Bulvárosodunk...
Buddhizmus és rock'n'roll - Nyakas Krisztián, az LGT Emlékzenekar énekes-basszusgitárosa*
Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen (Jaffa, 2009) - Steiner Kristóf
Ábel Anita mostanra lett képernyőképes - Ábel Anita
Sebestyén Balázs tényleg segít - Sebestyén Balázs
Laár András: Nem hiszem, hogy fura vagyok - Laár András
* Innen jött a poszt ötlete. További prominens magyar buddhisták jöhetnek a kommentekben!
ÁPDÉT Gerzson jóvoltából: Váncsajána - Váncsa István
Romokon jóvoltából: Buddhista lett a Viszkis (2004-es, "meg nem erősített hír")
Egy csésze pú'ěr
9 órája
Bejegyzések
18 megjegyzés:
Egy barátommal arról beszéltünk ma, hogy milyen gyanús, ha valaki azt mondja "buddhista vagyok".
Eszembe jut a meztelen ebédben, amikor írja a fickó, hogy meghűlt benne a vér, mikor kimondta saját magának: én homoszexuális vagyok. (Nem szó szerint idéztem, úgy sokkal jobb, de most nem ez a lényeg).
:D:D:D
Bocs, nem tudom hogy és hol kell témát indítani, de ezt vitassuk meg:
Ki a buddhista? Ki ismer buddhistát? Hogyan, miben mutatkozik meg, hogy valaki buddhista? Buddhista-e valaki, ha málát hord, ha hangoztatja a filozófiai nézeteket? Hogyan és miben nyilvánul meg az emberekben (itt most elsősorban a főiskolára járó, itt végzett, vagy a vonzáskörbe tartozókról beszélek (írok)), pontosabban a világnézetükbe, hogy ők buddhisták? Buddhisták-e ők? Bevallják-e, hogy valójában nem buddhisták, csak hat(ott) a világszemléletükre a buddhizmus? Több olyan barátom van, akik kissé megzavarodtak a főiskolán, és azóta sem tudják kiirtani nézetükből azokat a tanításokat, amiket kaptak a főiskolán, és, amik, esetenként, teljes mértékben tévtannak bizonyultak.
Egy nézet szerint a buddhizmus, illetve ez a szemléletmód úgy terjed, int a vírus. (Ezt nem egy nem buddhista mondta!)
Jó éjt mindenkinek
Szia, Gábor!
A témaötlet jó, én nem szűkíteném le a főiskolára. Adnék a vitaindítás mellé 2 támpontot. Az egyik FAM cikkéből egy kép arról, hol helyezkedett el a buddhizmus 2002-ben a "magyar palettán", a másik Susanne Blackmore cikke a vallásokról mint mémplexekről (lásd vírus).
Üdv!
Egy magát buddhistának valló nem buddhista, akit sokan buddhistának néznek :)
szia gábor!
az én világnézetem jelenleg a buddhizmus és a fizikalizmus keveréke, még nem gondoltam végig teljesen. a buddhista kozmológiát szimbolikus értelemben, az anátman-tételt viszont szó szerint elfogadom. ha valaki megkérdezi tőlem, akkor azt mondom, hogy buddhista vagyok, mégpedig azért, mert a Buddha által adott erkölcsi nézetek szerves egészet alkotnak a filozófiájával és én ezekkel egyetértek mert követhetőnek tartom mindenki számára.
vallási külsőségeket nem alkalmazok a mindennapi életemben és látható jele sincs annak, hogy buddhista vagyok.
a hétköznapi élet problémáinak megoldásában viszont a Buddha módszereit alkalmazom: a látásmódok, szempontok váltogatása, együttérzés, meditálás néhány ezek közül.
ja a buddhizmussal autodidakta módon foglalkozom.
nem tudom ez így segítség-e...
írod, hogy néhány barátod tévtanítást kapott és nem tud tőle megszabadulni. írnál erről többet?
Váncsa fordított egy Tenzin Gyatso könyvet és írt hozzá egy fárasztó utószót úgy 18-20 éve. Pár éve azt mondta "hihetetlenül rokonszenves számomra a buddhizmus". Ennyi elég? Ettől ő buddhista celeb?
Ha ez elég, akkor van egy hazai buddhista celebjelöltem: Ambrus Attila.
http://bulvar.ma.hu/tart/rcikk/d/0/97687/1
A celeb-buddhizmus lényege nem az, hogy ő a buddhisták számára példaképpé válik, hanem hogy menővé teszi a buddhizmus azok körében, akik amúgy nem is hallanának róla.
A világhírességek között - bár nem jártam utána - igen kevés azon buddhisták száma, akik ezt nagyon komolyan is veszik. Látszatra nekem ilyennek tűnik Jet Li, vagy még talán Richard Gere.
Itt ami számít, hogy a népszerű sajtó, vagyis a bulvár ír ilyet, említi a buddhizmust, s erről sokan olvasnak.
Buddhista szempontból ez csak jót jelent, mert az emberek tudatában azzal, hogy hallanak Buddháról, elültetődik a lehetőség, aminek köszönhetően a későbbiekben közelebbi kapcsolatba kerülhetnek a Dharmával.
Romokon: Nekem anno bejött az az utószó a rézfaszú bagoly létezésének metafizikai kérdéséről az üresség tanításának magyarázataként. Sőt, valszeg nagyban hozzájárult ahhoz, h érdekeljen a buddhizmus. És szimpatikus az is, amit a Váncsajána interjúban mond a Mester. :)
Köszi a linket!
Ronihoz csatlakozva én is azt mondom hogy a Váncsa utószó telitalálat(a könyv többi része is szuper és mindenkinek ajánlható)! Én Váncsa urat nagyon tisztelem , bár személyesen sajnos nem ismerem. Nagyon jó lenne, ha írna egy nagyobb lélegzetű könyvet buddhizmus témában! Ez nagyban szolgálná a buddhizmus megismerését hazánkban!
Astus
"Törökországban még kényesebb téma feszegetésével szeretné növelni nézettségét a kisebb Kanal T tévécsatorna. Terveik szerint októbertől négy világvallás képviselői – egy muszlim imám, egy keresztény pap, egy buddhista szerzetes és egy zsidó rabbi – a kamerák kereszttüzében, egymással versengve próbálnak majd megtéríteni tíz ateistát. A megtértek jutalma zarándokút lesz választott vallásuk legszentebb helyére: Mekkába, a Vatikánba, Tibetbe vagy Jeruzsálembe."
http://hvg.hu/kultura/200937_TABuDoNToGETo_TVVETELKEDoK_Tulshow
Most ez csak jót jelent? Hát tőlem. Szerintem nem túl gusztusos. Remélem szkander nem volt.
Szia Hajovonta!
Azt írod hogy:
"az én világnézetem jelenleg a buddhizmus és a fizikalizmus keveréke"
Írnál erről bővebben?
az öt halmaz tanítása megmutatja, hogy a testben zajló folyamatok és a tudatban zajló folyamatok megfelelnek egymásnak, vagyis ezek ugyanannak a dolognak (az ember) különböző aspektusból való szemlélése. ez viszont ellentétben áll azzal, hogy az ember születését úgy magyarázza a buddhizmus, hogy a test (az ivarsejtek) és a tudatfolyam eredetileg különállnak, majd egyesülnek.
Az öt halmaz öt tapasztalási területet jelent, nem öt dolgot. A rúpa az nem más, mint a látás, hallás, szaglás, ízelelés és tapintés érzékterületei, mely érzékelt dolgok állnak a négy nagy elemből, amik szintén nem atomok, hanem hő, kohézió, szilárdság és mozgékonyság, vagyis alaptulajdonságok.
Ezért az a nézet, hogy a szellemi egyesül az anyagival a fogantatáskor, nem egészen állja meg a helyét, mert ez egy eltárgyiasított félreértelmezése az öt halmaz jelentésének. Az egy további dolog, hogy vannak olyan létbirodalmak és állapotok, ahol nincs jelen mind az öt halmaz.
igen. de épp a te tanításod volt az, hogy a születéshez jelen kell lennie az ivarsejteknek és egy tudatfolyamnak :) ez éppenhogy a halmazok eltárgyiasítása.
a létbirodalmak és úgy általában a buddhista kozmológia nekem sok mindenben sántít, szimbolikus módon tudom csak értékelni, de tisztában vagyok vele, hogy a buddhista erkölcs jelentős mértékben erre épül.
lehetne erről egy külön poszt valahol... :-)
EZ az a szutta, szerintem is necces kicsit az 5 halmazos elképzelés tükrében. Erről a tudat-folytonosságról (viññāna-sota, bhavanga) lásd még (angolul) ITT.
Igen, ivarsejtek és tudatfolyam. Ám ez egy hétköznapi megközelítés, míg az öt halmaz a végső igazság szempontjából történik, az abhidhamma két igazság felosztásának megfelelően (ami nem teljesen azonos a mahájánában használt két igazsággal). Tehát hétköznapilag azt mondjuk, hogy "ez a keksz finom", de végső szinten itt is csak halmazok vannak. Tehát a keksz a szánkban egyrészt rúpa, úgy mint íz és tapintás érzet, másrészt védaná, mint kellemes, továbbá szannyá, mint keksz, szankhára, mint szeretem, s vinnyána, mint "kekszet eszem". S persze lehetne még tovább is elemezgetni dhammák szerint.
Az öt halmaz tanítás arra szolgál, hogy az ember felismerje az éntelenséget. A fogantatás témaköre az újraszületés folyamatának felszínesebb taglalásakor elmondható úgy, mint tudatfolyam és ivarsejtek találkozása. De felszínessége pont abból derül ki, hogy ha alaposabban elemezzük, akkor olyan problémákba ütközünk, mint amit írtál, hogy így valóban létezik külön egy anyagi és egy szellemi oldal is.
Hogy a buddhista kozmológia nehezen emészthető, rendben. De semmivel sem nehezebb megérteni, mint a tudományos, vagy bármilyen más világrendszer. A különbség, hogy ki mihez szokott. Másrészt viszont, a buddhista kozmológia egyrészt harmonizál a buddhista tanítással általában, másrészt az emberi tudat működésével, harmadrészt vallásfilozófiailag kiváló keret más vallások tanításai rendszerezéséhez.
persze, ez az egész csak úgy merült fel, hogy bzsolti rákérdezett, hogy hogyan jön a fizikalizmus a buddhizmushoz...
Igen, én kérdeztem!
Ugyanis azt hittem hogy Hajóvonta fizikalizmusa a nyugati modern fizikai világkép elméleteit(pl.kvantumechanika) takarja.
Annak ellenére hogy én fenntartásokkal szoktam olvasni a modern fizika és a buddhizmus hasonlóságáról szóló írásokat, érdekesnek találtan a minap a Nature-ban megjelent cikket, mely egy makroszkópikus test kvantumszuperpozíciójáról szól. Furcsa, hogy ez a viszonylag nagy test nem rendelkezik határozott tulajdonságokkal amíg megfigyelés nem történik rajta.
Itt valahogy "tettenérhető" az, hogy azok a tulajdonségok amik egy szubsztanciát alkotnak hogyan állanak össze szubsztanciává.
Persze ez nem új, mert már elemi részecskéken vagy pár atomon ezt már bizonyították .De azok a fizikai objektumok valahogy olyan se füle se farka, nesze semmi fogd meg jól a mindennapi felfogásunkban.
szia bzsolti!
itt egy jópofa link a fizikalizmusról: http://www.szv.hu/cikkek/magyarazati-szakadek-es-fizikalizmus
ami ebből érdekes, hogy nem gondolom, hogy a testtől elválasztva létezhet tudat, vagy hogy a tudattól elválasztva létezhet test. az más kérdés, hogy ez a test+tudat a megszokott, "normális" módon működik-e, vagy hogy milyen szóval illetjük ezt a testet+tudatot (ember, állat, növény, stb.)
Megjegyzés küldése