2017. december 28., csütörtök

Buddhista templomok védelmezői

Sokan gondolhatják úgy, hogy a buddhista templomokban és környékén csupa derűs Buddha és jóindulatú bódhiszattva ábrázolás látható. Azonban a legtöbb esetben hatalmas, ijesztő vagy rémisztő lényeket találunk, amelyek közül nagyon sok az ázsiai folklórból származik.
Most felsorolok a legelterjedtebbek közül párat:


Garuda – félig madár, félig ember
Az eredeti Garuda a hindu mitológiából származik, a Mahábhárata hősi eposzból. A buddhizmusban a garudák már nem egyedi karakterek, inkább mitikus lények összessége. Általában emberi testük, kezük és lábuk van, madárfejjel, szárnnyal és karommal. Hatalmasak és erősek, de jóindulatúak. A kegyetlen tetteket elkövetők ádáz ellenfelei.
A garudák régóta fennálló ellenséges viszonyban vannak a nágákkal, a kígyószerű lényekkel, akik szintén a templomok oltalmazói közé tartoznak. (a garudákról ITT írtam bejegyzést)



Thaiföldön a garudák a fontos állami épületek védelmezői is. Emellett Thaiföld és Indonézia nemzeti szimbóluma.
Ázsia nagyobb részén a garudákat madár fejjel és csőrrel ábrázolják, de a késői hindu művészetben és Nepálban inkább emberként madár szárnnyal.

Nágák – kígyószerű lények  
Akárcsak a garudák, a nágák is a hindu mitológiából származnak. A hindu művészetben az eredeti nágák deréktól felfelé emberek voltak és deréktól lefelé kígyók. A formájuk idővel teljesen kígyóvá alakult. Előszeretettel élnek különböző vizekben, tavakban, folyókban.
Kelet-Ázsiában a nágákat egyfajta sárkányoknak tekintik. Tibetben és Ázsia egyéb részein a nága és a kígyó két különböző lény. Van, ahol a nágákat láb nélküli sárkánynak ábrázolják és van, ahol hatalmas kobraként.
A mahájána buddhista hagyomány szerint Buddha a Pradzsnyápáramitá (“Tökéletes Bölcsesség”) szútra-gyűjteményt egy hatalmas nágának adta, aki a tengerben vigyázott rá, és aki később Nágárdzsunának adományozta.
Nem csupán nemes feladatuk van, hanem kórt, betegségeket terjeszthetnek, ha bosszantják őket. (a nágákról ITT lehet bővebben olvasni)


Buddha és a nága-király
Nagyon sok helyen látható az a fajta ábrázolás, amint egy nága, sokfejű kobraként védelmezi az alatta ülő Buddha alakot. Egy történetre utal, ami a páli kánonban is megtalálható Mucsalinda szutta címmel (a Khuddaka Nikája részen belül az Udána 2.1 – Mucsalindáról című szuttában)
A szutta elmeséli, hogy Buddha, nem sokkal megvilágosodása után egy fa alatt meditált, amikor hatalmas, hét napon át tartó vihar keletkezett, esővel, hideg széllel és sötétséggel. Mucsalinda, a nága-király kobraformában megjelent, körbetekeredett Buddhán, hogy védje a hidegtől, a csuklyáját pedig szétterjesztve Buddha feje fölött az esőtől is megóvta. Csak akkor távozott, immáron emberi formában, amikor hét nap elteltével véget ért a vihar.




Mágikus erejű, védelmező oroszlánok  
Oroszlánok vagy oroszlánalkatú, kutyaszerű lények a legrégebbi és legelterjedtebb templomi őrzők, a buddhista templomok környezetében már i. e. 208 körül feltűntek.
Ezek a stilizált védőoroszlánok – sisi Kínában és Japánban – mágikus erővel rendelkeznek, így elijesztik a gonosz szellemeket. Nem csupán a templomok bejárati ajtajánál, hanem templom-szerte domborműveken és festményeken is megtalálhatóak. Ezenkívül a sisik hagyományosan még királyi palotákat és más fontos építményeket őriztek.
Asóka király (i. e. 304- 232) oszlopainak tetejét is oroszlánok díszítették. (Asóka királyról ITT írtam bejegyzést)

A burmai natok
A legtöbb buddhista templomi őrzők ijesztőek vagy akár visszataszítóak, a natok azonban pontosan az ellenkezői, általában nagyon szépek.
A natok a burmai néphit ősi szellemei, amelyek még a buddhizmus előtti időkből származnak. Anawratha király (i. sz. 1044-1077) egyesítve az országot, megalapította az első burmai királyságot, és a mai Burma egész területén állami vallássá tette a théraváda buddhizmust. Mivel alattvalóinak jó része nem volt hajlandó feladni a natokban való hitét, így a király inkább beleolvasztotta ezeket az ősi szellemeket a burmai buddhizmusba. Megnevezett 37 “nagy” natot, akik a király határozata szerint, kegyes buddhisták voltak és a buddhizmus védelmezői. A kegyes natok alakjai képekkel díszített szútrákban és templomokban egyaránt feltűnnek.




A bősz jóindulatú királyok   
Elsősorban Kelet-Ázsiában gyakran fogadja a templomba lépőt egy-egy összeráncolt szemöldökű, izmos szoboralak az ajtó két oldalán. Ádáz megjelenésük ellenére jóindulatú királyoknak nevezik őket. Úgy tartják, hogy Vadzsrapáni bódhiszattva megtestesülései. Ők Buddha védelmezői. Vadzsrapáni japán neve Sukóngósin, az ottani megtestesülése pedig Nio (“Jóindulatú Király”).
(Vadzsrapáni bódhiszattváról ITT lehet bővebben olvasni)


A négy égi király
Kelet-Ázsiában, főleg Kínában és Japánban sok templom védője a négy égi király. Olyan harcos alakok, akik a négy égtájra  - észak, dél, kelet, nyugat – felügyelnek, elűzve a rosszindulatú szellemeket. A nyugat királya Komokuten japánul vagy Virúpáksa szanszkrit nyelven (páliul Virúpakkha). Észreveszi és megbünteti a gonoszokat, és bátorítja a megvilágosodás útján lévőket. Ázsia némely részén a nyugat királyát a nágák urának is tekintik.




Jaksa – jóindulatú természeti szellemek 
Hindu eredetű mitológiai lények, amelyek nem csupán a hinduizmusban, hanem a buddhizmusban és a dzsainizmusban is megtalálhatóak. Kegyetlen kinézetük dacára általában jóindulatúak, akiket föld alatti vagy gyökerek között elrejtett értékes dolgok felügyeletével bíztak meg. A buddhizmusban nagyon elterjedtek, itt a templomok védőjeként jelenítik meg őket.

A jaksák nem mindig démonarcúak, sok esetben egészen gyönyörűek. Léteznek gonosz jaksák is, akik temetők mellett vagy erdőkben kísértenek és felfalják az utazókat (a ráksaszákhoz – gonosz hindu démonok - hasonlóan).

Sárkányfal
Nem minden templomnak van sárkányfala, de nagy tiszteletnek örvend az, ahol ilyen megtalálható. Ezeket a templom elején helyezik el. Úgy tartják, hogy távol tartja az ellenséges kísérteteket és gonosz szellemeket.







Sárkány – mint vízköpő 
Az ázsiai kultúrában a sárkányok nem a nyugati fantáziafilmekben megszokott, félelmet keltő szörnyetegek, hanem erőt, kreativitást, bölcsességet és szerencsét képviselő lények. Sok buddhista templomot díszítenek meglehetősen bőkezűen sárkányokkal, amik a tetőn üldögélnek és/vagy a falakat díszítik. Ebben a templomban a sárkányt vízköpőként használják. (a sárkányokról ITT írtam bejegyzést)


             Nága (angol nyelven)

Nincsenek megjegyzések: