Gábor egyik kommentje kapcsán gondoltam, csinálok a kérdésnek egy külön bejegyzést.
Két viszonylag szélsőséges megközelítést lehet mondani. Az egyik az, hogy mivel mindenkinek buddha-természete van, s végső soron el fogja érni a megszabadulást, ezért ilyen formában mindenki buddhista, legfeljebb nem tud róla. A másik eset, amikor olyan kitétel van, mint hogy elfogadja a négy pecsétet. Az első esetnél az a probléma merül fel, hogy magának a buddhista megnevezésnek többé nincs értelme, mert mindenki az. A másodiknál pedig a buddhisták száma erősen leszűkül, tekintettel arra, hogy sokan még csak nem is ismerik a négy pecsétet. A hagyományos, s középső megoldásnak mondható az a kritérium, hogy menedéket vett a Három kincsben.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a menedékvétel az nem egy szertartást jelent, vagy beavatást, hanem egy elhatározást. Ezt az elhatározást pedig az hozza meg, hogy az ember bizonyos fokig belátja, megérti a négy nemes igazságot, abban a formában, hogy a világ a szenvedés helye, s ebből megszabadulást egyedül a Buddha tanításával lehet elérni. Ezért a neve menedék, mert a Három kincs nyújt menedéket a szenvedés elől.
Máshogy lefordítva a menedékvétel jelentését, ez annak eldöntése, hogy én buddhista vagyok, a Buddhadharmában hiszek, azt fogadom el igaznak, amit a Buddha tanított, s nem más filozófiákat,vagy vallásokat. Ezért mondható, hogy ez a vallás felvétele. De hogy ezek után valaki milyen szinten gyakorolja a vallást már egyéni kérdés. Ha a legfontosabb előírásokat sem tartja be, s nem érti az alapvetőbb tanításokat sem, de a Buddhára, a Dharmára és a Szanghára menedékként tekint, akkor buddhistának nevezhető.
Lásd még:
Mit kell csinálni ahhoz, hogy buddhista legyen valaki?
Miben hisznek a buddhisták?
2010. március 25., csütörtök
A buddhista vajon ki?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
65 megjegyzés:
OK, de akkor lehet-e nekem a 3 kincs, mondjuk, a történeti Buddha (akiről a régészek egyszer majd kiderítik, h mikor élt, de azt valszeg soha, h mit mondott), az interneten olvasott Dharma (mai tanítók) és az itt csetelő :) Szangha?
Hát, nézheted így is, bár azért ennél összetettebb a dolog, hogy konkrétan mi is az, amiben valaki menedéket vesz, vagyis például milyen dharmákban vesz menedéket. De ez amit mondasz sem rossz.
Én ezt messze nem ilyen egyszerűnek látom (mi van pl. a nem buddhista, de mégis olyan alapelveket közvetítő TEDTalk-okkal), de, gondolom, azt akarod elkerülni, h mindenféle világnézeti "vegyes salátát" buddhizmusnak nevezzünk.
Ha szigorúbban nézzük a Három kincs meghatározását, akkor a Szangha az a nyolcas gyülekezetet jelenti, vagy pedig kizárólag az árja-szanghát.
Nem csak arról van szó, hogy valaki milyen vallást követ, hanem hogy mit tekint megoldásnak a szenvedésre. Ez pedig a nyolcrétű ösvényt jelenti. Ettől még lehetnek mások is erkölcsösek, érhetnek el mások is mély elmélyülést, mégsem használják a teljes utat. Ha pedig mind a nyolc tag megvan benne, egyezik a Buddhadharmával, akkor az helyes tannak minősül. Én csak egy olyan vallásról tudok, ami nem buddhizmus, mégis megfelel a kritériumnak, s ez a Bön.
A buddhista módszer nem az, hogy ami nem egyezik vele, azt ki kell írtani, vagy ne is foglalkozzunk vele egyáltalán, hanem alsóbbrendű tanításnak minősülnek. S még ezek közt is lehet különbséget tenni, hogy mennyire káros, vagy hasznos. Ebből adódik az "emberek és istenek útja", ami még nem buddhizmus, de elősegíti azt, hogy valaki emberként, vagy istenként szülessen. Így a választóvonal az, hogy a tanítással meg lehet-e szabadulni a szamszárából, vagy sem.
De mi az a négy pecsét?
Egyénként remélem azt is lehet hogy ha nem igaz is jól van kitalálva, nálunk nem megy ez a csak ez igaz a többi nem igaz ha megfeszülünk se, bocs. Tőlem Arisztotelész is lehet igaz meg az ellenkezője is, bár sajnos néha megtévedek és tudni vélem hogy mi az igaz és mi nem igaz, te jó ég!
Ez a négy pecsét (lásd még itt: http://dharma.blog.hu/2009/11/16/negy_dharma_pecset)
Minden összetett állandótlan.
Minden összetett szenvedés.
Minden jelenség éntelen.
A nirvána nyugalom.
Ja, hogy hogy négy pecsét úgy nem tudtam.
Szóval a többi alsóbbrendű. Nem hetne ezt politikailag korrektebben átfogalmazni? Fenntartom:) hogy ez a felsőbb és alsóbbrendű egoizmus és kész anélkül így nem lehet gondolkozni.
A többi más és kész azt miért nem lehet?
plumbeus: mert a többi nem vezet a szenvedés megszűnéséhez. de azt is lehetne mondani, hogy a buddhizmus kék tanítás, a többi meg nem kék. ha az neked korrektebb... :-)
A keresztény vagy olyasmi mennyországban egyébként örök boldogság/nem szenvedés van.
Ja hát én nem értem ezt az alsó felsőzést, de már kiszekáltam vele Astust eleget.
Hajóvonta: OK, és hol húzzuk meg a határt a kék és zöld ill. a kék és lila közt? - kérdezem én továbbra is. :)
Roni: a kérdés megválaszolásához talán segítséget nyújt, ha előbb megválaszoljuk azt, hogy mi célból akarjuk ezt a megkülönböztetést tenni.
Ron
De miért kell határt húzni? Már húztak sokat:
http://images.google.hu/images?hl=hu&gbv=2&tbs=isch:1&q=sz%C3%B6gesdr%C3%B3t&ndsp=18&imgtype=i_similar&sa=X&ei=v-asS7LNJ5aN_Aa_0J28Dw&ct=img-sim-l&oi=image_sil&resnum=13&tbnid=ePtpvl3iQ7QOEM:
Ott van a kedvenc érthető Szung Szán semmi határt nem hűz az iránytűjében de biztos már szentiment vagyok vagy megőrültem, meg a tiszta dogmatika nélkül akarok nem szenvedni JAAJJ :)
Kérdezzük meg Astust és Gábort, akik a témát felvetették! Milyen szempontból jó tudni, ki a buddhista?
Plumbi: Már látom, h majd eljön a "húzzunk is határt meg ne is..." :) fázis is.
Ron
Jól látod kedves mert ilyen határt lehet csinálni, de egyébként annyira határos mint Makó Jeruzsálemmel.
Húzzál határt én nem húzok mert nem is értek hozzá na na na na na
Ron
Hogy hogy milyen szempontból jó?
Pl. megsétáltathatja-e a kutyánkat vagy nem, mondjuk nekem nincs kutyám de ha lenne akárki nem sétáltathatná.
nyilván az együttérzés motiválja a tanítót, amikor helyes tanítást akar adni, és persze tudnia kell azt is, hogy mi helyes tanítás és mi nem az.
de nem azt kérdeztem, hogy milyen okból kell szétválasztani a tanításokat, hanem azt, hogy milyen célból.
mert ugye ha a Tant eszköznek tekintjük a megvilágosodás eléréséhez, akkor a megvilágosodást elért tanító tudja azt is, hogy ez az eszköz pontosan milyen (hiszen már sikeresen felhasználta a saját megvilágosodásában).
Az egyértelmű, h a cél a kérdés, sztem ez volt Plumbi válaszában is, az én kérdésemben is ("érdemes").
Ron
Nővérem a Dharmában! Én csak az alsóbbrendűre ugrottam mint már többször.
A buddhizmus - a contrario - felsőbbrendű. Egy élmény volt:)
akkor összefoglalva:
van ugye a nemes nyolcrétű ösvény.
vannak tanítások, melyek mind a nyolc tagot tartalmazzák, ezek helyes tanítások, mert megszabadítanak a szenvedéstől. állítólag kettő ilyen van, a buddhizmus és a bön.
más tanítások tartalmazhatnak egyet vagy többet a nyolc tagból, de nem mindet. ezek nem vezetnek a szenvedés megszűnéséhez, de jó karmát eredményeznek, ezért nem nevezhetjük őket (a fentiekkel ellentétben) "helytelennek". gondolom ezért használta Astus az "alsóbbrendű" jelzőt.
én nem érzékelek benne pejoratív jelentést, ha a magyarázatot tekintem.
Plumbi: Hát, ez is összetettebb szerintem, mert buddhizmusból is van egyszerű (pl. ezt-azt feltenni az oltárra ennek vagy annak a reményében) + van szofisztikált (pl. Nágárdzsuna MMK). Kereszténységből, zsidó vallásból, iszlámból, taoizmusból stb. is van egyszerű + szofisztikált.
Plumbi!
Hogy most alsóbb, vagy felsőbb, ez attól függ mindig, hogy mi szerint. A buddhizmus kritériuma az, hogy megszabadít-e a szenvedéstől. Minthogy ez nem igaz a kereszténységre, így ezen beosztás szerint alulra kerül. Másrészt, a kereszténység felette áll több más nézetrendszernek is, mint például a materializmus, vagy az erőszakot hirdető szemléletek.
Ha pedig neked más a kritériumod, akkor csinálsz aszerint egy beosztást, vagy azt mondod mindegyik ugyanaz. De az már a te verziód lesz, se nem keresztény, se nem buddhista.
szerintem azt mondtam más ,illetve legyen pl más és mindegyik vallás más , azt mondani hogy más nem = alsóbb felsőbb
Tőlem egyébként lehet felsőbb de nem túl gusztusos, de erről már írtunk is.
Na és mitől szabadít meg ha nem a szenvedéstől, amit mondjuk nem csak vagy első sorban így nevez?
A pénztárcánktól vagy mitől?
http://www.ccel.org/ccel/ignatius/exercises.html
részletek:
http://209.85.135.132/search?q=cache:RUlOM4ARG7EJ:www.ribessj.org/FOCUSSING_ON_THE_RETREAT_RETREAT_OBJECTIVES.pdf+St.+Augustine+defines+sin+thus:%E2%80%9C+Amor+sui,+usque+ad+contemptum+Dei%E2%80%9D.+%E2%80%9CSelf-love+to+the+point+of+rejecting+God%E2%80%9D.+%E2%9E%A2+And+holiness+:+%E2%80%9CAmor+Dei,+usque+ad+...&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Nem tervezem egyébként a fölösleges rohangálást a neten neked felsőbb , tőlem legfelsőbb is lehet.
Ron
Majd beugrok néhány egyetem büféjébe ott is mindenki felsőbbrenű, mert ilyen meg olyan ŐŐŐ az alóbbrendűek meg másik büfében vannak szerinte.
FUJJ
a kereszténység nem megszabadít valamitől, hanem az örök életet ígéri. keresztény szemszögből a buddhizmus alsóbbrendű, mert az nem vezet el Istenhez, nem mutatja meg az örök élethez vezető utat.
szerintem azonban a lényeg nem az, hogy adott szemszögből melyik alsóbb- vagy felsőbbrendű, hanem az, hogy ne ragaszkodjunk a szemszöghöz.
hajovonta
Hogy tele tegyem a netet:
http://www.atlantiszkiado.net/konyv.php?ID_konyvek=3553
"Akár ker. valaki, akár nem, mindannyian meghalunk. A halál továbbra is az élet fájdalmas, gyakran tragikus eseménye marad." 69.oldal
A kereszténység nem az, mint aminek látszik az első néhány ezer ránézésre, már ha ránéz annyit vki.
Na máshol is beszélnek olyasmiről hogy öldd meg az apád meg az anyád meg a közösséget és vedd vérét egy buddhának (Lin-csi?)mégis szó nincs róla szó szerint.
Szerintem is ne ragaszkodjunk :)
Plumbi!
Valóban átrágtuk ezt már párszor. Számodra a kereszténység valami misztikus, titkos mélységeket tartalmazó szimbólumrendszer, amit persze te értelmezel valahogy. Ez az "ezoterikus érv", hogy van ott valami elrejtetten, amit "mások" nem látnak.
Ahogy a buddhizmusnak, úgy a kereszténységnek - meg minden rendszernek - vannak meghatározó, szó szerint veendő tanításai és szövegei. Például veheted az Abhidharmakósabhásjamot, s összehasonlíthatod a Summa Theologicával. Ezt már ajánlottam, de ilyet nem tettél meg egyszer sem. Persze érthető, ez valóban nagy munka lenne.
Hajovonta említette, nem az az érdekes, hogy felsőbb, vagy alsóbb. Ezek nem abszolút kategóriák, pusztán útmutatóak ahhoz, hogy adott vallás miként viszonyul más nézetekhez. Az meg még szóba sem került, hogy a buddhizmuson belül is vannak alacsonyabb, s magasabb szintű tanok is.
Harmadszor is megemlítem hogy ahhoz hogy nem alsóbbrendű nem kell ugyanolyannak látni a buddhizmussal, nem mondtam fentebb hogy ugyanolyan.
Szerintem hogy szerinted nekem mi a kereszténység arra ne igyál mérget 4 linkből.
Hja hát az marha nagy munka aminek a végén vagy a közepén vagy az akárhol kihozzuk a felsőbbrendűségünket.
Gratulálok
Astus
Astus válasz | megnéz 2007.05.23 21:21:22 © (23035)
Ha valaki magát felsőbbrendűnek, egyenlőnek, vagy alsóbbrendűnek gondolja a test okán, ami állandótlan, szenvedésteli, változásnak alávetett, mi más ez, mint a valóság nem látása? Vagy ha valaki magát felsőbbrendűnek, egyenlőnek, vagy alsóbbrendűnek gondolja magát az érzések, az észlelés, a késztetések, vagy a tudat okán, mi más ez, mint a valóság nem látása? Ha valaki nem gondolja magát felsőbbrendűnek, egyenlőnek, vagy alsóbbrendűnek a test, az érzések, az észlelés, a késztetések, vagy a tudat okán, mi más ez, mint a valóság látása?
(SN 22.49)
Előzmény: BFFElitAlakulat (23027)
Na annyit kértem az elején hogy ez az alsóbbrenű ronda, erre így meg úgy relaítve értsem már meg meg hogy alsóbbrendű. Oké végül is felsőbbrendűekkel hosszú távon nem vitatkozok sőt.
Hasonló kérdés merült fel ITT is. A kommentek is tanulságosak.
Ráérő időmben még elrebegem hogy (szó nincs róla hogy csak szerintem) a kereszténység a bűntől és annak következményétől vált meg.
Az eredeti bűn következményei pl: az ignorancia, a gyűlölködés és a vágyakozás.
A forrásokat mellőzöm, aki nem hiszi olvasson.
Szerintem két izgalmas véglet közt imbolyoghat az önmagát valami által igazolni vágyó, márhogy, ha buddhista akar lenni.
1. Ha neki ez tetszik... és miért ne tetszene, ha ez oly divatos és ráadásul értelmiségi látszatát kelti a haveri körben. Buli ez na a javából!
A dolog iróniája, hogy van következő pont.
2. A "gyakorló" amíg ilyetén módon buddhista, addig "nem lehet" buddha. Nem valaki más állja útját, hanem önmaga. Egy nagy és hatalmas énkép. A buddhistáskodás ezt elégítette ki. Akkor kezdődik valami, amikor erre rájön és ebben segíthet bizony a Buddhadharma.
A dolog szépsége, hogy amikor erre rájön, akkor meg már túl van rajta, vagy mégsem? A Buddhadharmát elő lehet venni újból, mélyebb értelmű magyarázatokhoz.
Az előzőhöz gondolom még ezt az idézetet, a maga mágiájával együtt (idézés).
Nem éppen jól értesült buddhistáknak való, de hátha:
"A Szókratész előtt élt görög gondolkozókat az újkor naiv természetfilozófusoknak tartja. Kezdetlegesnek találja, hogy az egyik gondolkozó a világot a vízből származtatja, a másik a levegőből, a harmadik a tűzből, a negyedik a homályos apeironból. Nem is találhatja másnak, mert az újkori ember a vízről azt hiszi, hogy az a víz, amit érzékeivel tapasztal, és a tűz, a levegő az a tűz és az a levegő, amit az anyagi természetben lát. Ilyenformán nem nehéz eldönteni, hogy melyik ember a primitívebb: az, aki a világot metafizikai látással jelképesen gondolja el, vagy az, aki azt hiszi, hogy csak anyagi és megfogható dolgok vannak."
Kár hogy a forrás lemaradt ,de akárki ez szerintem nagyon is nehéz eldönteni hogy melyik a primitív mivel hogy a két szemlélet más és más.
Aki primitívnek látja bármelyiket az mondjuk szerintem sem túl szofiszitkált.
Ha pedig buddhista vki akkor éppen lenyugodhat a Nap anélkül is hogy vkiket és azok nézeteit alsóbbnak vagy primitívnek nevezze,már nem alsóbb és nem primitív.
A szöveg Hamvas Béla Thálészről.
Milaba!
A klasszikus hasonlatot idézem ide, mégpedig a tutajjal való átkelést a folyón. Tutaj nélkül nem jutsz át, de mikor átjutottál, már nem kell a tutaj. Azonban azt mondani, hogy mert a túlparton már nem kell a tutaj, inkább ne is használd, nem túl okos gondolat.
Astus.
A buddhistáskodás-t pejoratív értelemben használtam és nálam nem jelenti a buddhistát. Egyébként nekem a buddhista szó is nagyon "gyenge" és épp olyan, mint a hétvégi templomista, (mivel a főnöke is oda jár).
Valahol egyszerűbb ennél az igazság, de ki mondja ki?
Plumbeus.
Hamvas ezt kritikának írja egy eltévedt világnak - ha nem értettem félre -, akkor Ő mindig annak írt.
Szépen, vagy csúnyán, teljesen mindegy, mert az igazat, a valóságot írja ebben az esetben is, bár elég fájó általában.
Valami olyasmi érzés ez, amikor kint vagy a természetben, az megérint, de aztán mégis nekilátsz és megmetszed a fádat.
Ilyenkor mire gondolsz?
Sziasztok!
A magam részéről a kérdés kapcsán megelégszem azzal az egyszerű válasszal, hogy az a buddhista, aki annak vallja magát. Függetlenül attól, hogy ez adott esetben teljesen különböző világnézeti alapelveket és vallásgyakorlatot - gyakran egymásnak ellentmondókat is - jelenthet a valóságban.
A különböző megvalósítási utak egymás alá- és fölérendelésével az a baj, hogy szerintem az egyes ember szintjén, adott pillanatban csak egyetlen módszer érhető el, tehát nem léteznek más alternatívák egyszerre. Vagyis mindenki éppen "ott van", ahol abban a pillanatban "lennie kell" a megértésben. Mindegyik megközelítésnek megvan a maga fontos szerepe és jelentősége, ezért nincs értelme a rangsorolásnak.
Milaba!
Milyen igazság?
szia Pimander!
erről Nágárdzsuna jutott eszembe.
"Ha a létezés hívei, akik továbbra is ragaszkodnak a léthez, továbbhaladnak útjukon, ebben semmi különös nincs;
De az már igazán különös, ha a minden dolog múlandóságát hirdetők, akik Buddha módszerére támaszkodnak, továbbra is ragaszkodnak dolgokhoz."
http://hajovonta.uw.hu/yuktisastika.html
Tudod Astus, - szerintem - mindenkinek a sajátja az igaz és addig vesz menedéket a Tanban amíg a sajátját meg nem találja. (azért írom csak le, mert Primander már elmondta, én nem szeretem elvenni senki élményét) Más, akár a Tan igazsága nem az én igazságom, csak segít az igazságot megtalálni, mint egy mankó a megmart lábú szenvedőnek.
Azt gondolom nehéz felvállalni manapság a sajátot, mert zagyva kritikák születnek rá, ráadásul tudományos szemszögből megfogalmazva, azt hiszem talán ezért "hódítanak ismét a nagy vallások".
Szerintem rég meg kellett volna szűnniük, vagy át kellett volna formálódniuk a jelenhez. (Jó értelemben gondolom ezt az átalakulást.)
Minden változik!!! és a Tannak is kellene. Gondolj bele alaposan: lehet annyit tudsz a buddhizmusról, mint anno a Nálandai egyetem egyik tanára. Ilyen emberek születnek, holott Baktay még említi, hogy (kb.80 évvel ezelőtt) komplett kolostorok voltak, ahová bemenni sem volt érdemes, mert egyetlen ember sem volt ott, akivel érdemben beszélni lehetett volna.
Most teljesen mást kellene már tanítani és ehhez tanár is kellene.
Sokkal másabbak az emberek. Sokkal erősebb a tudatuk, az akaratuk, ezzel viszont együtt jár, hogy erősebb lett az a ragaszkodás is és tágabb a világ, a ragaszkodási felület megnőtt. A ragaszkodás a ragaszkodás felülete felé (materialista elvek felé) vezetett, holott az emberből kipréselve az atomi alkotórészei közti teret a "szilárd" alkotók összessége a mondat végi pontnál kisebb volna.
Azt gondolom, hogy a tutaj hasonlat akkor értelmes, ha azzal kel és azzal fekszik az ember, minden tanítás előtt, közben és után is fel kell ezt idézni, egészen addig, amíg a "saját igazság" meg nem mozdul az emberben.
Onnéttól pedig egy "meglett ember", egy tanító tegye a saját, helyzethez igazított példájával és semmiképpen se máséval.
2500 évvel ezelőtti dharmát, ráadásul más dharmáját tanítja, mondja sok buddhista. A Buddha tanította csupán a sajátját. És nem is tudta mindig észérvekkel megvédeni más igazságához képest. Az első tanítványjelöltet nem is érdekelte, neki lehet volt sajátja már.
Milaba!
A Buddha nem állította, hogy az az ő tanítása lenne, s azt sem mondta, hogy ő találta ki. Sziddhárta felfedezte azt, amit előtte számtalan más felébredett megtalált már. Nem hiszem, hogy a buddhizmus alapvető tanításai, mint az állandótlanság, a szenvedés, az éntelenség, a függő keletkezés, vagy a négy nemes igazság bármennyire is veszítettek volna a relevanciájukból.
Az, hogy mindenkinek saját igazsága van/legyen, ez nagyon idealista elképzelés. A nyelv, amit beszélünk, nem mi találtuk ki, hanem közösen használjuk másokkal. Ettől még persze a saját nyelvünk. Viszont ha valaki létrehozna egy valóban egyedi nyelvet, ami csak az övé, nos, nem menne vele semmire, mert nem lenne kivel kommunikálnia.
A vallás az egy közösségi dolog, egy hitrendszer. Bár szép dolog azt gondolni, hogy mind egyenlően képesek vagyunk összeállítani egy saját igazságot, még ha igaz is, ugyan minek? Kismillió igazság, amit mindenki magának elképzelt, mire jó? Egy hagyomány előnye, hogy nem egy, nem két, hanem sok ezer ember tudása, tapasztalata van benne. Ugyanúgy, ahogy nekem nem kell újra felfedeznem az írást, a golyóstollat, vagy a billentyűzetet. De ezekre építve, ezeket használva én is javíthatok a rendszeren, már ha értek hozzá.
S akkor itt van egy másik említendő dolog. Sokan úgy érzik, hogy kompetensek a vallások és a filozófiák területén. De ez ugyanolyan, mintha valaki négy általános után írogatni akarna egy matematikai szaklapba, csak mert már ismeri a négy alapműveletet. Nem azt mondom, hogy ne legyen valakinek véleménye, vagy ne gondolhatna bele bárki. Csak érdemes észre venni, hogy minden szervezett vallás komolyabb tanulmányokat igényel, mielőtt valamennyire hiteles véleményt alakíthatnánk ki róla. De erről is szól a legutóbb írt bejegyzésem.
Az egyéni, individualista igazságok gyűjteménye a New Age, ahol nincs senki és semmi, ami megmondaná valakinek, hogy akkor most van-e egyáltalán asztráltest, vagy angyalok, vagy démonok, azok hogy néznek ki, honnan vannak, stb., tehát mindenki gondol amit akar. Sőt, az egyik általános elve, hogy mindenkinek igaza van, s mindenki ugyanarra az igazságra jön rá végül. S ha megnézzük, amikben emberek hisznek, azok 98% innen-onnan (nem tudatosan) összeválogatott vélemények, amiket próbál egy laza rendszerben összerakni magában. Nem túl egyedi.
Félre ne érts, nem téged kritizállak, pusztán azzal az elgondolásoddal vitatkozom, hogy mindenkinek el kéne jutnia valamilyen egyéni igazságra, ami csak az övé. De ha nem jól értettelek, kérlek javíts ki.
Kritizálhatsz érte nyugodtan, mert bizony így gondolom.
Azt gondolom, akkortól kezdődik valami más, valami egyedi, valami új, amikor valaki leválik más tapasztalatairól (vallás, tanítás) és annál tovább megy.
Ez persze nem jelenti, hogy ezeket ne tanulja, ne hirdesse, ne alkalmazza egészen az említett pontig. Szó sincs róla. Arról beszélek, ami a hétköznapok buddhizmusán, vallásosságán túl van. Nagyon hasznos, ha valaki mindjárt az elején ezzel kezd neki, éveket "spórolhat meg".
Minden vallásalapító példája ezt mutatja, minden találmány ezt mutatja, minden zenemű, filozófiai elgondolás, irodalmi alkotás szintén ezt formázza...
Mi van túl a vallásosságon szerinted? Amire azt mondod, hogy minden nagy ember azzal foglalkozott. Az mi?
egy kicsit általánosnak érzem ezt a vitát. nem tudnátok néha egy példát is hozni, hogy én is értsem? :)
Milaba
És ha a különbségek mellett nézzük a hasonlóságotkat is még nehezebb eldönteni hogy melyik a primitív. Ja Hamvas a szúfizmus mestere volt egyébként nem buddhista.
Én a macskáimat sem tartom alsóbbrendűnek úgy hogy valóban inkább kiszállok a kérdésből tőlem mindenki alsó felsőzik ahogy akar.
Kedves Milaba
kétlem hogy valaha betetted a lábad eg templomba, ha a főnök is ott van éppen pl mellettünk meg kell fogni a kezét a mise végén és egyáltalán maradjál a buddhizmusnál mielőtt elvesztem a fejem ezt veheted fenyegetésnek:)
hajovonta
Én sem értem. Azt mondja valami egyedi kezdődik ha...
Az egyediségben gondolkodás és olyasmizés ui. szenvedés mivel éppen az egoizmus tolakszik már megint.
Na mindegy sztem viszont mondom:) ha felmerül a gondolat hogy ÉN buddhista vagyok a mások meg blablabla csak mondják stb. úgy már mehetünk is meditálni és hűteni magunkat egy kicsit mint én az alsó felső ténában hhh
Pimander
Azért el kell fogadni legalább a 4 nemes igazságot meg remélem Astus testvér kijavít ha még vmiket minimum el kell fogadni. Ha vki azt mondja hogy elfogadja de nem érti és nem gyakorolja az pech de buddhista persze. Egyébként is csak senvedés van abból hogy én ilyen vagyok te pedig nem vagy nem lehetsz olyan ahogy ezt fentebb képekkel próbáltam kérem illiusztrálni, minden ester vmi minimum határ amit könnyű átlépni:)mint pl a 4 nemes igazság agy hogy a Buddhánál veszek menedéket úgymond azért mégsicsak inkább legyen/van, ahogy fradi és ute drukker is lhet bárki de legyen már zöld fehér akkor ne lila fehér és kész.
szia plumbeus!
teljesen érthető az álláspontod, azonban ez végső soron oda vezet, hogy nem léteznek vallások.
és hát végülis léteznek. :-) a közös nevező asszem a Buddha által javasolt középút lehet, ami a függő-keletkezés által valami olyasmit mond, hogy valamitől függ, hogy kicsoda buddhista, és akkor éppenhogy oda jutunk hogy a kritériumok alapján tudjuk ezt eldönteni.
Milaba és Astus!:)
Ja végre megtaláltam hogy Hamvas írja az igazat az igazat és csaki az igazat.
Hát igen , ír ő sok mindent ami leoptimálisabb esetben is csak tört része az igazságnak , mert szubjektív , ami egyébként nem baj, és akkor akinek van ehhez képessége az fejtse ki hogy mivel hogy mindenki eleve szubjektív, ami egyébként nem baj, mivel hogy én már túl sokat írtam. Az igazat atyagatya
esetleg lehet velem jönni ingyen tanulmányútra hogy mi van az igazsággal hahaha
Milaba írja:
" szerintem - mindenkinek a sajátja az igaz és addig vesz menedéket a Tanban amíg a sajátját meg nem találja"
Én ezt úgy értelmezem(lehet hogy rosszul) hogy amíg az ember "csak" írások ,mások elbeszélése alapján találkozik a buddhizmussal(ilyen vagyok én) addig tulajdonképpen külsőleg ,mások tanításai élményei alapján alkothat fogalmat lényegéről , tehát mások igazságait próbálja megérteni. Mihelyt azonban megvalósítja a felébredést ,azaz buddhává válik azon nyomban a tanítás ővé lesz mégpedig teljes lényegében. Magyarul magáévá tette a tant tehát ezért már az ő igazságai is.
Erre találó példa egy zen tusrajz, ami a megvilágosodott szerzetest mutatja, ahogy féltve örzött szútráit tépi szét, méghozzá nagy örömmel.
hajovonta
Ja de nem annyira másokról kell/helyes ezt eldönteni hanem gyúrjunk a nem szenvedésre és kész. Mit bánom én hogy ki mennyire buddhista.
Ja vallások azok léteznek és részben különböznek és részben hasonlóak de stb. az alsóbb felsőbb az én műve és minden felsőbb én éppen pont azt mondja hogy szó nincs róla hanem hogy mert ő ezért és azért valóban felsőbb.
Erre A. azt mondja :)) mint máskor hogy a kereszténységről teljesen egyéni a véleményem gondolhatod hog ezt viszont ÉN tagadom hhh
és a végső érvem hogy ha az lenne akkor most nem itt írnék hanem gyógyszert kellene szednem:):
http://www.youtube.com/watch?v=UfcbshzkvUs
Mindenki!
Ha a sajátját megtalálat felejtse el.
plumbeus: ez amit mondasz szerintem egy az egyben a hínajána megközelítése. a saját megvilágosodásod szempontjából valóban teljesen mindegy, hogy a többiek mit gondolnak a világról, vagy hogy buddhisták-e vagy sem.
de egészen más a kép akkor, ha mondjuk azt vesszük, hogy a véleményedet annak reményében fejted ki, hogy az más hasznára válhat. magyarul tanítasz. akkor már nem mindegy, hogy mások mit gondolnak, buddhisták-e illetve hogy mi buddhista és mi buddhizmus.
plumbeus!
eddig azt gondoltam, hogy azért van bajod az "alsóbbrendű" kifejezéssel, mert pejoratív tartalmat tulajdonítasz neki. jól gondolom?
hajovonta
olyasmi , az ellentétből következik, hogy ha akármi nekem alsóbb akkor Én, mint nem az, felsőbb erre az alábbi pld-t mutatni bírom:
http://www.youtube.com/watch?v=_Q-6H4xOUrs
na most, hogy a buddhizmushoz képest relatíve - az már valami egyébként - alsóbb az akármi, az minálunk ugyanaz, és vagyunk annyira ööö, hogy nem vagyunk meggyőzhetők :)) és ha az egész bolygón ezt csak én forszírozom az mondjuk szerintem is problémás lehet HAHAHAH
bizonyára megőrültem egyébként, ezt elvégre nem zárhatjuk ki buddhizmus über alles nekem ÁÁÁÁ DE NYILVÁN TÚLSPILÁZOM:) - de nem nem nem HHH
két tetszőleges dolgot tetszőleges szempontból megkülönböztetve az egyik ilyennek, a másik olyannak fog mutatkozni. egy másik szempontból az egyik olyannak, a másik ilyennek fog mutatkozni. sőt hovatovább a buddhizmus még azt is mondja, hogy a dolgok a szemponttól függően léteznek egyáltalán. akkor most mit mondjunk? egyáltalán ne különböztessünk meg semmit semmitől?
a buddhizmus a szenvedés megszüntetésének szempontjából felsőbbrendű, mint más vallások, mivel a szenvedés megszűnéséhez vezet, míg a más vallások nem.
de választhatunk más szempontot is, amiből nézve a buddhizmus lesz alsóbbrendű.
hogy mi a problémád ezzel, azt még mindig nem értem vagy nem vagyok hajlandó érteni az is lehet. :-)
bzsolti!
Szerencsére nem kell buddhává válni ahhoz, hogy az ember biztos legyen a Dharmában. Az, aki eléri a belső bizonyosságot a Buddha tanítása kapcsán, aki többé nem kételkedik annak igazában, azt folyamba lépettnek nevezik. Folyamba lépett abban az értelemben, hogy elkötelezte magát a Dharma mellett, s innentől biztosan el fogja érni a megszabadulást.
A buddhizmus - szerintem - nem felsőbbrendű és nincsenek felsőbb- és alsóbbrendű tanításai, még ha így is hívják őket. Ezek az elnevezések azoktól származhatnak talán, akik kipróbálták az egyiket, de a tanítás csak tanítás maradt, aztán kipróbálták a másikat, ami meg "bejött". Tehát, Astus, szerintem nem vallások viszonyulnak nézetekhez, hanem az emberek.
Szerintem tanítások/vallások vannak, amik különféle embertípusoknak nyújtanak támaszt a jelenben, adnak menedéket a múlt elviseléséhez, és mutatnak utat a jövőre nézve.
Ezek mind egyre sajátosabbak, egyre egyedibbek lesznek, ahogy haladunk a népcsoportok, közösségek, egyedi ember szintjéig.
Közös megmérettetésnek persze kell lennie, különben minden "igazhitű" feljogosítva érezné magát a robbantgatásokhoz.
Hamvas azért használja a "primitív" jelzőt, mert a világ "szellemi hatalmasságainak tartott" középkori, újkori gondolkodók sutba dobták "idealista nézet"-re hivatkozással más emberek egyébként - előfordulhat - sokkal mélyebb, gondolkodását. Azt a jelzőt akasztja a nyakukba amivel ők illettek másokat.
B.Zsolti, hát persze.
Plumbeus, ne vegyél rá mérget.
Hajovonta, azt gondolom, az nem ide való - lehet tévedek.
Astus, nem "kell" eljutni egyéni igazságra, miért "kellene"?
A kérdésedre: a nagy emberek nem "foglalkoztak valamivel". Ami a vallás után van, az ugyanígy nem a "vallással foglalkozás".
Részemről összegezve a kérdést, szerintem ma az a buddhista, aki annak mondja magát, és ebben persze nyilván vannak óriási tudás, megélésbeli és a megváltozott kor hozta különbségek is. Ilyen pl. a szangha, amiben hogyan is veszel ma már menedéket?
Igazad van Astus!
Mentségemre legyen mondva, hogy jelenleg én még kispatakban sem tapicskolok, így elnézhető nekem, hogy a folyamba lépteket nem említettem!:-)
Milaba!
Itt akkor egyet is érthetünk, hogy különböző vallások különböző embereket szólítanak meg, s ezt a buddhizmusban a karmának tulajdonítják. S így a buddhizmusban csak azért, mert más vallásokat nem tartanak üdvözítőnek, még nem vetik meg, nem nézik le, nem bántják más vallások követőit, mert az nagy ostobaság volna, meg nem vezetne semmi jóra. Szerintem az évezredek során elég jól bizonyítást nyert az, hogy a buddhizmus képes más vallásokkal együtt élni ugyanazon területen.
Milaba mármint mi nem idevaló?
plumbeus:
Igen, a Négy Nemes Igazság lehetne egy ilyen ésszerű kompromisszum, magam is hajlanék rá, vagy kicsit bővebben mondjuk a Buddha-Dharma-Szangha hármasság elfogadása. Csak az a kérdés, hogy ki határozzon meg bármilyen keretet. Minden ilyen meghatározásra lehet ugyanis ellenpéldát mondani, minden lehatárolás pillanatnyi, szubjektív és kirekesztő. Persze, nem azt mondom, hogy mindenki buddhista, hiszen vannak elég jól meghatározható ismérvek, tantételek, de még ez sem jelent túl sokat ebből a szempontból. Talán meglepődnénk, ha tudnánk, hogy a buddhista hívek jelentős részének fogalma sincs alapvető buddhista nézetekről, de ettől még senkinek sem jut eszébe megkérdőjelezni az ő hitüket.
Megjegyzés küldése