2016. szeptember 29., csütörtök

Hét dolog, amit Buddha sosem mondott


A 2016. augusztus 29-i bejegyzéshez nagyon jól kapcsolódik ez a mostani, ami Robi munkája. Robi a Buddha Ujja oldal egyik fordítója, nevéhez számtalan remek szutta fordítása fűződik.


Thánisszaró Bhikkhu

A történelmi Buddha sok mindent mondott tanítással töltött hosszú életútja során. De bizonyára előfordult már veled is, hogy hallottál egy állítólagos Buddha idézetet és rácsodálkoztál: tényleg ezt mondta? Thánisszaró Bhikkhu szerzetessel, a Buddha szavainak szakavatott fordítójával pont ez történt. Most bemutat hetet a sok közül. Lássuk, meglepődsz-e?




1. “Az élet szenvedés.”
Ez a buddhizmus “nagy hazugságainak” egyike – állítás, ami csak azért tűnik igaznak, mert túl gyakran ismétlik mind a népszerű, mind a tudományos könyvekben. “Az élet szenvedés” mondat hivatott összefoglalni a Buddha első nemes igazságát. Valójában az első nemes igazság felsorolja az életben azokat a dolgokat, amik a szenvedést alkotják: “a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, kesergés, fájdalom, bánat és kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, amit nem szeretőnk, szenvedés, elválasztva lenni attól, amit nem szeretünk, szenvedés, nem jutni hozzá ahhoz, amit kívánunk, szenvedés. Mindent egybevetve, a szenvedés a ragaszkodásnak alávetett öt léthalmaz.” (Idézet az SN 56.11 – A Tan kerekét forgásba hozó tanítóbeszédből. Magyarul a Buddha Ujján ITT olvasható Farkas Pál fordításában) 
Az élet, amint az látható, nincs a felsoroltak között.
A többi nemes igazság azt is megmutatja, hogy az élet messze több annál, mint szenvedés: Ez a szenvedés keletkezésének igazsága, a megszűnésének igazsága, és a gyakorlás ösvénye, ami a szenvedés megszűnéséhez vezet. (a dukkha szó jelentéséről ITT olvasható bejegyzés. a szerk. megjegyzése)

2. "Az elmúlt szeretet csupán emlék. Az eljövendő szeretet álom. Az igaz szeretet itt és most van."
Ezt egy kártyán olvastam a fürdőszobai tükrön abban a házban, ahol egyszer tanítottam. Ennek annyira semmi köze sincs a Buddha tanításaihoz, hogy fogalmam sincs, mi lehetett az eredeti gondolat.

3. "Nincs én."

Nos, egy másik “nagy hazugság”.  Amikor Buddhától kertelés nélkül megkérdezték, hogy van-e én vagy nincs, ő megtagadta a választ. (Lásd: SN 44. 10 – Ánandának – magyarul ITT olvasható Máthé Veronika fordításában)
Az MN 2 – Az indulatok megsemmisítése szuttában (Vekerdi József fordításában) azt mondja, hogy az a nézet, hogy “van énem” és az a nézet, hogy “nincs énem”, egyaránt a tévhitek bozótja, ami nem segít ki a szenvedésből. Amikor a Buddha az éntelenséget (anatta) tanította – a “nincs én”-nel szemben -, egy stratégiát javasolt a ragaszkodás legyőzésére, egy olyan módszert, ami elvágja a tudatnak azt a hajlamát, hogy úgy kötődjön dolgokhoz, mint “ez én vagyok” vagy “enyém”.
A Buddha azt sem mondta soha, hogy “Nincs különálló én”. Megtagadta, hogy belebonyolódjon bármiféle eszmefuttatásba, amely az én létezésével vagy nemlétezésével kapcsolatos. (Arról a tíz vagy tizennégy kérdésről, amire Buddha nem válaszolt, ITT lehet olvasni egy bejegyzést. a szerk. megj.)

4. "Minden állandótlan." 

5. A szenvedés a változással szembeni ellenállásból fakad."


Ez a két hibás idézet jobbára együtt jelentkezik. Ha minden változik, akkor az egyetlen lehetőséged, hogy megszabadulj a szenvedéstől az lenne, hogy elfogadod, hogy minden boldogság mulandó, és ezért nem is törekszel semmilyen tartósabb dolog elérésére. Ez elég siralmas üzenet volna.
Szerencsére a Buddha azt állította, hogy minden összetett dolog állandótlan. Bármi, amit a hat érzékszervünkkel ragadunk meg, az összetett. Abban az értelemben, hogy külső és belső feltételek alakították ki.

Azonban van valami, ami nem összetett, amit meg is tudsz tapasztalni, és ez a nirvána. (SN 43 szutták, amit csak angolul ITT lehet olvasni)
Ahogy azt a Buddha mondja, a nirvána a végső boldogság, ami mentes a változástól, a haláltól és mentes bármiféle kötöttségtől. Ezért vállalta a tanítást, mert ilyen módon megtalálható a feltétlen boldogság. Ha az üzenete ez lett volna: “Nincs tartós boldogság, hát ne is gondolj rá!”, akkor mára eltűnt volna.
Ami a második hamis idézetet illeti, a Buddha valójában azt mondta, hogy az emberek azért szenvednek, mert azonosulnak olyan dolgokkal, amelyek változnak. Ha a tudat kellően erős ahhoz, hogy ne legyen szüksége arra, hogy azonosulnia kelljen valamivel, akkor nincs több szenvedés. (erről az SN 22.1 – Tanítóbeszéd Nakulapitának című szutta szól, magyarul Máthé Veronika fordításában ITT lehet elolvasni)

6. "Ha látni akarod egy ember múltbéli tetteit, nézd meg jelen körülményeit! Ha látni akarod egy ember jövőbeli körülményeit, nézd meg jelenlegi tetteit!"
Ez az elképzelés a karmát nagyon leegyszerűsíti és determináltnak mutatja be. Én ezt úgy hívom, hogy “karmikus bankszámla” elmélet - az az elképzelés, amely szerint az egyenleget a jelenlegi körülményeid mutatják a “karmikus számládon”: az összes jó tetted összegéből kivonva az összes rossz tetted összegét egyenlő lesz azzal, amit most tapasztalsz.
Egy szimpla bankszámla helyett a Buddha a múltad karmáját egy magvakkal teli mezőhöz hasonlította: vannak magvak, amelyek már kicsíráztak, mások még nem készek rá, és vannak, amelyeknek már nem sok kell a kihajtáshoz. Az utóbbiak igénylik a legtöbb vizet, hogy a legjobb eséllyel indulhassanak növekedésnek. Ez azt jelenti, hogy bár nem mehetsz vissza és nem változtathatod meg a már elültetett magokat, van némi ráhatásod arra, hogy melyeket fogsz megöntözni. Más szóval, a jelenlegi körülményeid a múltbéli tetteidnek csak egy szilánkját mutatják; a mostani tetteid befolyásolják annak a mértékét, hogy mennyire fogsz szenvedni attól a szilánktól és mennyire nem.

7. " Egy gyertya képes meggyújtani ezret anélkül, hogy a fénye csökkenne. A boldogság sosem csökken azáltal, hogy megosztjuk."

Ez az idézet különösen népszerű az adománygyűjtő füzetecskék írói között – bár inkább a pénzedet akarják, nem igazán érdekli őket a boldogságod. Ez egy nagyon szép gondolat, csak a Buddha szavai között nem találunk rá utalást. Az ilyesfajta gondolathoz a leghasonlóbbat az AN 10.177-ben találhatunk (ez magyar fordításban nem olvasható, csak angolul található meg ITT).
Ebben Buddha azt mondja, hogy érdemeket gyűjthetsz és felajánlhatod azokat az elhunyt hozzátartozóidnak is. És ezek az érdemek akkor sem vesznek el, ha ők éppen olyan helyen születtek újra, ahol nem tudják fogadni ezeket az érdemeket. (Ezek a helyek a pokol, az állati birodalom, a mennyek birodalma és az emberi birodalom – itt nem tudják fogadni a halott rokonok az érdemeket. a szerk. megjegyzése) A szutta szerint az egyetlen hely, ahol a halott rokonok részesülnek az érdemekből, az éhes szellemek birodalma, mert ott csak annak segítségével élhetnek, amit a barátaik vagy rokonaik ajánlanak fel nekik.
Mindent összevetve, ez az idézet nem adománygyűjtő füzetbe való, de értékes gondolat, amit érdemes megjegyezni.

Forrás: Hét dolog, amit Buddha sosem mondott (angol nyelven)

2016. szeptember 24., szombat

Mérges Buddha - Dokumentumfilm a sajókazai roma közösségben működő buddhista gimnáziumról

A német-osztrák koprodukcióban készült dokumentumfilmet idén októberben limitált forgalmazásban mutatja be a magyarhangya közösségi filmforgalmazó néhány kiválasztott moziban, ám premier előtt szeptember 28-án már a Szemrevaló Fesztiválon is látható lesz.

Egy kis kelet-magyarországi faluban, Sajókazán alapította meg Orsós János roma származású tanár a buddhista Dr. Ámbédkar gimnáziumot, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok számára perspektívát nyújtson. A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Az alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. A német-osztrák koprodukcióban készült film rendezője, Stefan Ludwig ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.
A Mérges Buddha a német Fünf Seen Filmfesztiválon elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat.