2011. június 26., vasárnap

Mit csinálnak a Gyémánt Út buddhisták?

Múlt péntek este a Huszár utcai Gyémánt Út Központban jártam egy ismerőssel, a Múzeumok Éjszakája programjain. Korán odaértünk, és amíg a szervezők még szerveztek - és az eső is eldöntötte, hogy essen-e vagy sem -, az ismerős megmutatta a központ részeit.

A sörgyárból kialakított központ nagy, belső udvarát lakások és különféle termek veszik körül. Először a meditációs terembe mentünk, ami egy letisztult vonalú, modern helyiség, a falakon különféle bódhiszattvák és tárák klasszikus ábrázolásaival, az oltár két oldalán pedig a Gyémánt Út nagy tanítóinak fotóival. A 'tárlatvezető' elmondása szerint aki találkozik a 17. Karmapával, az még ebben az életében biztosan megszabadul.

Ezután végigszaladtunk a kiállításon, ahol - néhány kegytárgy és Kubinyi Anna Homage Kőrösi Csoma Sándor textilképe mellett - buddhák, bódhiszattvák, tárák, különféle tanvédők és Gyémánt Út mesterek szobrai láthatók (még júl. 1-ig), amik már többször 'turnéztak' Magyarországon:



A kiállítás elég jól van dokumentálva, a falakon sok helyen találni részletes leírást az adott buddha, bódhiszattva stb.-ábrázolás szimbolikájáról. (Ami zavaró, hogy időnként keverednek a szanszkrit és tibeti elnevezések, ill. nem mindig pontosak az átírások.)

Ezután belehallgattunk a dharma-beszédbe, amit Lahucsky Péter tartott a zsúfolásig megtelt 'gyülekező' teremben. Ebben szó volt többek közt a karmikus hatásokról és a tudat természetének felismeréséről, ami 'a teljes potencialitás' és a 'duális érzékelés elhagyása'. Az előadó úgy beszélt erről az 'időtlen lényegiség'-ről, mint ami mindenki számára megtapasztalható, és ami annak felismerése, hogy saját tudatunk tér-természetű, félelem nélküli, határtalan és szabad. Ahhoz, hogy ezt elérjük, meg kell szabadulnunk az okok és okozatok kötöttségétől. (Arra nem tért ki, hogy ez hogyan lehetséges, ill. ezt hogyan kapcsolja össze a karmikus hatásokról szóló tanítással.) Mindenesetre a hangsúlyt a buddhák, bódhiszattvák, tárák stb. segítő szándékára tette, akik áldását a megvalósított tanítók is közvetítik, és akik 'megvilágosodott erőterükkel' juttatnak minket egyre közelebb a tudat természetének felismeréséhez. A beszédet rövid meditáció zárta.

A következő programpontunk a Buddhizmus a modern világban DVD megnézése volt - igazából ezért mentem a rendezvényre. A film trailere:



A dokumentumfilm bemutatta a Gyémánt Út buddhizmus (európai) történetét, és később részleteket láthattunk Láma Ole tanítóbeszédeiből. A történetből számomra a spanyolországi Karma Guen központról szóló rész volt a legérdekesebb, Láma Ole tanításaiból pedig az, hogy sokszor szinte semmiféle 'vezérfonal' nem volt az előadásában, az egymás után jövő mondatok és gondolatok egyáltalán nem épültek egymásra, hanem inkább laza asszociációknak tűntek, amikben időnként megjelent egy-egy buddhista kifejezés (együttérzés, bölcsesség, álomszerű valóság, tér, tudat, gyönyör stb.), de Láma Ole ezeket sem fejtette ki.

(Azt elképzelhetőnek tartom, hogy aki sok ilyen beszédet hallott már, az ilyen kevés alapján is be tudja azonosítani, miről is van szó, de így kívülállóként én sem ezeknek a fogalmaknak az összekapcsolását nem látom a hétköznapi gyakorlattal, sem Láma Ole könyveiben nem találok elég alapot, részletes kifejtést mindennek megértéséhez.)

A filmnézés közben kimentünk az udvarra néhányszor, ahol nagyszerűt söröztünk, én dohányoztam, és ráadásul még nagyon kellemes élő zene is szólt. Nagyon jó volt nézni az embereket is, látszott, hogy összeszokott társaság, főképp 20-30-as fiatalok, akik szemmel láthatólag nagyon jól érzik magukat ebben a központban.

Végezetül azt tudom mondani, hogy a Gyémánt Út buddhizmust ajánlom azoknak, akik buddhista társaságot és karizmatikus tanítót keresnek, és akik nem olyan kritikusan állnak hozzá az itt tanítottakhoz, mint én. :)

(Astus írt már hasonlót Mit csinálnak a szakjapák? címmel.)

ÁPDÉT: Száz évre terveznek a buddhisták a pesti sörgyárban (cikk az Origón)
Zoom: Karmapa Budapesten (YouTube videó)

2011. június 18., szombat

Thai buddhista szerzetes plankol

A thai buddhista szerzetesi közösséget is elérte a planking/vigyázzban fekvés-őrület:

















Innen: Photo of the Day: A monk planking?

2011. június 3., péntek

Ácsán Cshá és a thai Erdei Szangha

Ácsán Cshá* (1918-1992) thai meditációs mester egyszerű családban született, húsz évesen kapott teljes szerzetesi felavatást. Többek közt Ácsán Mán* volt a mestere. Hosszú időszakokat töltött a dzsungelben magányosan meditálva - az ilyen aszketikus gyakorlatot folytató remetéket Thaiföldön dhutanga/tudong* szerzeteseknek nevezik.

Ácsán Cshá 1954-ben alapította meg a saját kolostorát az észak-keleti Ubon tartományban* Wat Nong Pah Pong* néven. 1966-ban megérkezett az első nyugati tanítvány Ácsán Szumédhó személyében, akit sok más nyugati (főképp angol és amerikai) meditáló követett. Ennek eredményeként 1975-ben megnyílt az első "fiókkolostor", szintén Ubonban: az angol (anya)nyelvűeknek otthont adó Wat Pah Nanachat*, ahol Ácsán Szumédhó lett az apát.

1977-ben Ácsán Cshá néhány nyugati tanítványával Angliába érkezett, hogy a szigetországban is meghonosítsa a théraváda buddhizmust. 1979-ben kezdődtek el az első kolostor, a Csittavivéka* munkálatai. Erről szól az A Buddha Sussex-be jön* c. dokumentumfilm, amelynek a részletei - az Az éberség útja c. film mellett - az alábbi videóban is megtalálhatók.

Ácsán Cshá tanításai:



Kérdések Ácsán Cshának
Ácsán Cshá - honlap*
Ácsán Cshá tanításai - PDF*

Ácsán Cshá tanítványainak számtalan kolostora létezik ma a világon, az őket összefoglaló szervezet neve a Forest Sangha* (Erdei Szangha).

Magyarországon is alakulóban van egy "fiókkolostor" Dhammmadípa - A Tan Szigete néven Bajnán. A poszt egyik apropója, hogy jövő héten lesz itt az első elvonulás, amelyről bővebb információ a közösség honlapján található.


* A link angol nyelvű.