Shambala: Mítosz és valóság

Alexander Berzin 2010-es moszkvai előadásának jegyzete, 2. rész
(1. rész)

Shambala és Agharti

Most menjünk kicsit tovább a történelemben. Két 19. századi francia novellában is feltűnik egy Agharti nevű hely. A novellák szerint ez egy olyan földalatti királyság volt, amelyik megőrizte a titkos tudást. És majd egy háborúban e királyság lakói fogják megsegíteni a világot a materializmus és rombolás elleni harcában. Az egyik francia író a művéhez több elemet is vett kölcsön a kálacsakra Shambalára vonatkozó részéből. Ennek ellenére mindkét novella egyértelműen kitaláció volt. Az egyik novella Aghartiról szóló történetét egy lengyel tudós, Ferdinand Ossendowski, úgy gyúrta át egy könyvében, hogy a német olvasóközönség számára okkultista szempontból megfelelő legyen. Ossendowski 1922-ben írta ezt a könyvet, amiben úgy adta elő a történetet, hogy néhány mongol láma beszélt neki Aghartiról és a Mongólia földje alatti királyságról, amit a Világ Királya ural. Ossendowski azt is elmondta könyvében, hogy meggyőzte Baron von Unger-Sternberget története igazáról. (Baron von Unger-Sternberg egy német származású tiszt volt, aki 1920-ban Külső-Mongóliában bolsevikok ellen harcolva kínaiak ezreit, orosz bolsevikokat és zsidókat mészárolt le.) Ossendowski történetének hatására Ungern kétszer is küldött missziót, hogy megkeressék Aghartit, de egyik misszió sem járt sikerrel. Emlékezzünk rá, hogy Madame Blavatsky mondta azt, hogy Shambala Mongóliában, a Góbi-sivatagban volt. Tehát így indultak azok az expedíciók, amelyek Mongóliában vagy valahol Közép-Ázsiában vélték megtalálni Shambalát vagy Aghartit - mert ez a kettő valahogy összekeveredett -.

Roerichék, Shambala és Agni Jóga

A következő, aki meg kell említenünk, egy orosz festő, Nyikolaj Roerich. (Nyikolaj Roerich a szentpétervári buddhista templom építési bizottságának tagja volt, ő tervezte a templom ólomüveg ablakait. Emellett buzgón tanulmányozta a teozófiát. A felesége, Helena Roerich fordította oroszra Madame Blavatsky "A titkos tanítás" című könyvét) 1925-1928 között Roerich az Altáj-hegységbe és Külső-Mongóliába vezetett expedíciót, hogy megtalálja Shambalát. A Roerich házaspár azt bizonygatta, hogy az összes indiai tanítás Shambalából ered, aminek uralkodói " a Tűz Urai, akik harcolni fognak a Sötétség Urai ellen". Emellett a Roerich házaspár kitalált egy spirituális rendszert, agni jóga néven (agni jelentése szanszkrit nyelven 'tűz') - ennek alapját a Védák szent tisztítótüzéből vették. Roerich magyarázata szerint a shambalai mesterek a tűz erejét használják a megtisztuláshoz. Ezért hozta létre a Roerich házaspár ezt az agni jóga nevű spirituális rendszert. A gyakorlók szellemi vezetőjük gyanánt Jézust vagy Mohamedet vagy Buddhát választhatják. A választott vezetőre való koncentrálással imádkoznak a békéért, mialatt egyszerű vizualizációt hajtanak végre a megtisztulásért. Roerich úgy vélte, hogy Shambala személyesíti meg a béke és spirituális gyakorlás tökéletes földjét.

Steiner, antropozófia és Shambala

Aztán elérünk Rudolf Steinerhez (1861-1925), aki osztrák spiritualista és filozófus volt. Azért lépett ki a Theozófiai Társaságból, mert nem értett egyet velük abban, hogy az általuk felfedezett 16 éves indiai Krishnamurti volna az új messiás.

Steiner szerint Krisztus az igazi próféta, aki a Második Eljövetelekor fogja felfedni Shamballa (Shambala) földjét. A régóta eltűnt Shambala Maitréja székhelye. (Maitréja a buddhizmusban az eljövendő Budda) A "Maitréja - Krisztus vagy Antikrisztus" című előadásában Steiner azt mondta, hogy "bármit is mond majd Maitréja ajkaival, az Krisztus erején megy keresztül". Steiner a jó és a gonosz közötti küzdelemre helyezte a fő hangsúlyt.

Már Madame Blavatsky is elválasztotta a Sátántól Lucifert, "A titkos tanítás" könyve szerint Lucifer a "Fény-hordozó". Ez az "Asztrál-fény" mindegyikünk elméjében megvan, ez a lelki beállítottságunk, és ez szabadít fel a tiszta állatiasságból. Alkotásra és pusztításra is szolgál, és a szexuális szenvedélyben testesül meg. Bár Lucifer felemelheti az emberiséget egy magasabb síkra, a latin skolasztikusok tisztán gonosz Sátánná alakították.

Steiner "A szellemtudomány körvonala" című művében Lucifert egy fénylénynek mondta, a hídnak Ember és Isten között, ami közelebb visz bennünket Krisztushoz. Steiner luciferiánusnak mondta magát, és logikája szerint Maitréja az Antikrisztus. Mivel az emberek lezüllesztették Krisztus valódi tanításait, Maitréja, mint Antikrisztus, el fog majd jönni Shambalából és megtisztítja a világot a szennytől, és megtanítja Krisztus igazi üzenetét. Valószínűleg Steiner nem tudott Shambala legendájának történelmi hátteréről és metafórikus jelentéséről. Így ő, és még néhányan az elkövetkező évtizedekben, Shambalát egy spirituális hatalom székhelyének tekintették, amiből a keresztények reformja fog kiemelkedni. Az, hogy Steiner ennyire fontos szerepet tulajdonított Maitréjának és Shambalának, amelyekből az igazi keresztény reformok erednek majd a jövőben, talán visszatükrözi elkeseredését is amiatt, hogy a teozófusok

Krishnamurti fiatal korában

Krishnamurtit, mint új messiást, állították be.

Most, tehát, láthattunk néhány példát arra, hogyan fejlődött ki az a másik irányzat, amiben Shambalát összekapcsolták a rombolással - ebben az esetben még Luciferrel is - , és amely szerint Shambala majd segít megsemmisíteni a helytelen nézeteket és visszahozni az igazi tanításokat. Ismét kérem, hogy ne felejtkezzenek el arról, hogy amikor ezek a mozgalmak kifejlődtek, akkor az európai emberek még nem rendelkeztek annyi ismerettel, így a maguk módján próbálták meg felhasználni a hindu és buddhista hagyományok aprócska részleteiből tanultakat. Amiket aztán úgy próbálták meg kialakítani, hogy segítsenek az embereknek a gondjaik kezelésében,  különösen a két háború közötti nagyon nehéz időszakban.

Alice Bailey és a "Shamballa Erő"

Következőnek Alice Bailey-t kell megemlítenünk. Alice Bailey egyike volt azoknak, akik szerettek volna a Theozófiai Társaság vezetőjévé válni, de nem sikerült Annie Besant miatt. Így Bailey 1920-ban, Amerikában, megalapította a Lucifer Trösztöt, amit aztán 1922-ben átnevezett Lucis Tröszt-nek. Ahogy említettem az előbb Steinernél, Lucifer neve összekapcsolódott Shamballával (Shambalával).

Tehát Alice Bailey megalapította a Lucifer Trösztöt, és azt mondta, hogy Shamballa a kozmikus megtisztító tűz forrása volt, ezt aztán Shamballa erőnek nevezte, és - Steiner nyomán - összekapcsolta Luciferrel. Azt mondta, hogy ez egy olyan pusztító erő, ami képes legyőzni és kivetni az elfajult tanításokat, és bevezetni a New Age-nek nevezett Új Kort. Így, tehát ezt az egész New Age dolgot Alice Bailey-től vettük (ő úgy nevezte, hogy Age of Aquarius - 'Vízöntő kora'),

 mert ez a New Age mozgalom az ő fejében fogant meg. Ami igazán érdekes lehet még ebben, az az, hogy Bailey azt mondta, a Shamballa erőt jóra vagy rosszra is fel lehet használni. Ebből a gondolatból aztán eszünkbe juthat a Csillagok háborúja című mozifilm, az Erővel és a sötét oldallal: az Erő használható jóra, de a sötét oldal céljaira is. Tehát ez az ötlet Alice Baileyvel kezdődik.

A II. világháború után Alice Bailey azt mondta, hogy Hitler elvette a Shamballa erőt, és a "sötétség eszközeként" visszaélt vele, mert a "Fény Energiája" ellen harcolt.

Náci érdeklődés Shamballa iránt

Aztán elég sokan voltak (nem fogok végigmenni a történetükön), akik megpróbálták összekapcsolni a náci ideológiát az okkultizmussal. Kerestek és kitaláltak egy olyan speciális erőt - vril-nek nevezték el ezt pszichokinetikus erőt -, amit aztán egybe próbáltak vonni Shambalával. Hatalmas irodalma van ennek a náci-okkultista témának.

És természetesen a náci németek is indítottak Tibetbe expedíciókat a '30-as évek végén. A harmadik tibeti expedíció elsődleges célja az volt, hogy a tibetiek koponyáját megmérje, hogy meghatározzák, képviselhetnek-e ők egy köztes rasszt az árják és a japánok között. Ezzel azt akarták volna szemléltetni, hogy létezett valamiféle olyan eredete az árja fajnak, aminek egyik ága Németországba ment, a másik ága Japánba, így ezzel a németek és japánok közötti szövetséget valamivel meg tudják indokolni. És természetesen voltak, akik úgy vélték, hogy ez a tibeti expedíció titokban Shambala keresésére irányult.

Láthatjuk, tehát, hogy Shambala története körül a mi nyugati, európai irodalmunkban nagyon sokféle gondolat fejlődött ki. Több nyugati okkult spirituális hagyomány használta Shambalát, valamiféle indoklásként, a saját tanításaik tisztaságához, azt állítván, hogy a tanításaik onnan származnak. És ahogy mondtam, némelyek úgy vélték, hogy ez a hely csodálatos szellemi Paradicsom volt, míg mások Shambala romboló-javító oldalát emelték ki, amely szerint a shambalaiak majd elpusztítják az elfajult gondolatokat és létrehozzák az új aranykort. Ebből az egészből alakult ki mindaz, amit Shambala mítoszának nevezhetünk. Azt gondolom, nagyon fontos megértenünk, hogy bár a "mítosz" szót itt Shambala különféle nyugati okkultista mozgalmakban kialakult gondolatkörére használjuk, ezzel azonban nem azt akarjuk kifejezni, hogy azok a spirituális hagyományok, amelyek Shambalától eredeztetik tanításaikat, nem volnának hasznos tudományok. Azok igenis, hasznos tudományok. Viszont, ha mi csak egy bizonyos értelemben szemléljük a Shambalához kapcsolható gondolatkört, azt találjuk, hogy az így kapott kép - ami teljesen más és más ezekben a nyugati okkult mozgalomban -, tehát ez a kép egészen eltér az eredeti hindu és buddhista gondolatoktól, bár van egy-két olyan része, amelyik hasonló.

Forrás: Shambala: Mítosz és valóság (angol nyelven)

             Félreértett idegen mítoszok Shambaláról (angol nyelven)