2018. június 11., hétfő

Buddhista zarándoklatok (szent) helyei 3.

3. Szárnáth – az első tanbeszéd - a Tan kerekének megforgatása

Buddha legelső tanbeszédét szokták még a “Dharma/Tan kerekének megforgatásának” is nevezni. Ez a mai Szárnáthban (régi Benáresz), Iszipatana vadaskertben történt, Váránaszi városától kb. 10 km-re.

Miután Sziddhattha Gótama elérte a megvilágosodást és Buddha lett belőle, még egy darabig ott maradt Bógh-Gajában. Majd úgy gondolta, hogy a Tant, amire ráébredt, annak az öt aszkétának hirdeti először, akikkel egy ideig együtt folytatott önsanyargató életmódot. Úgy sejtette, hogy Benáresz mellett, Iszipatana vadaskertben tartózkodnak, így oda indult. Miután találkozott velük, elmondta legelső tanbeszédét, azaz “mozgásba hozta a Tan kerekét”. Hamarosan mind az öt aszkéta megértette és felfogta a Dharmát, és ezáltal megvilágosodtak. Így ők alkották a legelső szanghát, a tanítványok közösségét.

Ezek után az Iszipatana vadaskert nagyon népszerű hely lett, és a buddhizmus egyik fő központjává vált. Számos sztúpát, szentélyt, kolostort, templomot építettek ide a gazdag kereskedők és uralkodók. Amikor i.sz. 640-ben a kínai utazó, Xuan Zang (Hszüan-cang) ellátogatott ide, rengeteg kolostort és legalább 1500 szerzetest talált itt.

Asóka király Iszipatana vadaskertet szent helynek nyilvánította, ahol i.e. 3. században egy 15.24 m magas oszlopot emeltetett, négy oroszlánnal a tetején. Az oroszlánok szimbolizálták Asóka uralkodói hatalmát és Buddha királyi mivoltát is (Ez a szárnáthi oroszlános oszloptető a modern indiai köztársaság jelképe). A muszlim invázió során ez letört, de az alapja még mindig az eredeti helyén áll.
Az utolsó és legnagyobb kolostort – Dharma-Csakra-Jin Vihara - a muszlim invázió előtt építtette Govindacsandra király egyik felesége, Kumaradévi. (Govindacsandra i.sz. 1114 és 1155 között volt Benáresz uralkodója) Ezt a hatalmas kolostor-komplexumot több korábbi kolostor romjaira építettek.
Ötven évvel később, 1194-ben Qutub-ud-din Aibak muszlim hadvezér hódította meg a várost.


A Dhamekh-sztúpa
Egy i.sz. 1026-ból származó felirat szerint ezt a sztúpát eredetileg Dharma-csakra-sztúpának hívták, mert ezen a helyen mondta el Buddha a legelső tanbeszédét. A 19. században Sir Alexander Cunningham, brit katonatiszt és archeológus fúrt egy függőleges járatot a sztúpa belsejében, a tetejétől egészen az aljáig, és 91 cm magasságban egy i.sz. 6-7. századból származó, bráhmi írással írt kőtáblát talált. Tovább fúrván megállapította, hogy a sztúpa alsó része Maurja-korból származó téglából készült, tehát valószínűleg az eredeti sztúpát i.e. 3. században Asóka emeltette. Később, a Gupta-birodalom idején (i.sz. 4-6. században) többször átépítették és kibővítették. 


A tömör toronyrész jelenlegi magassága 33.5 méter, átmérője az aljánál 28.5 méter. Az egész sztúpa az alsó részével együtt 42.60 méter magasságú. Körülbelül 6 méterre a földtől nyolc mélyedés található a falban, nyolc különböző irányban, amelyekben eredetileg feltehetőleg Buddha-szobrokat helyeztek el. A falmélyedések alatti legalsó részt gyönyörűen faragott kövek borítják. A mintázatot, amely széles sávban fut körbe, geometriai ábrák, szvasztika, levélformák, finoman cizellált lótusz füzérek, madarak és emberi alakok adják. (a szvasztikáról ITT írtam bejegyzést)

A Csaukhandi-sztúpa
Ez a lépcsőzetes formájú sztúpa-rom azt a helyet jelzi, ahol Buddha találkozott az első tanítványaival. Eredetileg i.sz. 5. század körül építették, a Gupta-időszakban. A sztúpa nyolcszögletű teteje mogul építmény, amit 1588-ban emeltek a nagy mogul uralkodó, Humájun látogatásának emlékére. Jelenleg felújítás alatt áll.




A Dharmarajika-sztúpa egyike volt annak a néhány építménynek, amit feltehetően Asóka-király korát megelőzően építettek. Sajnos, mára csak az alapja maradt meg. A többi részét a 18. században Váránasziba vitték építőanyagnak. A sztúpában relikviákat is találtak, amiket később a Gangesz-folyóba dobtak.



Szárnáthba mindenfelől érkeznek buddhista zarándokok. Thaiföld, Japán, Tibet, Srí Lanka, Mianmar és több más ország templomokat és kolostorokat alakított ki a saját hazájukra jellemző buddhista irányzat stílusa szerint. Így a zarándokoknak és a turistáknak egyaránt lehetőségük van arra, hogy a különféle buddhista kultúrák építészetéről egy időben és helyen átfogó képet kapjanak.

Forrás: Szárnáth - az első tanbeszéd (angol nyelven)
            Szárnáth (angol nyelven)
            Dhamekh-sztúpa (angol nyelven)
            Csaukhandi-sztúpa (angol nyelven)
            Középkori India történelme (angol nyelven)

Nincsenek megjegyzések: