit adtak nekik, beleértve a húst is.

Kivételek
Ennek ellenére létezett kivétel a hússal kapcsolatban az alamizsna elfogadásának szabályzatában. Ha a szerzetes tudta vagy gyanította, hogy egy állat kifejezetten az ő számára lett levágva., akkor visszautasította annak elfogadását. Ugyanakkor, amikor egy állatot elsősorban világi család étkezése céljára vágták le, már elfogadható volt egy szerzetes számára is.

Buddha fel is sorolt bizonyos fajta húsokat, amiket nem lehet megenni. Ilyen a ló, elefánt, kutya, tigris, kígyó, leopárd és medve. És mivel pontosan meghatározva csak ez a néhány fajta állat tiltott, így arra következtethetünk, hogy más húsok fogyasztása megengedett.

A buddhizmus első fogadalma az, hogy ne vedd el más lény életét. Buddha mondta követőinek, hogy ne öljenek, és ne is vegyenek részt ölésben vagy ne okozzák más lény életének elvételét. Vannak, akik állítják, hogy már a húsevés is ölésben való részvétel, hiszen pénzért megvesszük a mások által levágott húst. Persze, feleletként lehetne mondani, hogy ha egy állat már halott és nem kifejezetten azért vágták le, hogy megegyék, akkor az nem teljesen ugyanaz, mint magát az állatot megenni. Úgy tűnik, Buddha is valahogy így értelmezte a húsevést.

Mindezek ellenére, a történelmi Buddha és a szerzetesek, apácák, akik követték őt, otthontalan vándorok voltak, és kizárólag azon az alamizsnán éltek, amit kaptak. Akkor még nem kezdtek el építeni kolostorokat és más állandó közösségeket, csak valamikor Buddha halála után.

A kolostorban lakó buddhisták nem kizárólag alamizsnán élnek, hanem olyan élelmen, amit maguk termesztenek vagy amit adományoznak nekik vagy maguk vásárolnak. Nehéz volna vitatni azt, hogy az a hús, amit egy teljes kolostor közössége kap adományként, nem olyan állatból származik, amit kifejezetten e közösség miatt öltek le.

Ezért sok irányzata a mahájána buddhizmusnak különösen előtérbe helyezi a vegetarianizmust. Néhány mahájána szútra, mint a Lankávatára, a Szigetre lépés szútrája határozott vegetáriánus tanításokat közöl.

A buddhizmus és vegetarianizmus ma

Manapság a vegetarianizmushoz való hozzáállás irányzatról irányzatra változik, még az irányzatokon belül sem egységes. Mindent egybevetve, a théraváda buddhisták maguk nem ölnek állatot, de személyes döntésnek tekintik a vegetarianizmust. A Vadzsrajána iskolákban, amelyikbe a tibeti és a japán singon buddhizmus tartozik, bátorítják a vegetarianizmust, de nem tekintik teljes mértékben szükségesnek a buddhista gyakorláshoz. A mahájána iskolák sokkal gyakrabban vegetáriánusok, de még irányzataikon belül is vannak eltérések a gyakorlatában.

Összhangban az eredeti szabályokkal, vannak buddhisták, akik bár nem vásárolnak húst maguknak, de ha például, egy vacsorameghívás során kínálnak nekik húst, akkor azt megeszik.

Középút

A buddhizmus helyteleníti a megszállott perfekcionizmust. Buddha azt tanította követőinek, hogy találják meg a középutat a szélsőséges elvek és gyakorlatok között. Emiatt az is helyteleníthető, ha egy vegetáriánus buddhista megszállottan ragaszkodik ehhez az elvéhez.

A buddhista tudatosság egyik "érett érzelme", a metta, azaz szerető kedvesség minden élőlény iránt, önző ragaszkodás nélkül. A buddhisták leginkább azért tartózkodnak a húsevéstől, mert szerető kedvességgel tekintenek az élő állatokra, nem pedig azért, mert helytelen vagy erkölcstelen volna egy állati test fogyasztása. Más szavakkal, nem maga a hús a lényeg. És némely esetben a buddhista tudatosság másik "érett érzelme", a karuna , azaz együttérzés hatására egy buddhista megtörheti ezt a szabályt. Például, ha meglátogatod idős nagymamádat, akit már évek óta nem láttál, és megérkezvén otthonába észreveszed, hogy a nagymama a te kedvenc gyerekkori ételedet készítette, rántott sertésbordát. A nagymamád már nem sokat főzöget, mert ilyen idősen nehezen mozog a konyhában. De szívének legkedvesebb kívánsága volna az, hogy adjon neked valami különlegeset, és hogy lássa, amint ráveted magad a rántott sertésbordára, ahogy azt tetted gyerekkorodban. Ő erre készült már hetek óta. Ilyen esetekben, ha akár egy másodpercig is habozol elfogadni ezeket sertésbordákat, akkor nem vagy buddhista.

A szenvedésre való figyelem

A nagy "állatgyárak" kegyetlen helyek az állatok számára. Tenyésztett anyadisznók olyan kis ketrecekben élik le életüket, hogy még megfordulni sem tudnak benne. Tojótyúkokat olyan ketrecekben tarják, hogy még a szárnyaikat sem tudják kinyújtani. (Bár talán az utóbbi időkben az állattartás szabályai változtak valamicskét, de alapvetően még mindig meglehetősen borzasztó hely egy többezer csirkét nevelő "csirkegyár", és a vágóhídra vezető út alatt is nagyon sokat szenvednek az állatok, a kegyetlen végről meg már nem is beszélve...)

Egy buddhistának azt is figyelembe kell venni, hogy a termék, amit vásárol, szenvedés által keletkezett. Ebbe beleértjük az emberi szenvedést is éppúgy, mint az állatit. Ha például, a műbőr cipőd kizsákmányolt, embertelen körülmények között dolgozó munkások által készült, akkor mindegy, hogy bőrcipőt veszel-e vagy ilyen körülmények között gyártott műbőrt.

Az ilyen dolgok teszik a vegetáriánus kérdést igazán elgondolkodtatóvá.

Élj figyelmesen!

Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy élni annyi, mint ölni. Ez elkerülhetetlen. Hiszen a gyümölcsök, zöldségek, amiket megeszünk, maguk is élő szervezetek vagy azok részei. Termesztésükhöz elengedhetetlen sok rovar, rágcsáló és egyéb állat megölése is. Otthonainkba az elektromos áram és a fűtés olyan létesítményekből érkezhet, amely károsítja a környezetet. És az autóink által okozott károkba meg már nem is merünk belegondolni...

Mind belegabalyodtunk az ölés és pusztítás hálójába, és amíg élünk, képtelenek leszünk teljes mértékben kiszabadulni. Buddhistaként nem az a feladatunk, hogy ész nélkül kövessünk könyvekben, iratokban leírt szabályokat, hanem hogy figyeljünk oda azokra a károkra, amiket okozunk, és próbáljunk minél kevesebbet ártani önmagunknak és a világ minden lényének.

(Az étkezési szabályokról a buddhizmusban ITT lehet olvasni egy átfogóbb bejegyzést)

Forrás: Buddhizmus és vegetarianizmus (angol nyelven)
A képek forrása: Yann Arthus-Bertrand: Home/Otthonunk (videó magyar szinkronnal)

6 megjegyzés:

Sabio Lantz írta...

I just wrote The Confessions of a Vegetarian. The point of my post was to show how silly my thinking is. Some readers thought I was talking about Vegetarianism but they weren't reading carefully. My post was about the lies we tell ourselves. People rarely pause to look behind their thoughts -- to look at motivations, fears, hope ...

The vegetarian desire is often no more than the desire to be righteous by doing no harm and is often filled with more desire to be right or fear of being wrong or morally dirty.

So for those, being vegetarian may do more harm for the goal of their Buddhist endeavors than can be imagined. Neurosis disguised as religious virtue is the worse of all traps.

Roni írta...

Hi, Sabio!

I enjoyed your post, just did not have the time to respond.

I don't know how much of this you can read with Google Translator, but I think fellow blogger Ildi did a great job here showing the different ideologies behind vegetarianism. Also that vegetarianism is not everywhere practiced in Buddhist monasticism, let alone by the laity.

Greetings from Budapest!

Dagan írta...

"Ilyen esetekben, ha akar egy masodpercig is habozol...akkor nem vagy buddhista" - hogy jelenthetsz ilyet ilyen kategorikusan?? miért ne merlegelhetne a dolgot?

Ildi írta...

Szia Dagan!

Igen, igazad van, ez egy kategórikus kijelentés. Viszont ebben az esetben nem lehet habozni, mert másokra odafigyelő embernek nincsen más választása, mint megenni a húst, még akkor is, ha ő maga már több éve, esetleg évtizede nem eszik. Nem ezen múlik az, hogy Te vegetáriánus maradsz-e vagy sem, hogy megeszed egyszer azt a húst, amit rég látott nagymamád a kedvedért csinált. De egy öreg, Téged nagyon szerető embert élete vége felé megbántani azzal, hogy habozol elfogadni azt, amit ő szeretettel készített Neked, azt már visszacsinálni nem lehet...

Fortunafia írta...

Remek gondolatok, köszönöm szépen...sokáig kerestem, de azt hiszem a Budhizmus valami olyat kínál az embernek ami igazán emberi...és megható

Ildi írta...

Köszönöm szépen, egészen biztos vagyok abban, hogy megtalálod, amit kerestél...