A nevető Buddha

Hogyan lett Buddha kövér és vidám?

 

Amikor a nyugati emberek többsége ‘Buddhára’ gondol, általában nem a történelmi Buddha meditáló vagy tanító alakja jut eszükbe, hanem egy kövér, kopasz, jókedvű, ‘Nevető Buddha’.

A nevető Buddha alakja először a 10. századi kínai folklórban jelent meg. Története egy Cs’i-tzu nevű csan buddhista szerzeteshez köthető. Cs’i-tzu Fenghua Hszienben, Ming-csouban élt, és nagy hasú, hóbortos, különc, de kedvelt ember volt. Állandóan egy zsákot vitt magával, amiben a dolgait tartotta.

A hagyományok szerint i.u. 916-ban vagy 917-ben, röviddel halála előtt Cs’i-tzu azt állította, hogy ő Maitréja Buddha reinkarnációja. (Maitréja az eljövendő korok buddhája, ITT írtunk róla bővebben)

Cs’i-tzu utolsó szavai ezek voltak:

Maitréja, igaz Maitréja

Megszámlálhatatlanul újraszületve,

Időről időre megtestesül az emberek között,

De a kor emberei nem ismerik fel őt.

Miután befejezte ezt a verset, csendben meghalt. Később a szomszédságban voltak, akik úgy látták őt zsákját cipelve sétálni, mint azelőtt. E legenda miatt a szerzetesek egymással versengtek alakjának megfestésében. Most a Jüe-lin templomban, a Nagy Csarnok keleti részében van bebalzsamozott teste, és az emberek sok helyen bizonyított tényként említik visszatértét. (ezt Helen B. Chapin írásában lehet olvasni, amely a Journal of the American Oriental Society, Vol. 53. No. 1 (1933. márciusi) számában jelent meg, és a Terebess-online oldalán található meg angolul, ITT)

Cs’i-tzu legendája Kína-szerte elterjedt, és Pu-taj (Budai) - ‘Rongyos Zsák’- néven hívták . Egy zsákot cipelve ábrázolják, ami tele van mindenféle jó dologgal, mint például gyerekeknek való édességgel. Pu-taj a boldogságot, nagylelkűséget és gazdagságot képviseli, és a gyerekek, a szegények és a gyengék védelmezője. Sok kínai buddhista templom bejáratának közelében találhatók meg Pu-taj szobrai. Annak a népi hagyománynak, mely szerint Pu-taj hasát meg kell dörzsölni a jó szerencse érdekében, semmi köze a buddhista tanításoknak.

Pu-taj alakját sokszor összekapcsolják ‘A bivalyhajtás tíz képé’-nek utolsó tábláján lévő rajzzal. A csan buddhizmusban ezek a képek a megvilágosodás tíz lépcsőfokát ábrázolják. Az utolsó képen egy megvilágosodott mester látható, aki városokban és vásárhelyeken a megvilágosodás áldásaiból juttat embertársainak.

(‘A bivalyhajtás tíz képé’-nek magyarázatáról ITT lehet olvasni bővebben)

Pu-taj a buddhizmus elterjedésével eljutott Ázsia más részeire is. Japánban a sinto Hét Szerencse Istenség egyikeként Hotej lett a neve. A kínai taoizmusban pedig a bőség egyik istenségeként tűnt fel.

Forrás: A nevető Buddha (angol nyelven)
            Terebess-online: Budai (Pu-tai)

Maitréja bódhiszattva

A korai páli nyelvű szövegek hat Buddhát említenek meg, akik a történelmi Buddha előtt éltek és egyet, aki az eljövendő kor Buddhája lesz. Ő Maitréja.

A théraváda buddhizmus úgy tanítja, hogy korszakonként csak egy Buddha létezik, és a mi korszakunk Buddhája az a történelmi Buddha, aki Sziddhártha Gautama néven (páli nyelven: Sziddhattha Gótama) az i.e. 6. században  született. A théraváda buddhizmusban csak az lehet Buddha (szó szerinti jelentése:"aki felébredt"), aki saját maga erejéből világosodott meg. Azokat a személyeket, akik a buddhizmus keretein belül érik el a megvilágosodást, a théraváda buddhizmusban arhatoknak hívják.

Maitréja egy bódhiszattva, aki majd megjelenik a Földön, eléri a teljes megvilágosodást, és a tiszta Tant fogja tanítani. Az iratok szerint Maitréja lesz a történelmi Buddha utódja. Ez a jóslat minden buddhista irányzat kanonikus szövegében megtalálható, és a legtöbb buddhista elfogadja ezt a kijelentést erről az eseményről, ami akkor fog majd bekövetkezni, amikor a Földön a Dharmát elfelejtik.

Maitréja*, Gandhára

A Maitréja név a szanszkrit maitrí (páli: mettá) szóból származik, aminek a jelentése "szerető-kedvesség".

A legkorábban a Páli Kánonban említik először, a DN 26. szuttában*. De mivel a Páli Kánonban máshol nem jelenik meg, csak ebben, ez mindenképpen kétségessé teszi e szutta hitelességét. A szutta szerkezetének furcsasága is alátámasztja ezt a kétséget.

Maitréját egyaránt tisztelik a mahájána és nem mahájána buddhizmusban is. Némelyek feltételezik, hogy Maitréja alakja esetleg az ókori indo-iráni Mithrász istenségből eredhet. A két karakter neve közötti hasonlóságot tartják elsődlegesen szembetűnőnek. Az észak-indiai Gandhárában, az időszámításunk utáni első századokban, a greco-buddhista művészet legnépszerűbb megjelenített alakja a történelmi Buddha mellett Maitréja volt. Kínában a 4.- 6. században a buddhista művészek váltakozva használták a történelmi Buddha (Sákjamuni) és Maitréja neveit. Ez jelzi, hogy Kínában ekkor még a kettő között nem tettek különbséget, és hogy az ikonográfiájuk sem szilárdult meg.

Maitréját vagy ülve ábrázolják, mindkét lába a földön van vagy keresztezve a bokájánál, egy trónuson várja azt, hogy elérkezzen az ő ideje. A ruházata szerzetesi vagy indiai királyi öltözet. Vagy pedig állva és felékszerezve jelenítik meg. Általában egy kis sztupát visel a fejdíszén, ami a történelmi Buddha földi maradványait őrző sztupát jelenti. Tarthat egy dharmacsakrát (dharma kerekét), ami egy lótuszon nyugszik.

Maitréja jelenleg a Tusita Mennyben tartózkodik, amiről úgy tartják, hogy meditáció által is elérhető. A történelmi Buddha is itt élt, mielőtt alászállt volna.  Bár minden bódhiszattva célja a buddhává válás, maga a bódhiszattva fogalom nagyban különbözik a théraváda és mahájána buddhizmusban. A théraváda buddhizmusban egy bódhiszattva az, aki a teljes megvilágosodásra (arahantságra) törekszik, míg a mahájána buddhizmusban a bódhiszattva már elérte a megvilágosodás egy nagyon magas fokát, de nem lép be a Nirvánába, hanem másokat segít.

A théraváda buddhizmusban a buddhák megvilágosulatlan emberi lényként születnek. Szerintük Maitréja felemelkedése sem különbözik a történelmi Buddháétól, aki, mint emberi lény, önmagától elérte a teljes megvilágosodást, végül eltávozott a parinirvánába. Az orthodox théraváda tanok nem igazán foglalkoznak istenségekkel és bódhiszattvákkal, és nem úgy tekintenek a bódhiszattvákra, mint megvilágosodott lényekre.

Isteni testem van...kár, hogy a Buddháé

Kínában az elmúlt több, mint kétezer év során sokan jelentették ki magukról, hogy ők Maitréja bódhiszattva reinkarnációi, és fellépésük, kultuszaik sokszor politikai felfordulásokat szítottak. 

Egy Pu-taj (pinyin átírásban Budai*, Japánban Hotei*), azaz Rongyos Zsák nevű kínai szerzetes halála után vált népszerűvé Maitréja bódhiszattva egyik reinkarnációjaként. Az ő alakja a Nevető Buddha, kövér, kopasz, szerencsét és jókedvet hoz. A mai napig világszerte népszerű.

* A link angol nyelvű

Forrás: Maitréja wikipédiás cikk (angol nyelven)

             Ki volt Buddha (angol nyelven)
             Ian Harris: Buddhizmus képes enciklopédiája