X. Sambhala zarándoklat (kedvcsináló)

Két hét és nyakunkon a X. Sambhala zarándoklat. Én két éve vettem rész rajta és azóta is meghatározó élményem, mert a jobb lábamban valami akkor romlott el. Viszont láttam három szarvast, és legyalogoltam közel 108 kilométert. Talán ideje lenne újra megpróbálni, mert a lábfájáson és a szarvasokon túl is meghatározó élmény.
Úgy vágtam neki, hogy egy Buddhista Főiskolásnak nem szabadna diplomát kapnia e nélkül, ezért teljesíteni kell már csak a kreditért is. (Ami persze nem jár érte.)
Induláskor kissé féltem attól, hogy valami tőlem idegen vallásosság fogja belengeni a "túrát", mivel ez alatt nem fogyaszthatunk húst, alkoholt, tartózkodni kellett a dohányzástól, és a harmadik napra némaság lett meghirdetve. Persze egyik szabály sem volt kötelező, csak erős ajánlásként fogalmazódott meg.
Az első nap kellemes kirándulást hozott. Az idő kegyes volt, sokat beszéltünk, vidámkodtunk és este is csak pár vízhólyagot kellett lekezelni. Másnap már szótlanabbul róttuk a távot, felismerve az előttünk tornyosuló kilométerek súlyát. Viszont estére Jeszenszky István otthonába térhettünk meg, akinél nem csak jóféle meleg étel, de csodálatos csak nekünk szóló koncert is várt. Sajnos ez sem könnyítette meg a másnapi indulást szakadó esőben, sajgó tagokkal, tudva mennyi van még a Sztúpáig. Dél körül kiderült az idő. Én aznap már azt hittem, hogy vagy elérem a célt, vagy meghalok útközben. Talán akkor lett valódi zarándoklattá. Bár csak a csapat fele fogadott némaságot, de senkinek nem volt kedve beszélni. Mindenki magában járta az utat, és mégis erőt adott, hogy törékeny lányok, idősebb emberek bandukolnak, csoszognak mellettünk.Csodálatos az úton egyszer csak meglátni a távoli hegy tetején a hófehér CÉLT. Nem tudom miként vonszoltam el magam, pedig ezerszer akartam ledőlni az árokba.
Fent a Sztúpánál már semmi megrendítő nem történt. Szertartásosan háromszor körbejártuk, füstölőt gyújtottunk, és felajánlottuk az úton szerzett tapasztalásokat, érdemeket minden érző lény javára.

Hazafelé életem legszebb szivárványát láttam meg…