A korai páli nyelvű szövegek hat Buddhát említenek meg, akik a történelmi Buddha előtt éltek és egyet, aki az eljövendő kor Buddhája lesz. Ő Maitréja.
A théraváda buddhizmus úgy tanítja, hogy korszakonként csak egy Buddha létezik, és a mi korszakunk Buddhája az a történelmi Buddha, aki Sziddhártha Gautama néven (páli nyelven: Sziddhattha Gótama) az i.e. 6. században született. A théraváda buddhizmusban csak az lehet Buddha (szó szerinti jelentése:"aki felébredt"), aki saját maga erejéből világosodott meg. Azokat a személyeket, akik a buddhizmus keretein belül érik el a megvilágosodást, a théraváda buddhizmusban arhatoknak hívják.
Maitréja egy bódhiszattva, aki majd megjelenik a Földön, eléri a teljes megvilágosodást, és a tiszta Tant fogja tanítani. Az iratok szerint Maitréja lesz a történelmi Buddha utódja. Ez a jóslat minden buddhista irányzat kanonikus szövegében megtalálható, és a legtöbb buddhista elfogadja ezt a kijelentést erről az eseményről, ami akkor fog majd bekövetkezni, amikor a Földön a Dharmát elfelejtik.
Maitréja*, Gandhára |
A Maitréja név a szanszkrit maitrí (páli: mettá) szóból származik, aminek a jelentése "szerető-kedvesség".
A legkorábban a Páli Kánonban említik először, a DN 26. szuttában*. De mivel a Páli Kánonban máshol nem jelenik meg, csak ebben, ez mindenképpen kétségessé teszi e szutta hitelességét. A szutta szerkezetének furcsasága is alátámasztja ezt a kétséget.
Maitréját egyaránt tisztelik a mahájána és nem mahájána buddhizmusban is. Némelyek feltételezik, hogy Maitréja alakja esetleg az ókori indo-iráni Mithrász istenségből eredhet. A két karakter neve közötti hasonlóságot tartják elsődlegesen szembetűnőnek. Az észak-indiai Gandhárában, az időszámításunk utáni első századokban, a greco-buddhista művészet legnépszerűbb megjelenített alakja a történelmi Buddha mellett Maitréja volt. Kínában a 4.- 6. században a buddhista művészek váltakozva használták a történelmi Buddha (Sákjamuni) és Maitréja neveit. Ez jelzi, hogy Kínában ekkor még a kettő között nem tettek különbséget, és hogy az ikonográfiájuk sem szilárdult meg.
Maitréját vagy ülve ábrázolják, mindkét lába a földön van vagy keresztezve a bokájánál, egy trónuson várja azt, hogy elérkezzen az ő ideje. A ruházata szerzetesi vagy indiai királyi öltözet. Vagy pedig állva és felékszerezve jelenítik meg. Általában egy kis sztupát visel a fejdíszén, ami a történelmi Buddha földi maradványait őrző sztupát jelenti. Tarthat egy dharmacsakrát (dharma kerekét), ami egy lótuszon nyugszik.
Maitréja jelenleg a Tusita Mennyben tartózkodik, amiről úgy tartják, hogy meditáció által is elérhető. A történelmi Buddha is itt élt, mielőtt alászállt volna. Bár minden bódhiszattva célja a buddhává válás, maga a bódhiszattva fogalom nagyban különbözik a théraváda és mahájána buddhizmusban. A théraváda buddhizmusban egy bódhiszattva az, aki a teljes megvilágosodásra (arahantságra) törekszik, míg a mahájána buddhizmusban a bódhiszattva már elérte a megvilágosodás egy nagyon magas fokát, de nem lép be a Nirvánába, hanem másokat segít.
A théraváda buddhizmusban a buddhák megvilágosulatlan emberi lényként születnek. Szerintük Maitréja felemelkedése sem különbözik a történelmi Buddháétól, aki, mint emberi lény, önmagától elérte a teljes megvilágosodást, végül eltávozott a parinirvánába. Az orthodox théraváda tanok nem igazán foglalkoznak istenségekkel és bódhiszattvákkal, és nem úgy tekintenek a bódhiszattvákra, mint megvilágosodott lényekre.
Isteni testem van...kár, hogy a Buddháé |
Egy Pu-taj (pinyin átírásban Budai*, Japánban Hotei*), azaz Rongyos Zsák nevű kínai szerzetes halála után vált népszerűvé Maitréja bódhiszattva egyik reinkarnációjaként. Az ő alakja a Nevető Buddha, kövér, kopasz, szerencsét és jókedvet hoz. A mai napig világszerte népszerű.
* A link angol nyelvű
Forrás: Maitréja wikipédiás cikk (angol nyelven)