(Ennek a bejegyzésnek az alapja Andrew Holecek egyik írása.
Andrew Holecek a The Power and the Pain, a Preparing to Die,
a Dream Yoga: Illuminating Your Life Through Lucid Dreams című
könyvek szerzője. Emellett részt vett egy olyan három éves elvonuláson, amit
Khencsen Thrangu Rinpocse irányított)
Talán volt már részünk abban a nagyszerű pillanatban, amikor egy álom közepén felébredtünk, és tudtuk, hogy álmodunk. Ez a lucid vagy tudatos/éber álmodás, amely kifejleszthető képesség, és egyben hasznos meditációs gyakorlat is.
Kutatások során kiderült, hogy a meditálóknak több tudatos álmuk van, és egy hiteles meditációs mesternek minden álma tudatos. Úgy tartják, hogy olyan mértékig vagyunk tudatosak nappal, mint amennyire éjszaka. És ha az éberség meditációt gyakorolva tudatosak és éberek leszünk a nap folyamán, ez kihat arra, hogy természetes módon fogunk tudatosan és éberen álmodni éjjel.
Az álomjóga - amit némelyek Buddháig vezethetnek vissza – tudatos álmodás, amely spirituális célokat szolgál. Vannak olyan meditációs mesterek, akik úgy tartják, hogy tudatos álomban való gyakorlás akár kilencszer hatásosabb lehet, mint a normális, ébrenléti állapotban végzett. Azért, mert tudatos álmodás során az elménk a tudatosság és nem-tudatosság egyfajta egyedi kevert állapotában van. Úgy vélik, hogy amikor átalakítjuk az elménk nem-tudatos talaját, akkor átalakítunk minden mást, ami fölötte van.
Általánosságban véve, a tudatos álmodást önmegvalósító céllal végezzük, míg az álomjógát önmagunk meghaladására. Az álomjóga magába foglalja a tudatos álmodást. Mindkét gyakorlás eredményes “éjszakai műszakot” hoz létre, amelyik több évnyi tudatosságot adhat életünknek.
Ha összeadnánk, életünk folyamán körülbelül hat évnyi időt töltünk álmodással. Az álomjóga lehetővé teszi azt, hogy belevágjunk egy jó “éjszakai iskolába”, felkínálva a lehetőséget arra, hogy álmunkban gyakoroljunk. Gondoljunk bele, hogy mennyit tudnánk tanulni, ha hozzávehetnénk ezt a hat átálmodott évet!
Felsorolok néhány tanácsot arra, hogy hogyan kezdjünk hozzá a tudatos álmodáshoz:
1. Fogalmazzuk meg a szándékunkat
A nap folyamán nevezzük meg azt a szándékunkat, hogy éjszaka fel fogunk ébredni az álmunkból, éppen úgy, mint amikor egy belső ébresztő órát beállítunk. Mondogassuk napközben többször is: “Ma éjjel sok álmom lesz és tudatossá válok álmaimban.” Legyünk nagyon eltökéltek.
Adjunk némi érzelmi töltést szándékunknak. Ez bármi lehet, akár az is, hogy azt álmodunk, amit nagyon szeretnénk. Például, mondhatjuk azt magunknak, hogy ha ma éjjel felébredünk, érezni fogunk egy kellemes szédülést amiatt, hogy úgy szállunk álmunkban, mint egy madár.
A szándékot még azzal is megerősíthetjük, hogy buddhista jellegűre fordítjuk az éjszakai spirituális gyakorláshoz kötődő gondolatainkat. Mondhatjuk magunknak: “Saját magam és mások hasznára felébredek az álmomból, így gyakorolhatom a meditációt éjszaka is.”
2. Kiegyensúlyozottan térjünk nyugovóra
Elalvásunk előtti utolsó gondolatunk nagy hatással lehet arra, hogyan alszunk és mit álmodunk. Ha feszülten megyünk ágyba, valószínűbb, hogy álmunk is zaklatottabb lesz.
Mielőtt aludni térünk, nyugtassuk le magunkat meditációval. Aztán újra erősítsük meg szándékunkat, hogy tudatossá válunk álmainkban.
Miután befeküdtünk az ágyba, tegyük a kezünket a hasunkra, ami segít lenyugodni. Mivel hajlamosak vagyunk csak úgy bevackolni az ágyba, iktassunk be némi tudatosságot azzal, hogy elvégzünk huszonegy légzést. Figyeljük meg, hogy a légzésünk ugyanúgy lassul, mint a gondolataink áramlása. Amikor elvégeztük a huszonegy légzést, már ne akarjunk semmire se gondolni, hagyjuk magunkat elaludni.
3. Alkalmazzuk a felébresztés-és-ágyba-visszatérés módszerét
Ahhoz, hogy ezt a módszert megértsük, tisztában kell lennünk, úgy általában az alvás folyamatával.
A normális alvás két nagy részből áll: NREM (Non-Rapid Eye
Movement – gyors szemmozgás nélküli) és REM (Rapid Eye Movement –
gyors szemmozgásos) szakaszokból. A NREM további négy különböző lépcsőfokra
osztható. A két nagy szakasz és a NREM-en belüli lépcsőfokok szabályszerű módon
és mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást az alvás folyamán többször
is.
Elalvás után a NREM szakasz kezdődik, amiben egyre csökken az anyagcserénk, lassul a szívverésünk és az idegrendszerünk nyugalomba kerül. Felszabadulnak bizonyos hormonok, például a növekedési hormon, amely a regenerációt segíti. Az alvásnak ez a része elengedhetetlen ahhoz, hogy kipihenjük magunkat.
A tudatos álom gyakorlásával nem zavarjuk meg ezt a részt. De amúgy sincs
értelme, mert a NREM szakaszaiban jobbára nem történik álmodás.
Körülbelül másfél óra elteltével a NREM alvást felváltja egy rövid REM-szakasz, amit hamarosan ismét egy NREM követ, majd kb. újabb másfél óra múlva megint egy REM-fázis. Ahogy halad előre az alvás folyamata, úgy csökken a mély alvások száma, és úgy növekszik a REM-fázisok hossza, amelyeket nagyon rövid megébredések is megtörnek. Ezekben a röpke megébredésekben még rendszerint fel tudjuk idézni a pár perccel azelőtti álmainkat. De mivel a legtöbb esetben újra visszaalszunk, ráadásul egy-egy éjszaka alatt 4-5 álmodással töltött REM-fázist élhetünk át, így sokszor csak a legutolsó vagy a legfelkavaróbb álomra vagyunk képesek visszaemlékezni.
A normál alvási folyamatban is szokott lenni a felkelésünk előtt kb. két órával egy rövid megébredésünk, amit hamarosan követ az éjszaka leghosszabb REM szakasza, így ezzel a tudatos álmodást elősegítő módszerrel kevésbé zavarunk bele a természetes alvásunkba.
E módszer lényege az, hogy szándékosan felébresztjük magunkat az általában szokott felkelési időpontunk előtt kb. két órával. Ezután fennmaradunk 20-40 percig. Ne vegyünk kézbe telefont, ne kapcsoljunk be semmilyen elektromos eszközt. Meditáljunk, erősítsük meg újra az elhatározásunkat, vagy vértezzük fel magunkat egy könnyed olvasással a tudatos álmodással. Aztán térjünk vissza az ágyba. Ezzel az egyszerű módszerrel szinte egészen biztosan el fogjuk érni azt, hogy tudatosan álmodjunk.
Forrás: Hogyan gyakoroljuk a lucid álmodást? (angol nyelven)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése