2011. július 30., szombat

Medicine Buddha - Gyógyító Buddha tablettákból


Sajnos, a poén csak angolul működik, mert ott a Gyógyító Buddha neve Medicine Buddha*, azaz 'gyógyszer buddha', de a képek talán így is érdekesek. Az alkotó a kínai Zhan Wang*, a 2006-ban készült alkotás címe az egyik oldal* szerint Buddhista gyógyszertár (Buddhist Drugstore), a másik* szerint A nyugati orvoslás temploma (Temple of Western Medicine).

A művész honlapja (kínaiul/angolul)

* angol nyelvű link




2011. július 21., csütörtök

Punkok & szerzetesek - Thaiföld

Egy meg nem valósult film trailere a társadalmi értékek megkérdőjelezésének 2 formájáról. A thai punkok a világi kultúrával szemben lázadnak, Yuttadhammo Bhikkhu pedig a théraváda szerzetesi élet lehetőségeit keresi a kolostori közösségeken kívül. Készítő: Living Films. A trailer eredeti helye.

2011. július 14., csütörtök

Supermonk váratlan kalandjai - Képregény Ácsán Brahm tanításai alapján

A The Unexpected Adventures of Supermonk* annyira nagy sikert aratott, hogy amikor az egyik olvasó jelentkezett, hogy lefordítja magyarra, én csak lelkesen bólogatni tudtam. A rajzoló beszerkesztette a magyar szöveget, és ez lett a végeredmény (nagyításhoz katt a képre):





















































Forrás: Lyunivörziti of Ószom

* Supermonk: 'szuper szerzetes'

2011. július 13., szerda

Buddhista fogalmak és nevek magyar átírása

Magyar honlapokon, blogokon és könyvekben sokszor találkozni a(z eredetileg szanszkrit nyelvű) buddhista fogalmak, nevek pontatlan átírásaival. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a fordítások angol nyelvből készülnek, ahol nincs jelölve az a-á, e-é stb. különbsége, és más a j, y, s stb. kiejtése, mint a magyarban. Ha azonban az eredeti, szanszkrit (mellékjeles átírás) alapján készül a magyar változat, a végeredmény sokkal pontosabb lesz.

Elkezdtük összeszedni egy táblázatba a legfontosabb buddhista fogalmakat, neveket és azok magyar átírását:



Szeretnénk majd bővíteni a táblázatot páli, tibeti, kínai, japán fogalmakkal és nevekkel is. Írjatok kommentet vagy mailt, ha valamilyen átírással kapcsolatos kérdésetek van. (Ha mi magunk nem tudjuk a választ, ismerünk olyat, aki biztosan tudja. :))

2011. július 5., kedd

Szabó Lőrinc: Szun Vu Kung lázadása - Vu Cseng-en: Nyugati utazás

A verset felolvassa Both András (érdemes meghallgatni).

Szabó Lőrinc: Szun Vu Kung lázadása

Mikor Szun Vu Kung, a majmok királya,
kit kőtojásból keltett ki a vén
föld, ég nap és hold különös szerelme
a gyümölcsök s virágok szigetén,

ki kőtestét mozogni tanította
s viharként szállni a felhők felett,
és megtanult minden emberfölötti
varázst és titkos bölcsességeket,

ki hős vezér és szent remete volt
és szívében mégis fenevad maradt,
és feldúlta a halál városát és
megette az égi barackokat,

az istenek eledelét, hogy ő is
őrökké éljen, s lett mindenható
kinek rőt fején a villám kicsorbult,
ki már már isten volt, de lázadó

dühében a Legfőbb Trónt követelte,
s leverte az égi seregeket,
s a Menny Ura s a Célok és Erények
bénultan nézték, hogyan közeleg –

mikor Szun Vu Kung már a trón előtt állt,
és már senki se moccant ellene,
jött Buddha, és szelíd virágkezével
intett, hogy a fegyverét tegye le.

– Ki vagy, te jámbor? – ámult el a vad szörny,
akitől a mindenség reszketett.
Buddha felelt: – A béke és a jóság,
s azért jöttem, hogy megfékezzelek.

– Nagyszerű! – bókolt Szun Vu Kung. De Buddha:
– Vigyázz – szólt –, még nem sejted, mit tudok!
– Te se, hogy én mit! – válaszolt a szörny,
és mellét verve mesélni kezdte, hogy

a tejutat kavarja szigonyával,
eldicsekedett, hogyan győzte le
a földet, eget, az állatok és fák
szellemeit, s a halál fekete

könyvét széttépve hogy lett halhatatlan,
s a Titkos Tudást hogy szerezte meg.
– Tizennyolcezer mérföldet repülök
– mondta –, ha csak egy bukfencet vetek,

átváltozom hetvenkétféleképpen
és lehetek millió óriás,
ma már én vagyok a Tökéletesség
– a Menny Urához fordult –, senki más,

– bömbölte – senki nem állhat fölöttem:
legkülönb vagyok, a Trónt akarom!
És Buddha felelt: – Tied lesz, ha győzöl
még valamin, az én hatalmamon:

mutasd meg, hogy kibírsz-e törni innen,
túljutsz-e rajtam – itt a tenyerem:
ha bukfenced kivisz belőle, nyertél,
ha nem, te fogsz engedni énnekem.

Tetszett az alku Szun Vu Kungnak.
– Őrült – gondolta – ez a Buddha: a keze
alig nagyobb egy lótusz levelénél,
igazán játék végezni vele,

gyerekjáték – gondolta és vigyorgott:
– Hát jól van, lássuk: ki győz, te vagy én? –
És felemelkedett a levegőbe,
s megállt nevetve Buddha tenyerén.

– Készen vagy? – Készen. – Rajta! – Egyet ugrott,
s már messze szállt s eltűnt a szörnyeteg,
és viharzott, mint az ördögmotolla,
úgy hányta, hányta a bukfenceket,

és repült és hömpölygött mint a szélvész,
mindig gyorsabban, repült, mint a fény,
repült és forgott, át az ős eónok
s csillagködök száz szigettengerén,

repült, a tértől részegen, repült, mint
az időmegállító gondolat,
repült, könnyű győzelmét végtelennel
tetőzni, amit ráadásul ad,

repült, repült s a Végső Űr határán
egyszerre csak öt roppant oszlopot látott,
amely minden világok végén
vörösen az ég felé lobogott.

Még egy bukfenc, s már ott volt, és leszállt ott,
ahol még nem járt soha senki se,
és lehasalt s fürkészve és vidáman
nézett az érthetetlen semmibe,

aztán felkelt. – Most megyek – mondta – vissza,
és én leszek a Mindenség Ura,
de hogy itt jártam, nevemet felírom
ide, a világ őrtornyaira –

és csakugyan felírta a középső
oszlopra: „Itt járt Szun Vu Kung király”,
s mert a szükség rájött, egy másik oszlop
tövébe még egyebet is csinált,

és indult vissza. Repült, mint a villám,
repült az űrben, mint a néma fény,
repült és forgott, át az ős eónok
s csillagvilágok szigettengerén,

mint az időtlen gondolat, repült most
visszafelé a végtelenen át,
és megérkezett és hetykén leugrott
Buddha kezéről s rikoltott: – No hát

ide a Trónt! A világ végén jártam
s ott hagytam a látogatás jelét! –
Buddha ránézett, hosszan, szánakozva,
és felemelte lassan a kezét,

és megszólalt: – Te nyomorult majom,
te, te barbár ész- és erő-szörnyeteg,
azt hiszed, hogy míg féktelen hatalmad
harc s önzés fűti, lebírsz engemet?

Azt hiszed, ki tudtál szökni kezemből?
Nézz ide, nézd középső ujjamat:
„Itt járt Szun Vu Kung…” – itt van, ezt te írtad,
s nézd piszkod, itt a hüvelykem alatt! –

És Szun Vu Kung, a Tökéletes Állat,
kitől a Legfőbb Trón is reszketett,
látta, hogy minden erőnél erősebb
a türelem s a jóság, s megijedt

és szökni próbált. De Buddha lefogta
s egy hegyet tett rá, kíméletesen:
– Most itt maradsz. Gondolkozz ezer évig,
s ha új szíved lesz, befogad a Menny.

A vers egy 16. századi kínai regényt mesél újra, amelynek címe Nyugati utazás, avagy a majomkirály története, szerzője Vu Cseng-en , fordítója Csongor Barnabás. A 2 kötetes mű PDF-ben olvasható/letölthető a Terebess-en: 1. rész, 2. rész. A történet bizonyos elemeit a kínai buddhista szerzetes Hszüen-cang (Xuanzang) 7. századi indiai útjai inspirálták.

A regényből számtalan film(sorozat) készült (pl. Journey to the West) és pl. a Majomkirállyal (és a Gorillazzal) hirdette a BBC a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékokat.