Maitréja bódhiszattva

A korai páli nyelvű szövegek hat Buddhát említenek meg, akik a történelmi Buddha előtt éltek és egyet, aki az eljövendő kor Buddhája lesz. Ő Maitréja.

A théraváda buddhizmus úgy tanítja, hogy korszakonként csak egy Buddha létezik, és a mi korszakunk Buddhája az a történelmi Buddha, aki Sziddhártha Gautama néven (páli nyelven: Sziddhattha Gótama) az i.e. 6. században  született. A théraváda buddhizmusban csak az lehet Buddha (szó szerinti jelentése:"aki felébredt"), aki saját maga erejéből világosodott meg. Azokat a személyeket, akik a buddhizmus keretein belül érik el a megvilágosodást, a théraváda buddhizmusban arhatoknak hívják.

Maitréja egy bódhiszattva, aki majd megjelenik a Földön, eléri a teljes megvilágosodást, és a tiszta Tant fogja tanítani. Az iratok szerint Maitréja lesz a történelmi Buddha utódja. Ez a jóslat minden buddhista irányzat kanonikus szövegében megtalálható, és a legtöbb buddhista elfogadja ezt a kijelentést erről az eseményről, ami akkor fog majd bekövetkezni, amikor a Földön a Dharmát elfelejtik.

Maitréja*, Gandhára

A Maitréja név a szanszkrit maitrí (páli: mettá) szóból származik, aminek a jelentése "szerető-kedvesség".

A legkorábban a Páli Kánonban említik először, a DN 26. szuttában*. De mivel a Páli Kánonban máshol nem jelenik meg, csak ebben, ez mindenképpen kétségessé teszi e szutta hitelességét. A szutta szerkezetének furcsasága is alátámasztja ezt a kétséget.

Maitréját egyaránt tisztelik a mahájána és nem mahájána buddhizmusban is. Némelyek feltételezik, hogy Maitréja alakja esetleg az ókori indo-iráni Mithrász istenségből eredhet. A két karakter neve közötti hasonlóságot tartják elsődlegesen szembetűnőnek. Az észak-indiai Gandhárában, az időszámításunk utáni első századokban, a greco-buddhista művészet legnépszerűbb megjelenített alakja a történelmi Buddha mellett Maitréja volt. Kínában a 4.- 6. században a buddhista művészek váltakozva használták a történelmi Buddha (Sákjamuni) és Maitréja neveit. Ez jelzi, hogy Kínában ekkor még a kettő között nem tettek különbséget, és hogy az ikonográfiájuk sem szilárdult meg.

Maitréját vagy ülve ábrázolják, mindkét lába a földön van vagy keresztezve a bokájánál, egy trónuson várja azt, hogy elérkezzen az ő ideje. A ruházata szerzetesi vagy indiai királyi öltözet. Vagy pedig állva és felékszerezve jelenítik meg. Általában egy kis sztupát visel a fejdíszén, ami a történelmi Buddha földi maradványait őrző sztupát jelenti. Tarthat egy dharmacsakrát (dharma kerekét), ami egy lótuszon nyugszik.

Maitréja jelenleg a Tusita Mennyben tartózkodik, amiről úgy tartják, hogy meditáció által is elérhető. A történelmi Buddha is itt élt, mielőtt alászállt volna.  Bár minden bódhiszattva célja a buddhává válás, maga a bódhiszattva fogalom nagyban különbözik a théraváda és mahájána buddhizmusban. A théraváda buddhizmusban egy bódhiszattva az, aki a teljes megvilágosodásra (arahantságra) törekszik, míg a mahájána buddhizmusban a bódhiszattva már elérte a megvilágosodás egy nagyon magas fokát, de nem lép be a Nirvánába, hanem másokat segít.

A théraváda buddhizmusban a buddhák megvilágosulatlan emberi lényként születnek. Szerintük Maitréja felemelkedése sem különbözik a történelmi Buddháétól, aki, mint emberi lény, önmagától elérte a teljes megvilágosodást, végül eltávozott a parinirvánába. Az orthodox théraváda tanok nem igazán foglalkoznak istenségekkel és bódhiszattvákkal, és nem úgy tekintenek a bódhiszattvákra, mint megvilágosodott lényekre.

Isteni testem van...kár, hogy a Buddháé

Kínában az elmúlt több, mint kétezer év során sokan jelentették ki magukról, hogy ők Maitréja bódhiszattva reinkarnációi, és fellépésük, kultuszaik sokszor politikai felfordulásokat szítottak. 

Egy Pu-taj (pinyin átírásban Budai*, Japánban Hotei*), azaz Rongyos Zsák nevű kínai szerzetes halála után vált népszerűvé Maitréja bódhiszattva egyik reinkarnációjaként. Az ő alakja a Nevető Buddha, kövér, kopasz, szerencsét és jókedvet hoz. A mai napig világszerte népszerű.

* A link angol nyelvű

Forrás: Maitréja wikipédiás cikk (angol nyelven)

             Ki volt Buddha (angol nyelven)
             Ian Harris: Buddhizmus képes enciklopédiája

A buddha-családok jellemvonásai és a buddha-természet tényezői

A buddha-családok a buddha-természet különböző tényezőit képviselik. Ezeket buddha-család jellemvonásoknak nevezzük. Minden ember mentális/szellemi folyamatának veleszületett tényezői, ami mindannyiunk számára lehetővé teszi a buddhává válást.

-- A buddhává válás alapszintjén ezek a mentális folyamatok tisztítatlanok, ami azt jelenti, hogy a (gondolat)folyam keveredik a tudatra nem ébredéssel (tudatlansággal) és zavaró érzelmekkel, magatartással. Még pontosabban meghatározva, ezek a mentális folyamatok keverednek az érzelmi és megismerési/érzékelési homályossággal.

-- Az ösvény szintjén ezek a mentális folyamatok részben tisztítottak, részben tisztítatlanok. Ez megfelel a "kimagaslóan tisztán látó gyakorló" vagy "kimagaslóan tisztán látó lény" szintjének, amikor néhány homályosság már végérvényesen megszűnt.

-- Az eredmény szintjén a mentális folyamatok teljesen megtisztítottak, így akadálytalanul működnek egy buddha megvilágosodott látásmódjának megfelelően.

A tantra negyedik osztályában, az Anuttara Jóga tantrában az öt buddha-család a következő:

1. A Tathágata család (jelképe egy kerék) a fő Buddha-alakkal, Vairócsanával
2. Az ékszer család, a fő Buddha-alakkal, Ratnaszambhávával
3. A lótusz család, a fő Buddha-alakokkal, Amitábhával és Avalókitésvarával.
4 .A karma-család (jelképe egy kard) a fő Buddha-alakokkal, Amóghasziddhivel és Tárával.
5. A vadzsra-család, a fő Buddha-alakkal, Aksobhjával

Általánosabban véve:

1. Vairócsana képviseli a testet
2. Ratnaszambhava a jó minőségeket
3. Amitábha a beszédet
4. Amóghasziddhi a tetteket
5. Aksobhja az elmét

A Guhjaszamádzsa Tantra* szerint, a Guhjaszamádzsa mandalában ezekkel a színekkel és irányokkal jelölik a meditációs buddhákat, amik ezenkívül még képviselik tapasztalásunk öt halmazának egyikét:

1. Vairócsana (fehér, kelet) képviseli a jelenségek fizikai formájának halmazát (test)
2. Ratnaszambhava (sárga, dél) képviseli az érzékelés/érzés halmazát
3. Amitábha (piros, nyugat) képviseli a megkülönböztetés/észlelés halmazát
4. Amóghasziddhi (zöld, észak) képviseli a késztetések halmazát
5. Aksobhja (kék, középső rész) képviseli a tudatosság halmazát.

A jelenségek fizikai formáját (test) illetően az öt buddha-család az öt elemmel áll kapcsolatban:

1. Vairócsana család képviseli a földet
2. Ratnaszambhava család a vizet
3. Amitábha család tüzet
4. Amóghasziddhi család a szelet
5. Aksobhja család az űrt

A tudatosság (elme) halmazát illetően:

1. A Vairócsana család képviseli a szem-tudatosságot
2. A Ratnaszambhava család a fül-tudatosságot
3. Az Amitábha család az orr-tudatosságot
4. Amóghasziddhi család a nyelv-tudatosságot
5. Aksobhja család a test- tudatosságot

Az öt buddha-család jellemvonása az ötféle nagyfokú éberség szempontjából:

A jó minőségeket illetően létezik egy másik megközelítése a tudatosság halmazának (a Gelug hagyomány szerint: más befolyásoló változók halmazának) - utalván az öt nagyfokú éberség öt típusára (ye-shes*, öt buddha-bölcsesség):

1. Vairócsana képviseli a valóság területének  nagyfokú éberségét. (szanszkrit nyelven: dharmadátu - a Gelug hagyomány szerint: tükörszerű nagyfokú éberség)
2. Ratnaszambhava az egyenlőség/egyformaság nagyfokú éberségét
3. Amitábha az egyedi jelleg/különbözőség  nagyfokú éberségét
4. Amóghasziddhi a beteljesített nagyfokú éberséget
5. Aksobhja a tükörszerű nagyfokú éberséget (Gelug hagyomány szerint: a valóság területének nagyfokú éberségét)

Ez a tizenkilenc gyakorlat létezik arra, hogy elköteleződést (dam-tshig, szanszkrit nyelven, magyaros átírásban: szamaja) alakítsunk ki az öt buddha-család jellemvonásaival, leginkább a nagyfokú éberség öt fajtájával:

1. Hat gyakorlat a valóságra való éberségre (Vairócsana) (A gelug hagyományban tükörszerű éberségre)
-- Biztonságos irány (menedék) a három Kincsben: Buddhában, Dharmában és Szanghában. (A nyingma hagyomány a bódhicsitta szintek felé való elköteleződés és e szintekre való törekvés kifejlesztésével helyettesíti ezt)
-- Az etikai önfegyelem három fajtája: tartózkodás a romboló magatartástól, elköteleződés építő cselekedet felé, mint pl. meditáció, és az érző lények segítése.

2. Négy gyakorlat az egyenlőségre éberség (Ratnaszambhava) felé elköteleződésre:
-- A négy fajta nagylelkűség: belső anyagi tárgyak (a testünk) átadása, külső anyagi tárgyak átadása, Dharma átadása, a félelemtől való megszabadulás átadása (A gelug hagyomány az első kettőt egybeköti és még hozzáteszi a szeretet adását, és azt a kívánságot, hogy mindenki legyen boldog és legyen meg az oka a boldogságra)

3. Három gyakorlat az egyediségre éberség (Amitábha) felé elköteleződésre :
-- A szútra-jána tanításainak (srávaka, pratjékabuddha és bódhiszattva) fenntartása, a külső tantra-osztályok (krija és csarja) fenntartása, és  a belső (titkos) tantra-osztályok (jóga és anuttarajajóga) fenntartása (A nyingma hagyományban jóga, mahájóga, anujóga és atijóga vagy dzogcsen)

4. Két gyakorlat a beteljesített éberség (Amóghasziddhi) felé elköteleződésre:
-- Felajánlások megtétele (A nyingma két teljes szamaja-gyakorlatra osztja: felajánlást tenni általánosságban és tormákat** felajánlani)
-- Fogadalmunk megőrzése (Nyingma változat: olyan tevékenységekben való elköteleződés, mint szenvedést csillapítani és másokat jó minőségek kifejlesztésére buzdítani )

5. Négy gyakorlat a tükör-szerű éberség (Aksobhja) (A gelug hagyományban a valóságra éberség) felé elköteleződésre:

-- Vadzsra (kézben) tartása és a képzetek tiszta képzetekként feltűnése és a vadzsra által képviselt nagyon boldog éberség, ez a módszer
-- Csengő (kézben) tartása és a csengő által szimbolizált  üresség ébersége, ez a bölcsesség
-- A mudra (szó szerint: pecsét, meditációs kéztartás) vagy önmagunk vizualizálása egyesülő buddha-párként, képviseli nem-kettősség módszerének elválaszthatatlan egységét és a bölcsességet
-- Megfelelő módon kötelezzük el magunkat egy egészséges kapcsolatra a tantrikus mesterünkkel

Amikor ez az öt fajta nagyfokú éberség megtisztítatlan, azaz keveredett a valóságra nem éberséggel tekintéssel, akkor a következőek történnek:

1. A valóságra éberség (Vairócsana) (Gelugban tükörszerű éberség) naivitássá válik.

2. Az egyenlőségre éberség (Ratnaszambhava ) gőggé és fösvénységgé válik.

3. Az egyediségre éberség (Amitábha) sóvárgó vágyódássá és kötődéssé válik.

4. A beteljesített éberség (Amóghasziddhi ) féltékenységgé válik.

5. Tükör-szerű éberség (Aksobhja (Gelugban valóság éberség) haraggá válik

* A link angol nyelvű
** Torma (gtor-ma): árpalisztből és vajból készített figura, amit áldozatként ajánlanak fel a tantra-szertartások során

Forrás: Buddha-családok jellemvonásai (angol nyelven)

Az öt meditációs buddha

Az öt meditációs buddha (szanszkritul dhjáni-buddha) a mahájána buddhizmus 'szentjei'. A megvilágosodott tudatosság különböző megnyilvánulásait/aspektusait képviselik, hogy segítsék a szellemi átalakulást.

Amitábha Buddha az öt meditációs buddha egyike, talán a legismertebb közülük. A Tiszta Föld (Hua-jen) buddhizmus középpontjában az Amitábha iránti áhítat áll. (Ázsiában a Tiszta Föld iskola a mahájána buddhizmus egyik legnagyobb irányzata.) A történet szerint Amitábha régen király volt, aki lemondva trónjáról, szerzetesnek állt. Dharmakára bódhiszattvának hívták, és mint szerzetes, szorgalmasan gyakorolt öt világkorszakon át és eljutott a megvilágosodásig és buddhává vált. Amitábha Buddha a nyugati paradicsom, Szukhávatí fölött uralkodik, amit Tiszta Földnek is neveznek. Akik a Tiszta Földön születnek újra, élvezettel hallgatják Amitábha tanításait a Tanról, egészen addig, amíg készen nem állnak belépni a Nirvánába.
Amitábha szimbolizálja a könyörületességet és bölcsességet. Az öt léthalmaz (szkandha vagy khandha) közül a harmadikat, az észlelést képviseli. Gyakran jelenítik meg Avalókitésvara társaságában. Az Amitábhán való tantrikus meditáció a vágy ellenszere. Szimbóluma a lótusz, ami jóindulatot és tisztaságot jelent.

Aksobhja egy szerzetes volt, aki megfogadta, hogy sosem fog haragot vagy ellenszenvet érezni más élőlény iránt. E fogadalom betartásában megingathatatlan volt és hosszú iparkodás után buddhává vált.
Aksobhja egy égi buddha, aki a keleti paradicsom, Abhiratí fölött uralkodik. (Érdemes megjegyezni, hogy a paradicsom az elme állapotaként értendő inkább, nem pedig fizikai helyként.) Akik Aksobhja fogadalmát betartják, Abhiratíban születnek újra és nem esnek már vissza a tudatosság alacsonyabb szintjeire.
Aksobhját a buddhista ikonográfiában általában kék, néha arany színűnek ábrázolják, leggyakrabban jobb kezével a földet érintve. Ez a föld-érintő mudra, amit a történelmi Buddha használt, amikor a földet tanújául kérte a megvilágosodásához. Bal kezében egy vadzsrát tart, az üresség szimbólumát. Aksobhja az öt léthalmazban az ötödikhez, a tudatossághoz kapcsolható. A buddhista tantrában a meditációban való felidézése segít a haragon és gyűlöleten való felülkerekedésben.

Amóghasziddhi Buddha a Tibeti Halottaskönyvben jelenik meg, minden tett megvalósítását képviseli. Keresztezett vadzsrát tart, amit dupla dorzsénak is neveznek*, a megvalósítást és beteljesítést jelképezve minden irányban. Zöld fényt sugároz, ami a megvalósuló bölcsesség fénye.
Amóghasziddhi északon uralkodik és a negyedik léthalmazzal, a késztetésekkel áll kapcsolatban. Az Amóghasziddhin való meditáció legyőzi az irigységet és féltékenységet. Az őt megjelenítő képben a keze a rettenthetetlenség mudráját formálja.

Ratnaszambhava Buddha a gazdagságot képviseli. Sárga színe szimbolizálja a földet és termékenységet. Egy kívánság-megvalósító ékszert (csintámani) tart. Délen uralkodik és a második léthalmazzal, az érzékeléssel áll kapcsolatban. A Ratnaszambhaván való meditáció legyőzi a büszkeséget. A kezét kívánság-teljesítő mudrában tartja.


Vairócsana Buddhát néha ős-Buddhának (ádi-buddha) vagy legfelsőbb Buddhának nevezik. Az üresség bölcsességét képviseli. Úgy vélik, hogy ő a megszemélyesítője a dharmakájának, azaz ő minden, megtestesületlen, mentes minden jellemvonástól és megkülönböztetéstől. Amikor a meditációs buddhákat együtt ábrázolják egy mandalában, Vairócsana van középen.
Vairócsana fehér, minden színt képvisel, és szimbóluma a Dharma-kerék. Kezével a Tan kerekének forgatását mutatja. Az első léthalmazzal, a formával áll kapcsolatban. A Vairócsanán való meditáció legyőzi a tudatlanságot.

* A rituális eszköz szanszkrit neve a vadzsra, tibeti neve a dordzse. Jelentése: villám, gyémánt, jogar.

Forrás: Az öt meditációs buddha (angol nyelven)
A képek forrása: Buddhist Paintings (thangkas) - The Five Buddhas (Jinas)

A bódhiszattvákról

A bódhiszattva egy jövőbeni Buddha, és ezért egy tökéletesség felé vezető úton járó lény.A hínajána buddhizmusban csak Gautama Sziddhártha (Gótama Sziddhattha) ilyen 'megszabadulásra törekvő lény'. A "bódhiszatta" elnevezést használja Gautama önmagára, amikor a korábbi életeiről és utolsó születésének megszabadulása előtti időszakáról beszél. Ezzel szemben, a mahájána buddhizmusban, mindenki ilyen 'megszabadulásra törekvő lény', aki letette a bódhiszattva-fogadalmakat, aki a buddhista gyakorlás útjára lépett. Mivel így mindenki 'bódhiszattva' lett, a fogalom kiüresedett, és felmerült az igény, hogy a bódhiszattvaság különböző szintjeit megkülönböztessék, aszerint, hogy ki milyen 'közel' van a megszabaduláshoz. Ennek egyik legelterjedtebb meghatározási formája a 10 bódhiszattva-szint (bhúmi). Az úgynevezett égi bódhiszattváknak, akik elérték mind a 10 szintet, hatalmuk van a szellemek felett, és rendelkeznek a teljesen megvilágosodott, vagy teljesen megszabadult lények azon lehetőségével, hogy csodálatos képességeik révén segítsenek a szenvedésben elmerült lényeken. A buddhista művészetben és irodalomban számtalan bódhiszattva létezik, de vannak köztük fontosabbak.

Legelőször a legismertebb bódhiszattváról, Avalókitésvaráról írunk pár szót:

Avalókitésvara képviseli a könyörületességet, amelyre cselekvő részvét és szelíd jóindulat jellemző. Avalókitésvaráról ITT írtunk már bejegyzést, a mantrájáról, az Om Mani Padme Hum-ról pedig ITT. Mondják azt is még róla, hogy védelmezi követőit a Négy Nagy Veszedelemtől: hajótörésektől, jogtalan bebörtönzéstől, rablástól és tűztől is. Emellett oroszlánoktól, mérgeskígyóktól és vad elefántokból, betegségektől is.

Avalókitésvara képviseli a világban Amitábha Buddha erejét és néha Amitábha segítőjeként ábrázolják. A művészetben néha férfi, néha nő, néha pedig nem nélküliként jelenítik meg. Női formája Kínában: Kuan Jin és Japánban: Kannon. (Talán nem sokan tudják, hogy a jól ismert kameragyártó cég, a Canon is, e bódhiszattva nevét viseli.)

Tibetben Csenrézi a neve és úgy tartják, hogy a Dalai Láma az ő reinkarnációja. Dél-Kelet-Ázsiában Lokésvara - "A Világ Ura"- a neve.

A legtöbb tudós azt mondja, hogy a korai Szung-dinasztia koráig (960-1126) ezt a bódhiszattvát férfiként ábrázolták a művészetben. Ennek ellenére, a 12. századtól Ázsia sok részén Avalókitésvara az irgalom/könyörületesség anya-istennőjének formáját vette fel. Azt, hogy pontosan hogyan történt mindez, nem igazán lehet tudni.

Létezik olyan, egyáltalán nem alátámasztott, elmélet is, mely szerint Kuan-jin (Guanyin) anya-istennőként való tisztelésének kezdete ugyanarra az időre - 12. és 13. századra - tehető, amikor Európában Szűz Mária kultusza népszerűséget nyert. Lehetséges esetleg valami olyan kereszteződés, amiről a történészek nem tudnak? Vagy valami más tényező volt az, ami anyaistennőket abban az időben különösen népszerűvé tette?

Néha a bódhiszattvát mindkét nem jellegzetességével ábrázolják. Ez a bódhiszattva kettőségének olyan szimbóluma, mint amilyen a férfi-női nemi különbözőség. Továbbá a Lótusz Szútra is azt mondja, hogy Avalókitésvara megjelenhet bármilyen formában, ami a legalkalmasabb a helyzet számára.

Avalókitésvarát kereshetjük fehér köpenyes nő formájában, vagy egy angyaléban vagy egy láthatatlan szellemében. De John Daido Loori*, zen tanító ezt mondja:

Kuan-jin (14. sz-i fafaragás)*

"Avalókitésvara bódhiszattva a Világ Jajkiáltásainak Meghallója. És egyik jellemvonása az, hogy meg tud testesülni a körülményeknek megfelelően. Így mindig abban a formában mutatja meg magát, ami ahhoz való, ami épp történik. (...) Gépkocsivezetőként az autópályán vagy tűzoltóként vagy orvosként. Mindig a körülményekkel összhangban válaszolva, a körülményeknek megfelelő formában. Hogy lehet ez? Minden alkalommal, amikor az út szélén szorult helyzetben lévő jármű vesztegel és egy gépkocsivezető megáll, hogy segítsen rajta, Avalókitésvara bódhiszattva testesül meg. A bölcsességnek és könyörületességnek ezen jellemvonásai minden lény jellemvonásai. Minden Buddhának. Mindannyiunkban megvan ez a lehetőség. Csak rá kell ébrednünk. Ha ráébredünk, felismerjük, hogy nincs távolság én és mások között."

Forrás: Avalókitésvara bódhiszattva (angol nyelven)
Buddhizmus képes enciklopédiája

* A link angol nyelvű

Kérdések Alexander Berzinhez (a szexuális kicsapongásról 2.)

Kérdés a helytelen szexuális viselkedésről 2. rész

Alex: De azt gondolom, ha valaki fogadalmat szeretne tenni, akkor el kell olvasnia a szövegekben, hogy pontosan miről is szól az a fogadalom. És képes lesz-e mind betartani? És ha nem, akkor ahogy mondtam, válassz ki egy közbenső kategóriájú ígéretet, tehát, hogy tartózkodni fogok bizonyos jellegű dolgoktól. És így rendben van, mert őszinte vagy, nem álszent. Azt gondolom, az okozza a problémákat, ha álszentek vagyunk: tehát fogadalmat teszünk, de csak egy részét fogjuk betartani. Mert ekkor, kétségtelenül, bűnös érzések merülnek fel bennünk és végül is álszentnek fogjuk érezni magunkat. Alapjában véve, inkább állíts össze saját változatot a fogadalmakból! De ha magad szeretnél egy saját változatot összeállítani, akkor ne hívd fogadalomnak - nevezd inkább egy határnak! És azt gondolom, nagyon fontos, hogy legyenek tudatosan megszabott határaim* a szexuális viselkedést illetően, hogy nem leszek olyan, mint egy kutya. A célom, hogy [ösztönszerű szexuális viselkedésemen] felülkerekedjek ezzel a tudatos kontroll segítségével, mert máskülönben állandósul a karma, újraszületés stb. és szenvedés.

Ez egy nehéz dolog. Olyan dolog, amiben mi, nyugatiak, gyakran kicsinyesen alkudozunk. Mint a kínai piacon, a keleti bazárban, hogy valamit jó áron megkapjunk, kedvezményt kapjunk.

Adey Bryant: 8 bűn vagy kevesebb

Résztvevő: Ha úgy vesszük, szeretkezni azt jelenti, bűnösnek lenni. Mert olyasmit teszel, ami nem vezet megvilágosodáshoz vagy ilyesmi...

Alex: Igen. Nos, bűnösnek érezzük magunkat, azt gondolván, hogy a szex piszkos, mert ez nem a megvilágosodás útja és így tovább. Ilyen gondolatok merülnek fel. De ismétlem, ezek az etika félreértéséből adódnak, ahogy mondtam a legelején.

Azt gondolod, hogy ezek törvények és neked engedelmeskedned kell nekik, mert ha nem engedelmeskedsz, akkor rossz vagy; és hogy a szex, önmagában mocskos... úgy vélem, nem a szexuális aktussal van a baj. A probléma a fejünkben létezik. Mert az elménk állapota a sóvárgó érzéki vágyakozás, kötődés hatása alatt áll, függetlenül attól, hogy mennyi szerelem is van benne. Gyakran ez [a szerelem] a mentség, az igazolás.

Mindig azt tanácsolom: ha szeretkezni szeretnél, akkor szeretkezz! Ne csinálj belőle nagy ügyet, de ne hagyd, hogy túlságosan elmerülj a nemi vágyban és ne túlozd el túlságosan! "A Szamszárában lévő lény vagyok. Ezek a testi funkcióim, és ez az, ami megtörténik [a testemmel], de a célom valamiféle jobb dolog." Tehát nem arról van szó, hogy ez rossz.

Ez elvisz bennünket a feladás és szabaddá válás elhatározásának kérdéséhez, a középső szakaszhoz, ami nagyon nehéz, ez a Lam-rim középső szakasza. A kezdő/bevezető szakaszban értékes emberi alakban való újraszületést akarok. Viszont a középső szakaszban megfigyeljük az értékes emberi alakban való újraszületés hátrányait. Még akkor is, ha értékes emberi alakban születek újra, lesz egy hosszú időszaka az életemnek, amikor baba és kisgyerek vagyok, ami valójában hasztalan; lesz egy hosszú időszaka, amikor öreg szenilis személy vagyok, ami valójában hasztalan. És ott vannak a betegségek. Ott vannak a csalódások. A hormonjaim hatása alatt vagyok. Ezek a hátrányok - a hulladék, a teher, ami ezzel az emberi alakban való újraszületéssel jár együtt. És, bár le akarod győzni ezt és elérni a megvilágosodást, de mindazonáltal, szükséged van az értékes emberi alakban való újraszületés eszközére, annak érdekében, hogy ezt megtehesd.

Tehát a lényeg, hogy ne túlozd el túlságosan a hangsúlyt és ne nézd helytelen szempontból - azaz valamiről, ami alapvetően piszkos és mocskos, úgy vélni, hogy szép és olyan gyönyörű és így tovább. Ne bálványozzuk a testet! Tehát adott a tény, hogy a testem ilyen, ennem kell, aludnom kell, tisztálkodnom kell és bizonyos szexuális funkciói vannak. És ha alapvetően nem vagyok az elköteleződés szintjén, tehát hogy cölibátusban élő szerzetes vagy apáca legyek, akkor igenis, szeretkezni is fogok. Ez nem azt jelenti, hogy ez rossz. Nem azt, hogy bűnösnek érzem magam emiatt. De úgy használom, mint egy alapot, amire a határt építem. És így tény, hogy szexuális viselkedésemben határt szabok... Éppúgy, ahogy határt szabhatok abban, hogy mennyi ételt egyek és nem disznó módon teletömöm magam és elhízott leszek, éppen így tudok határt szabni a szexuális viselkedésemben - azon a módon, hogy vannak bizonyos dolgok, amiktől megtartóztatom magam. Mert látom, nos, hogy léteznek vágyak. Így, ilyen formában, [majd] nem érzed magad bűnösnek a szex-szel kapcsolatban.

Nagyon kényes [ez a téma] nekünk, mivel, mi nyugatiak, többféle [világnézeti] hagyománnyal rendelkező háttérből érkezünk, ahol vagy mocskos dolognak tartják a szexet vagy a legjobb dolognak a világon - megvilágosodást nyersz egy tökéletes orgazmus által. Így, amikor ezzel a szex dologgal foglalkozunk, nagyon ingoványos talajon járunk. De ahogy mondtam, ha szeretkezni szeretnél, ne csinálj belőle nagy ügyet. Ne játszd túl! Ne csinálj nagy ügyet! A szex az, ami. Semmi több. Rendben?

Most fejezzük be [ezt az egészet] egy felajánlással! Gondoljuk azt, hogy bámilyen megértés, bármilyen előremutató erő származik ebből, az hatoljon mélyebbre és mélyebbre és váljon mindenki hasznára abban, hogy elérje a megvilágosodást!

* Itt is racionális, józan ésszel belátható kontrollról van szó, mint az 1. részben. Mint pl. az, hogy csak akkor szeretkezek, ha tényleg kedvem van hozzá, nem pedig unaloműzőnek használom. Vagy nem kezdek viszonyt mással csak azért, mert meg akarom bosszulni állandó partnerem félrelépését, stb. Tehát a lényeg az, hogy legyenek határok, legyenek elveink, amikhez tartjuk magunkat, és ezek mindenképpen tudatosan felvállalt, értelmes határok, elvek legyenek. (a ford. megjegyzése )

Forrás: Alexander Berzin: Általános félreértések a buddhizmusról (angol nyelven)