2012. november 1., csütörtök

Nyolc dharmapála

A buddhizmus bősz védelmezői

A vadzsrajána buddhista művészetben a dharmapálákat félelmet keltő formában és ádáz arckifejezéssel jelenítik meg, emiatt azt hihetnénk róluk, hogy gonoszak is. Azonban a dharmapálák olyan bősz kinézetű bódhiszattvák, akik a Dharmát és a buddhistákat védelmezik, szokták őket 'tanvédők'-nek is nevezni. Rémületet keltő megjelenésük arra szolgál, hogy a gonosz erőket elijesszék. A legjelentősebb nyolc dharmapálát, akikről most írunk, "A nyolc rettenetes"-nek is szokták nevezni.


Legtöbbjüket a hindu művészetből és irodalomból vették át. A többiek a bön vallásból, a tibetiek ősi, buddhizmust megelőző vallásából és népmesékből származnak.

Mahákála


Ő a szelíd és könyörületes Avalókitésvara bódhiszattva haragos formája. A tibeti ikonográfiában általában fekete, bár más színekben is megjelenik. Hat karja, három kidülledő szeme van, a szemöldöke lángból áll, szakálla pedig kampókból, és koponyákból fűzött koronát visel.

Mahákála a tibeti nomádok sátrainak és a kolostorok védelmezője, emellett az egész tibeti buddhizmus őrzője. Az a feladata, hogy elsimítsa az akadályokat, növelje az életet, erényt és bölcsességet; vonzóvá tegye a buddhizmust és megszüntesse a zavarodottságot és tudatlanságot.




Jama

A Pokol birodalmának halált képviselő ura. A legenda szerint egykor régen egy szent ember volt. Épp egy barlangban meditált, ahová rablók érkeztek, egy lopott bikával. Amikor a bika fejét levágták, akkor vették észre, hogy a szent ember meglátta őket. Erre a rablók az ő fejét is levágták. A szent ember ekkor magára húzta a bika fejét és felöltötte Jama borzasztó alakját. Megölte a rablókat, megitta vérüket és megfenyegette egész Tibetet. Később Mandzsusrí, a bölcsesség bódhiszattvája, Jamántakaként testet öltve győzte le Jamát. Ezután Jama a buddhizmus védelmezőjévé vált. A művészeti ábrázolások közül talán Jama alakja a legismerősebb, mert ő az, aki a 'létezés' kerekét, a bhavacsakrát tartja karmai között.


Jamántaka
Ő Mandzsusrínak, a bölcsesség bódhiszattvájának bősz változata. Ahogy előbb írtuk, Jamántaka formájában győzte le a dühöngő Jamát és tette a Dharma védelmezőjévé. A legenda egyik változata szerint, amikor Mandzsusrí Jamántakává vált, Jama megjelenését tükrözte vissza, de sokszoros fejjel, lábbal és karokkal. Amikor Jama Jamántakára nézett, a végtelenségig sokszorozva látta magát.

Mivel Jama a halált képviseli, így Jamántaka azt, ami erősebb a halálnál. A művészetben Jamántakát gyakran egy olyan bikán állva vagy rajta lovagolva ábrázolják, ami eltapossa Jamát.




Hajagríva

Avalókitésvara egy másik ádáz formája, akárcsak Mahákála. Hatalmában áll, hogy betegségeket gyógyítson (különösen bőrbetegségeket), emellett a lovak védelmezője is. Fejdíszén lófejet visel, és a démonokat a lónyerítésével ijeszti el.

Vaisravana


A hindu gazdagságisten, Kubéra átvett formája. A vadzsrajána buddhizmusban Vaisravana jólétet adományoz, ami lehetőséget ad az embereknek arra, hogy szellemi céljaikat elérjék. A művészetben általában testes formában, díszes ruházatban és ékszerekkel beborítva ábrázolják. Jelképei a citrom és a mongúz, és az északi égtáj védelmezője.







Palden Lhamo

Ő az egyetlen női dharmapála, a buddhista kormányok védelmezője, beleértve a tibeti kormányt is, amely Lhászában (Indiában) működik, száműzetésben. Emellett Mahákála társa/felesége is. Szanszkrit neve Srí Déví.

A legenda szerint Palden Lhamo a lankai király felesége volt. Megpróbálkozott azzal, hogy jó útra téríti a férjét, de nem járt sikerrel. Fiát is a buddhizmus rombolására nevelték. Egy nap, amikor a király távol volt, Palden Lhamo megölte a fiát, megitta vérét, és megette a húsát. Ezután olyan lovon lovagolt el, aminek a nyerge a fia lenyúzott bőréből készült. A király mérgezett nyilat lőtt Palden Lhamo után. A nyíl a lovat sebesítette meg. De Palden Lhamo meggyógyította a lovát és a seb szemmé változott.

Csangpa Karpo

A hindu teremtő isten, Brahmá tibeti neve Csangpa. A tibeti Csangpa azonban nem teremtő, de több mint harcos istenség. Általában fehér lovon ülve ábrázolják, kardot tartva. Legendájának egyik változata szerint Csangpa vérengző tombolással pusztított a földön. Egyszer egy alvó istennőt próbált megtámadni, aki felébredt, és megsebezve a combján, megnyomorította Csangpa. Az istennő lehelete a Dharma védelmezőjévé változtatta őt.






Begce

Egy olyan háborús istenség, aki a 16.században bukkant fel, ezáltal a legfiatalabb dhrampála lett. Legendája tibet  történelmével fonódott össze. Szönam Gyacót, a 3. Dalai Lámát, Altan kán hívta Mongóliába, hogy ott megújítsa a buddhizmust. (A tibeti buddhizmus már a 13. században gyökeret vert Mongóliában. Kubiláj kán 1253-ban udvara vallásává tette a buddhizmust. 1368-ban Kubiláj leszármazottja, Altaj kán került hatalomra és buddhista újjáéledést indított el azzal, hogy meghívta udvarába Szönam Gyacót) Begce szembeszállt a 3. Dalai Lámával, hogy feltartóztassa őt, mire a Dalai Láma Avalókitésvara bódhiszattvává változtatta magát. Ennek a csodának a szemtanújaként Begce buddhista lett és a Dharma védője.

Tibeti művészetben Begce páncélt  és mongol csizmát visel. Gyakran ábrázolják egyik kezében karddal, és az ellenség szívével a másikban.

Forrás:  Nyolc dharmapála (angol nyelven)

2 megjegyzés:

Kiss Katalin írta...

Kedves Ildi, felasználtam a Mahakáláoz írtakat egy, a FB-on látható, saját Mahakála-festményemhez, linkjeitet feltüntetésével. Itt láthatjátok a képet és az idézetet



https://www.facebook.com/photo.php?fbid=604838432930690&set=a.604835746264292.1073741826.175622229185648&type=3&theater

Kiss Kati

www.asztropressz.wordpress.com

Ildi írta...

Kedves Kati!
Köszönöm a linket, nagyon szép lett a festményed. Megnéztem a többit is, nekem különösen a Kuan-Jint és a sárkányt ábrázoló képed tetszik. Igazán ügyes vagy!