2019. június 5., szerda

A buddhizmus első fogadalma

Az élet elvételétől való tartózkodás
A buddhizmus öt fogadalmáról ITT írtam egy összefoglaló bejegyzést. A második fogadalomról, a lopásról ITT, harmadikról, a szexuális viselkedésről ITT, a szavahihetőségről ITT, és az alkohol fogyasztásáról ITT lehet bővebben olvasni.

A buddhizmus legelső fogadalma, amely az élet elvételétől való tartózkodást jelenti, manapság több kényes témát érint. A vegetarianizmustól kezdve az abortuszon át az eutanáziáig. Hogyan vélekednek erről a különböző buddhista tanítók?


(Ahogy írtam már több bejegyzésben is, a buddhista fogadalmak nem azonosak a Biblia tízparancsolatával. Sokkal inkább irányelvek, amelyek segítenek abban, hogy harmóniában élhessünk másokkal és önmagunkkal)

Az első fogadalom a páli kánonban

Páli nyelven az első fogadalom így hangzik: pánátipátá veramaní sikkhápadam samádijámi azaz ‘alávetem magam annak a fogadalomnak, mely szerint tartózkodom az élet elvételétől’.
Bhikkhu Bodhi théraváda tanító szerint a páli ‘pána’ szó a légzésre utal vagy olyan élőlényre, amelyiknek van légzése és tudata. Ez magába foglalja az embereket és az állatokat, beleértve a rovarokat is, de a növényeket nem. (bár ez biológiailag nem állja meg a helyét, mert a növények is lélegeznek. Ugyanakkor a buddhizmusban az élet elvételének súlyossága függ a meggyilkolt élőlény méretétől, értelmi szintjétől, hasznától és a lény spirituális szintjétől. Egy nagyobb állat megölése rosszabb, mint egy kisebbé, mert több erőfeszítést igényel, vagy egy spirituálisan képzett mester meggyilkolása súlyosabb, mint egy “átlagemberé”, vagy egy emberé többet nyom a latban, mint egy állaté)
Az ‘atipáta’ szó jelentése “lesújt”. Ezt ölésként vagy elpusztításként értelmezik, de megsebesítésre vagy kínzásra is utalhat.

A théraváda buddhisták azt mondják, hogy az első fogadalom megszegéséhez öt tényező szükséges. Először, egy élőlény. Másodszor, az az észlelés, hogy az a lény egy élő lény. Harmadszor az ölésre irányuló akarat. Negyedik tényező a megtörtént ölés. És az élőlény halála az ötödik.

Elengedhetetlen annak a megértése, hogy a fogadalom megszegése az elmében keletkezik, az élő lény felismerésével és annak a lénynek a szándékos megölésének gondolatával. Emiatt az sem számít enyhítő körülménynek, ha valaki mást buzdítunk ölésre.
És az előre kitervelt gyilkosság súlyosabb, mint a hirtelen felindulásból, például önvédelemből elkövetett tett.

Az első fogadalom a mahájána Brahmadzsála-szútrában

Kétféle Brahmadzsála-szútra létezik, a théraváda és a mahájána. Az utóbbi Brahmadzsála (‘Bráhma hálója’) szútra így fogalmazza meg az első fogadalmat:

“Buddha tanítványa nem ölhet saját maga, nem bátoríthat másokat ölésre, nem ölhet fortélyos módon, nem dicsérheti az ölést, nem örvendezhet az ölés látványán, vagy nem ölhet ráolvasással vagy különleges mantrákkal. Nem hozhat létre indítékot, előfeltételt, módszert vagy az ölés karmáját, és nem ölhet meg szándékosan egyetlen élőlényt sem.
Buddha tanítványaként ki kell alakítania magában az együttérző elmét és a gyermeki jámborságot, folyamatosan ügyes eszközöket tervezve arra, hogy megmentsen és védelmezzen minden lényt. Ha ehelyett elmulasztja visszafogni magát és érző lelkeket gyilkol meg könyörtelenül, súlyos vétséget követ el.”

Being Upright: Zen Meditation and Bodhisattva Precepts című könyvében a zen tanító, Reb Anderson ilyen módon értelmezi ezeket a mondatokat: “ Ha egy Buddha-gyerek saját kezével gyilkol, halálát okozza valakinek, segít a gyilkolásban, magasztalva öl, örömét leli az ölésben vagy káromkodva öl, ezek az indítékai, előfeltételei, módjai és cselekedetei az ölésnek. Éppen ezért, semmilyen esetben sem szabad elvenni egy élőlény életét.”

Az első fogadalom a gyakorlatban

Robert Aitken, zen tanító írta The Mind of Clover: Essays in Zen Buddhist Ethics című könyvében:
“Ennek a gyakorlatnak sokféle egyéni próbatétele van, a rovarokhoz és egerekhez való viszonyulástól kezdve a halálbüntetésig.”

Karma Lekse Comó, buddhista apáca, tudós és San Diego egyetemének buddhizmust és világvallásokat tanító professzora szerint:
“Nincsen teljes erkölcsi kizárólagosság a buddhizmusban, és egyértelmű, hogy az etikai döntéshozatal okok és feltételek összetett kapcsolatát igényli... Az erkölcsi választás meghozatala előtt azt javasoljuk mindenkinek, hogy vizsgálja meg a motivációját – ellenszenv, kötődés, tudatlanság, bölcsesség vagy együttérzés – és hogy mérlegelje a tettei következményeit Buddha tanításainak fényében.”

Buddhizmus és háború

Jelenleg több, mint 3 ezer buddhista szolgál az Egyesült Államokban hadseregében, és ebben benne vannak a buddhista papok is. A buddhizmus nem igényel teljes pacifizmust.

Ugyanakkor kétséges, hogy létezik-e “igazságos” háború. Robert Aitken írta:
“A nemzetállamok kollektív ‘én’-je éppen úgy alá van rendelve a kapzsiság, gyűlölet és tudatlanság mérgének, mint az egyén.”

Annak ellenére, hogy a halálbüntetés sem egyeztethető össze az első fogadalommal, Ázsia több buddhista országában van érvényben ez a fajta büntetés, bár akadnak olyan időszakok, amikor éppen nem alkalmazzák. És vannak olyan országok, amelyekben a kormány döntéseiben a vallás nem játszik szerepet.

Buddhizmus és vegetarianizmus

Az emberek gyakran kapcsolják össze a buddhizmust a vegetarianizmussal. Bár tény, hogy a buddhizmus legtöbb iskolája támogatja a vegetarianizmust, általában egyénfüggő, nem pedig előírás.
(a vegetarianizmus és a buddhizmusról két önálló bejegyzést is írtam, ITT és ITT. A környezetvédelem és a vegetarianizmus kapcsolatáról pedig ITT)

A hússal és élő állattal való kereskedés mellett léteznek más foglalkozások is, amelyeket nem tartanak kívánatosnak. Thích Nhát Hanh, vietnámi zen tanító több tevékenységet, mint például a fegyvergyártásban-és kereskedelemben való részvételt, mérgek, drogok, mint például alkohol vagy dohányáru előállítását vagy eladását is ide sorolja.

Buddhizmus és abortusz

Az abortusz a fogadalom megszegésének számít. Bár a buddhizmus mindig is távol tartja magát a merev erkölcsi kizárólagosságtól, ezért nem ellenkezik a buddhizmussal a választás-párti helyzet sem, ami lehetővé teszi a nőknek, hogy meghozzák saját döntésüket. Az olyan buddhista tradíciókkal rendelkező országokban, mint amilyen Thaiföld, Tajvan, Korea és Japán, elterjedt az abortusz, függetlenül attól, hogy legális vagy sem. Thaiföldön a nők igyekeznek a terhességük minél korábbi stádiumában elvégeztetni az abortuszt, mert úgy vélik, hogy ekkor még kisebbek a karmikus következmények. Az abortusz után a thai nők általában arra törekszenek, hogy érdemeket szerezzenek annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a negatív karmát.

Buddhizmus és eutanázia

Általánosságban a buddhizmus nem támogatja az eutanáziát. Reb Anderson így vélekedik erről:
’A könyörületes ölés’ átmenetileg csökkenti egy élőlény szenvedését, de esetleg belezavar a megvilágosodás felé irányuló spirituális fejlődésébe. Az ilyen cselekedetek nem valódi könyörületességből fakadnak, ezeket inkább szentimentális könyörületességnek nevezném. Még akkor is, ha egy személy arra kér, hogy segítsünk az öngyilkosságában - hacsak ezzel nem mozdítjuk elő spirituális fejlődését - nem helyénvaló az, ha ebben asszisztálunk neki. És melyikünk képes arra, hogy eldöntse, vajon egy ilyen tett tényleg elősegíti a személy legnagyobb jóllétét?”

Mi van akkor, ha az a szenvedő lény egy állat? Sok állattartónak javasolták már, hogy altattassa el nagyon öreg vagy beteg kedvencét, és bizonyára nagyon sokan találtak súlyosan sebesült, szenvedő állatot. Mit tegyünk ilyenkor?

Nincsen szigorúan vett szabály vagy előírás. Van olyan zen tanító, aki szerint önző dolog személyes kényesség miatt elzárkózni az eutanáziától egy szenvedő állat esetében. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden tanító egyetért ezzel. Többen azt mondják, hogy csak akkor gondolkodjunk el állattal kapcsolatban eutanázián, ha az az állat súlyos végveszélyben van, és nincs mód megmenteni vagy enyhíteni a szenvedésén.

Forrás: Az első buddhista fogadalom (angol nyelven)
            Az öt fogadalom (angol nyelven)