Mandzsusrí-ima

Az előző bejegyzésemben a vég nélküli leborulás imáját, a vég nélküli recitálás a szútrákból és a folyamatos felajánlás szövegét írtam le. 

Ebben a bejegyzésemben Mandzsusrínak, a bölcsesség bódhiszattvájának imáját fordítottam le. (arról, hogy ki pontosan Mandzsusrí, és miért tölt be fontos szerepet a mahájána buddhizmusban, ITT írtam részletesebben)

Hódolat az Értelmesnek

 

Leborulok gurum és védelmezőm, a nemessé emelkedett, hibátlan Mandzsusrí előtt.

 

Értelmed, mely a naptól is erősebben fénylik, mentes a homályosság két felhőjétől, így lehetővé teszi számodra azt, hogy megláss minden élőlényt és azt, hogy miként léteznek: ezért szentírásos szöveget tartasz a szívedhez.

 

Jóindulatod mindannyiunkra, mint egyetlen gyermekedre kiterjed; miránk, akik vándorlunk, problémákkal küszködünk, kényszerítő létezésünk börtönében tapogatózunk a tudatlanság sötétjében: ezért beszéded olyan szépen csengő, mint hatvan csiszolt kristálylap.

 

Mennydörgős üvöltésed felébreszt bennünket zavaró érzelmeink kábulatából, megszabadít a karmánk vasláncaitól, és eloszlatja éberségünk hiányának homályát; problémáinkat már kicsírázásuk pillanatában lemetszed: ezért kardot forgatsz.

 

Tisztán a szennyeződéstől és keresztüljutván a tíz bhúmin, a megvilágosodáshoz vezető összes tökéletességgel rendelkezel: ezért a Győzedelmes szellemi gyermekeként a testedet tízszer tíz és még tizenkettő megvilágosodási ékszer borítja.

 

Kérlek, távolítsd el a sötétséget tudatomról, ó, Mandzsusrí, meghajlok előtted.

 

OM-A-RA-PA-CSA-NA-DÍH [többször ismételve]

 

DÍH-DÍH, DÍH-DÍH, DÍH-DÍH [többször ismételve]

 

Te, a Jóindulatú, a legfelsőbb rendű mindent tudásod világító-sugarával oszlasd el tudatomról a járatlanság homályát.

 

Irányíts engem, kérlek, hogy magabiztos értelmed segítsen abban, hogy teljesen felfoghassam Buddha szavainak kiváló szövegét és a róluk való értekezéseket.

Forrás: Mandzsusrí ima: Hódolat az Értelmesnek (angol nyelven)

Mandzsusrí bódhiszattva

Mandzsusrí, a bölcsesség bódhiszattvája, a mahájána buddhizmus egyik legfontosabb alakja. A bölcsességet (szanszkritul pradzsnyá)  képviseli, ami sem tudás, sem fogalom, és minden érzékelésen és tapasztaláson túli.

Szanszkrit eredetű nevének jelentése "Aki nemes és jóindulatú" vagy "Jóindulatú Dicsőség". Gyakran ábrázolják fiatal férfiként, egy kardot tartva jobb kezében és a Pradzsnyá Páramitá (Bölcsesség Tökéletessége) Szútrával a bal kezében vagy annak közelében. Néha oroszlánon lovagol, ami kiemeli nemes és félelem nélküli természetét, és azt is szimbolizálja, hogy a bölcsesség képes az elmét megfékezni, ami hasonlatos egy vad oroszlán meglovagolásához vagy leigázásához. Néha kard és szútra helyett lótusszal, ékszerrel vagy királyi pálcával ábrázolják. Fiatalsága azt jelzi, hogy a bölcsesség természetesen és könnyedén jelenik meg (és talán azt is, hogy a bölcsesség nem az életkor függvénye - a ford. megjegyzése).

Mandzsusrí legdinamikusabb jellegzetessége a kardja, a józan bölcsesség vagy belátás vadzsra-kardja. A kard keresztülvág a  tudatlanságon és a fogalmi nézetek hálóján. Elvágja az "én" és "én"-teremtette akadályokat. Néha a kard lángokban áll, ami a fényt vagy az átalakulást képviseli. Ketté is vághat dolgokat, de az "én és mások" kettősséget akár egybe is vághatja. Úgy mondják, a kard adhat és elvehet életet.

A buddhista irodalomban legelőször a mahájána szútrákban tűnik fel Mandzsusrí, különösen a Lótusz Szútrában és Pradzsnyá Páramitá Szútrában (ez utóbbi, tulajdonképpen, szútrák gyűjteménye, ami magába foglalja a Szív és Gyémánt Szútrákat is). Mandzsusrí Indiában a 4. századtól vált népszerűvé, és az 5. vagy 6. századtól a mahájána ikonográfia egyik fő alakja lett. Bár a Páli Kánonban a neve nem tűnik fel, némelyek mégis kapcsolatba hozzák őt Pancsaszikhával, egy égi muzsikussal, aki a Páli Kánon Dígha Nikája részében (Hosszú beszédek gyűjteményében) jelenik meg.

Zen meditációs termekben gyakran megtalálható Mandzsusrí képmása és a tibeti tantrának is fontos istensége. A bölcsesség mellett Mandzsusrít együtt említik a költészettel, szónoklással és írással. Úgy mondják, hogy dallamos a hangja.

Mandzsusrí a kínai buddhizmus négy nagy bódhiszattvájának egyike. (a másik három: Ksitigarbha, Avalókitésvara és Szamantabhadra) Kínában gyakran állítják párba Szamantabhadrával.

A tibeti buddhizmusban Mandzsusrít néha harmadmagával jelenítik meg Avalókitésvarával (Tibetben Csenrézi) és Vadzsrapánival együtt.

Mandzsusrí imájának teljes szövegét (ezen belül a mantráját is)  ITT lehet olvasni.

Forrás: Mandzsusrí (angol nyelven)
              Mandzsusrí wikipédiás cikk (angol nyelven)