A buddhista vajon ki?

Gábor egyik kommentje kapcsán gondoltam, csinálok a kérdésnek egy külön bejegyzést.

Két viszonylag szélsőséges megközelítést lehet mondani. Az egyik az, hogy mivel mindenkinek buddha-természete van, s végső soron el fogja érni a megszabadulást, ezért ilyen formában mindenki buddhista, legfeljebb nem tud róla. A másik eset, amikor olyan kitétel van, mint hogy elfogadja a négy pecsétet. Az első esetnél az a probléma merül fel, hogy magának a buddhista megnevezésnek többé nincs értelme, mert mindenki az. A másodiknál pedig a buddhisták száma erősen leszűkül, tekintettel arra, hogy sokan még csak nem is ismerik a négy pecsétet. A hagyományos, s középső megoldásnak mondható az a kritérium, hogy menedéket vett a Három kincsben.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a menedékvétel az nem egy szertartást jelent, vagy beavatást, hanem egy elhatározást. Ezt az elhatározást pedig az hozza meg, hogy az ember bizonyos fokig belátja, megérti a négy nemes igazságot, abban a formában, hogy a világ a szenvedés helye, s ebből megszabadulást egyedül a Buddha tanításával lehet elérni. Ezért a neve menedék, mert a Három kincs nyújt menedéket a szenvedés elől.

Máshogy lefordítva a menedékvétel jelentését, ez annak eldöntése, hogy én buddhista vagyok, a Buddhadharmában hiszek, azt fogadom el igaznak, amit a Buddha tanított, s nem más filozófiákat,vagy vallásokat. Ezért mondható, hogy ez a vallás felvétele. De hogy ezek után valaki milyen szinten gyakorolja a vallást már egyéni kérdés. Ha a legfontosabb előírásokat sem tartja be, s nem érti az alapvetőbb tanításokat sem, de a Buddhára, a Dharmára és a Szanghára menedékként tekint, akkor buddhistának nevezhető.

Lásd még:
Mit kell csinálni ahhoz, hogy buddhista legyen valaki?
Miben hisznek a buddhisták?