Szabó Lőrinc buddhista tanulmányokat is folytatott, amelyek eredménye több buddhista vonatkozású vers is volt. Ezek közül talán az egyik legfelkavaróbb A kurtizán prédikációja, amit már tavaly májusban lehetett olvasni egy másik bejegyzésben, és hozzá Szabó Lőrinc önvallomását magáról a versről és a buddhizmushoz való viszonyáról.
 |
| Buddha a háremben (díszítés az Amarávatí Sztúpa korlátján) |
Sziddhattha otthonából remeteségbe távozásának leírását, illetve a remeteségbe távozásának okait egy valószínűleg ennél korábbi, páli forrásból ITT lehet olvasni A Buddha Ujján, szintén Vekerdi József fordításában.
Szabó Lőrinc:
Buddha az éjszakai háremben
… Félmeztelen hevertek ott, a
zeneszerszámok mellett, hanyatt, arcon,
keresztűl-kasúl, kábultan, ahogy
rájuk csapott az álom, háttal-arccal
egymásra dőlve, összegyűrve-gyúrva,
szakadékba szórt hullák; nyakukon
lánccá feszült a hurkos gyöngysor; izzadt
ruhájuk nyakig csúszott; úgy hevertek,
mint akiket ájulásig botoztak
vagy mint letört és elhervadt virágok.
Némelyik falnak esett, ez az ablak
párkányát fogta, az dermedt halottként
nyult el a padlón; félig vagy egészen
nyitott szájukból a nyál mocska csurgott;
hajukat vad rendetlenség kuszálta,
mint az őrültekét; arcukba fonnyadt
koszorúk dúlt szemete-dísze csüngött;
kar kart ölelt és lábat, összevissza,
és az egyik mosolygott és a másik
a homlokát ráncolta és nyöszörgött.
A szép királyfi elnézte sokáig
az alvókat, s megszólalt: „Az imént még
oly gyönyörűek voltak, úgy kacagtak,
a szivük táncolt, hangjuk, mint a csengő,
s testük rózsa volt, szemük nevető láng!
Milyen mások most! Rútak, undorítók!
Ha ilyenek a nők, hogy lehet akkor
szeretni őket és bízni a húsban?
Hazug szépség ez, mámor, képzelődés,
csak a vágy mérgezi vele a férfi
lelkét és agyát! Ráébredtem az
Igazságra, és itt hagyom örökre
a test s a Látszat csillogó világát!"
Forrás: Szabó Lőrinc: Örök barátaink
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése