2010. április 21., szerda

Budapestre látogat ez év szeptemberében a Dalai Láma

Bővebb információ az esemény honlapján: Dalai Láma - Budapest

Fotó a 10 évvel ezelőtti látogatásról















A Dalai Láma egy régebbi (és jó) könyve a Terebess-en: Ősi bölcsesség, modern világ

Miközben sokan úgy gondolják, hogy a Dalai Láma a világ minden buddhistájának vezetője, még az sem igaz, hogy mind a négy tibeti buddhista iskolának* ő lenne a vallási vezetője. A Dalai Lámák mindig is inkább politikai, mint vallási vezetők voltak. A mindenkori Dalai Lámát Tibet királyának szokták nevezni, pedig soha nem uralkodott egész Tibet felett. A Dalai Láma ugyanakkor szellemi értékeket is képvisel, a Gelug (sárgasüveges) iskola magas rendű lámája. (A Gelug rend vezetője azonban nem a Dalai Láma, hanem a mindenkori Ganden Tripa.) Tehát a Dalai Láma a tibetiek elsősorban politikai, másodsorban szellemi vezetője, aki bár hivatalosan nem áll sem egyik, sem az összes tibeti iskola élén, nagy támogatója a tibeti rendeket egyesítő rimé mozgalomnak és a nemzeti egységet testesíti meg a tibetiek számára.

Andrew Skilton (A buddhizmus története dióhéjban, kézirat, Agócs T. ford. 184-185.o.) a Gelug/Geluk iskoláról és a Dalai Lámákról ezt írja:

"A második elterjedés rendjei közül a legújabb keletűt a XIV. században alapította egy Congkapa (Tsong-kha-pa, 1357–1419) nevű reformer, aki arra törekedett, hogy visszaállítsa az Atísa által alapított kadam rend eredeti tisztaságát. Ezért újra megerősítette a szerzetesi nőtlenséget, megtiltotta, hogy a tisztségek apáról fiúra szálljanak a kolostorokon belül, s általában véget vetett minden olyan gyakorlatnak, aminek nem volt indiai előzménye. Tíz éven belül (1409–19) három új kolostort alapított Lhásza, a tibeti főváros környékén, s ezek lettek az új gelug rend első kolostorai. Igen nagy súlyt fektetett a tanulásra (maga is nagyon művelt volt), s többek között írt egy részletes lam-rimet, az ösvény fokozatairól szóló szöveget, Atísa Bodhipatha-pradípája alapján.

A gelug rend azt tartja, hogy a végső igazság, a paramártha-szatja legjobb leírását a prászangika madhjamaka adja, de ugyanakkor nagy súlyt fektet a kellő logikai megalapozásra és a vitatkozásban szerzett jártasságra, előkészületként az ürességen való meditációra. Később – a többi rendhez hasonlóan – náluk is az lett a gyakorlat, hogy megkeresték a rendfőnökök reinkarnációit. Ezek közül a harmadik, Szönam Gyacó (bSod-nams-rgya-mtsho) a mongol kántól a dalai (mongolul “óceán”) nevet kapta, és atól kezdve Dalai Láma néven ismerték. (Később visszamenőleg két elődjére is kiterjesztették ezt az elnevezést.) A negyedik Dalai Láma maga is mongol volt, s ezzel biztosították, hogy a mongol buddhisták a jövőben a gelug tábor odaadó és elkötelezett hívei legyenek; végül az ötödik Dalai Láma a XVII. században megkaparintotta a politikai hatalmat Tibet felett, miután tönkrezúzta a rivális karma(-pa) rend hatalmi bázisát. Ezt követően elméletileg a dalai lámák voltak a tibeti nép vezetői, de sokan közülük régensek által uralkodtak mielőtt elérték a nagykorúságot. A gelug rend egy másik áldozata volt a XVII. században a dzsonang rend, amelynek kolostorait lefoglalta, műveit pedig módszeresen elégette. Ennek jelentős szerepe van abban, hogy a zsentong álláspontot a mai tibeti rendek körében viszonylag kevesen képviselik.

Még egy fontosabb, említésre méltó esemény a tibeti buddhizmus történetében a rimé (ris-med) mozgalom kialakulása a XIX. században, amely Kelet-Tibetből indult ki, s az volt a célja, hogy újból ráirányítsa a figyelmet a tibeti buddhista hagyomány indiai forrásaira, és azoknak megfelelően szervezze újjá a kolostorok oktatási programját. Vezéralakjai közé tartozik Dzsamjang Khjence ('Jam-dbyangs-mKhyen-brtse, 1820–92), és Mipam (Mi-pham, 1841–1912). A különböző rendek között fennálló tantételbeli különbségek feloldására a rimé a zsentong álláspont hangoztatására törekedett, amely szerint a valóság olyasmi, ami ténylegesen létezik, de túl van a racionális gondolkodás tartományán, s ezért végső soron kérdésessé teszi az értelmes párbeszéd lehetőségét és minden nézeteltérés jelentőségét."

* A Gelugon kívül a Szakja, Nyingma és Kagyü.

ÁPDÉT: További háttérinfók egy érdekes nézőpontból (de - amennyire meg tudom ítélni - teljesen korrekten):
Tibet - A jakszaron innen és túl I.
Tibet - A jakszaron innen és túl II.


ÁPDÉT 2: Buddhák és Bódhiszattvák Budapesten - Sajtóvisszhang

1 megjegyzés:

:. írta...

megyek mutterommal, jösz?